Összességében 0,8 százalékkal volt gyengébb a magyar gazdaság 2023-ban, mint egy évvel korábban – közölte a KSH.
Mi történt? A Központi Statisztikai Hivatal most tette közzé az első becslését az éves GDP-változásról, és ez alapján tavaly összességében 0,8 százalékkal csökkent a magyar gazdaság teljesítménye.
Pontosabban hogyan teljesített a magyar gazdaság? Ami az éven belüli bontást illeti, 2023 a statisztikai hivatal szerint úgy ment le, hogy:
- január-márciusban 1,1 százalékkal volt gyengébb a gazdaság teljesítménye, mint 2022-ben,
- április-júniusban már 2,1 százalékkal volt rosszabb,
- július-szeptemberben még 0,2 százalékkal,
- október-decemberben pedig a nyers adat szerint 0,0 lett az eredmény, naptárhatással kiigazítva 0,4 százalékkal nőtt a gazdaság.
Minimálisan javította most a KSH az előző két negyedév adatát: a második és a harmadik negyedévről is 0,1 százalékponttal jobbat írnak, mint eddig. Ez azt jelenti, hogy az év utolsó három hónapjában már magasabb volt a GDP, mint 2022 azonos időszakában, legalábbis ha a naptárhatással kiigazítjuk a mutatót. Arról, hogy pontosan miként állt össze a negyedik negyedéves és így a teljes éves szám, a KSH csak március elején ad majd ki részleteket.
Forrás: KSH
Hogyan érdemes ezt értelmezni? Tavaly az utolsó negyedévben a magyar gazdaság teljesítménye megegyezett az előző negyedévivel, vagyis elakadt a harmadik negyedévben megindult növekedés. A Portfolio gyorselemzése szerint a GDP-növekedési adat kellemetlen meglepetés, hiszen a recesszióból már kikapaszkodott gazdaság növekedése szinte azonnal megállt. Ehhez képest sovány vigasz, hogy az év utolsó három hónapjában éves alapon a bruttó hazai termék szerény 0,4 százalékkal bővülni tudott, ezzel a mutató három negyedév után került vissza ismét a pozitív tartományba.
Mit mond a kormány? Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter – aki sokáig úgy számolt, hogy 1,5 százalékos növekedés jöhet, majd ezt arra módosította, hogy nulla fölötti, később pedig arra, hogy 0 és -1 között lehet a vége –, úgy kommentálta az adatot: a GDP megtorpanása átmeneti.
A miniszter meg is találta, mi okozta ezt: egyrészt Németország gyengélkedik, ami kihat a magyar ipar és a külkereskedelem teljesítményére. Másrészt a reálkamat „rendkívül magas” – vagyis a Magyar Nemzeti Bank jócskán az infláció fölött tartja az alapkamatot –, emiatt a cégeket nem a fejlesztésekre ösztönzik, hanem megtakarításra.
