Szabadon bejárható, kötöttségektől mentes metaverzumot fejleszt egy magyar csapat. A projekt az NFT-őrületet lovagolja meg, száz négyzetméteres földdarabokat vehetünk egy valós térképen, a mezőket aztán fejleszthetjük, és értékesíthetjük. A Next Earth-re komoly kereslet mutatkozik, túl vannak a kétmillió dolláros árbevételen és a 30 millió eladott mezőn. A cél egy játékosokkal teli, lélegző, saját lábon álló világ.
Londonban nézelődtem ingatlanért, Freddie Mercury utolsó, kensingtoni lakhelyét akartam megszerezni, de sajnos már megvették előttem. Inkább átmentem az Abbey Roadra, hogy megvegyem a híres zebrát, amin a Beatles tagjai átkeltek a legendás album borítóján, de arra is lecsaptak már. Úgyhogy inkább átmentem Manchesterbe, hogy a kedvenc focicsapatom, a Manchester United stadionját lefoglaljam, de sajnos az is elkelt – sőt, a városi rivális, a City egyik élelmes drukkere olyan alakban vette meg a stadion környéki mezőket, hogy kiadnak egy szép nagy City-feliratot épp a United szentélye mellett. Nos, ez a története annak, ahogy nem lett angliai mezőm a Next Earth projekt felületén.
Pedig igazán jó lenne venni valami kultikus helyet, hogy aztán egy gyűjtőre, lelkes rajongóra, vagy csak egy csapongó újgazdagra rásózzam.
A Next Earth magyar projekt, egy metaverzumot, virtuális világot fejlesztenek, a Föld pontos megfelelőjét, amelyet 10×10 méteres mezőkre bontanak. A felhasználók megvehetik a területeket, majd a felület adta lehetőségeken belül fejleszthetik azt, esetleg továbbadhatják a másodpiacon. Az elgondolás nem új, nagyjából ugyanezzel lett virálissá az év elején az Earth 2 is: adva van egy kötöttségek nélküli, szabadon barangolható világ, ahol virtuális földterületet lehet venni, azt fejleszteni, szépítgetni, adni-venni és így tovább.
Mindenki egyenrangú, nincs központi szereplő
A fő különbség, hogy a Next Earth blockhainen fut, teljesen decentralizált, minden mezőt egy NFT hitelesít. A felhasználók DAO-be tömörülnek: a decentralizált, autonóm közösségekben minden felhasználó egyenrangú, nincsenek központi szereplők, nincs admin, a játékosok a közösséget érintő minden kérdésben egyenragúan szavaznak.
Tehát ez esetben – a végül felemásra sikeredett Earth2-vel ellentétben, nem egy központ futtatja a platformot, az NFT-kkel a felhasználók tényleg közvetlenül tulajdonolják az általuk megszerzett területeket, illetve egymás közt adják-veszik azokat. Rétfalvi Gábor, a projekt CEO-ja is az Earth2-t emlegeti, amikor a projekt születéséről kérdezem. „Egy sörözésen mutatta egy barátom, nagyon megtetszett a koncepció. Egyből arra gondoltam, hogy ezt blockchainen kellene megcsinálni.”
Rétfalvi Gábor, a projekt CEO-ja az online interjún.
Persze adott a kérdés, miért akarna valaki egy virtuális térben virtuális mezőket vásárolgatni. Olyan területe ez az online játékoknak, amit a kívülállóknak nehéz megmagyarázni. Valaki például 3,6 dollárért vette meg a debreceni Nagytemplomot jelentő 24 mezőt. Egy felhasználó 11 dollárt fizetett, hogy az övé legyen a pécsi Hunyadi utca egy szakasza. Felvásárolták már a Parlamentet, a boldogkőváraljai várat, a szentendrei Dunakorzót, a kormányfő szülőházát és a mellette álló stadiont is, nem igazán találtam nevesebb, kultikus helyet, ami még szabadon áll. Pedig csak nyáron indult az értékesítés.
Érdemes végigbarangolni a fővárosi Duna-szakaszon megvásárolt mezőket, milyen változatos a táj. Van, aki cégnevet kiadó mezőket vett, van, aki szívecskét rajzolt a folyóra, és van, aki politikai üzeneteket írt.
Kicsit olyat, mint a The Million Dollar Homepage, csak a térképet nézve.
A Duna fővárosi szakasza, a legtöbb mezőt már megvették. A Parlament környékén cifrább üzenetek is vannak. Forrás: Next Earth
Sokan az élményért játszanak, egyszerűen jó birtokolni a mezőket, foglalkozni velük. Sokakat azonban az NFT-k körül óriási a felhajtás motivál, a Next Earth pedig nem is titkolja, hogy ezt akarja meglovagolni. „Nagyon nagy a hype, erre tendál a piac. Megvizsgáltuk, mi lehet aktuális és piacképes” – mondja Vitéz Miklós, a Next Earth projekt szakmai igazgatója. Az NFT, azaz non-fungible token elsősorban a művészvilág kriptoterméke, digitális alkotásokat lehet levédeni vele, egyből beazonosíthatóvá teszi azokat, remekül védi a vásárlókat attól, hogy másolatokkal verjék át őket. Azonban minden más, a kriptovilágban létrehozott egyedi alkotás védelmére is használható az NFT technológia, jelen esetben egy 100 négyzetmért jelképező földterület védelmére is. A terület potenciálja óriási, horrorösszegeket lehet keresni, mi is foglalkoztunk jó pár, szép bevételt termelő hazai projekttel.
Brutális skálázódás, jön a token is
A Next Earth metaverzuma egyelőre itt, a földértékesítésnél tart, de még friss, nyáron indult az első fázis. A cél egy teljes, a világunkat leképező metaverzum létrehozása, ahol a felhasználók nemcsak birtokolhatják a mezőket, de a tervek szerint később különböző szolgáltatásokat vehetnek utánuk igénybe, és a mezőkhöz később rendelhető – a metaverzumban megalkotott – erőforrásokból még akár gazdálkodhatnak is.
Az egész egy nagy játék, virtuális valóság, a blockchain pedig minderre remek alapot biztosít, az esetleges tranzakciók közvetlenül, biztonságosan a felhasználók között köttetnek, a rendszer transzparens és megbízható.
„Brutálisan skálázódunk, négyen kezdtük el, most már több mint huszonöten vagyunk. Egyelőre a funkciókon és a projekt üzleti oldalán dolgozunk, a metaverzum fejlesztése csak jövőre lesz esedékes” – mondja Vitéz Miklós. A mostani, legkésőbb a jövő évi első negyedévben érkezik a Next Earth token is.
Vitéz Miklós az online interjún.
Ugyanakkor ami igazán érdekes, hogy pontosan mit tehetnek a játékosok a mezőikkel, még kialakulóban van. Jó pár ötlet elhangzik: lehet majd építkezni, fejleszteni a mezőt, mindenki a saját elképzelése szerint húzhat fel épületeket, akár saját NFT-alkotásait is berendezheti kiállításként. Indul majd egy művészeti szolgáltatás is, a land art, a földbirtokosok egy grafikai panellal művészeti alkotásokat hozhatnak létre a mezőkön.
„Például szép színesben felrajzolod az óceánra Homer Simpsont. Jó buli, már a következő hetekben elstartol.”
A tervek szerint később erőforrásokat rendelnek a mezőhöz, gyakorlatilag DeFi megoldásokat, ezek teszik lehetővé, hogy a mezők birtokosai decentralizált formában részesüljenek a terület játékon belüli (virtuális) bevételeiből. „Például, ha van egy telkem, és arra valaki építeni akar egy épületet, akkor bérbe adhatom neki a mezőmet.” A felhasználóknak a projekt fenntartási, tehát a jövőre induló fázisában már közvetlenül lesz lehetőségük részesülni ezekből az erőforrásokból. Kap majd a felület egy skinsystemet is, különböző arculatok húzhatók rá a mezőkre, amikkel a felhasználó a saját elképzeléseire szabhatja a földbirtokát. „Olyan, mint amikor az NFT-s kosaraskártyákat upgrade-eled.”
Túl a kétmillió dolláron
A Next Earth mögött a Zentol Inc. nevű, a Marshall-szigetekre bejegyzett cég áll. A Zentol megrendelésére a hazai CodeCluster Kft. végzi a felület szakmai fejlesztését. A NextEarth projektet négyfős csapat vezeti: Rétfalvi Gábor, a cég CEO-ja, Vitéz Miklós IT-igazgató, Király Attila vezető fejlesztő és Fekecs Attila, a sales és marketing igazgató, akik mind a CodeCluster háza tájáról ismerik egymást. A kezdőtőkét az alapítok egyéb projektjeikből finanszírozták, Vitéz úgy mondja: „nem vagyunk kompatibilisek kockázati tőkealapkezelőkkel.” A projekten nemzetközi, de többségében magyar csapat dolgozik, a fejlesztők többsége a CodeCluster alkalmazottja.
A térkép gyönyörű, nagyon közelire is zoomolható
Az NFT-biznisz pedig elég jól pörög. Július végén startolt az előértékesítés, Rétfalvi Gábor CEO a Next Earth Discord-csatornáján már augusztus végén jelentette, hogy megvan az első millió dollárnyi bevétel, most már a 2 millión is túl járnak.
A kialakítási szakaszban a bevételek 10 százalékát jótékonyságra költik, aminek célpontjáról a közösség szavaz, a maradékot fejlesztésre fordítják.
A fenntartási szakaszban azonban a bevételek felhasználása másként alakul majd, és a fő cél a játékon belüli, hatékony értékteremtés lesz.
A DAO szavaz arról, kit támogassanak a tíz százalékból. Forrás: Next Earth
Mivel a platform nem Ethereum-hálózaton, hanem a Binance Smart Chainen fut, így csak Binance Coinnal (BNB) lehet fizetni. Egy mező ára egy metamatikai modellen alapszik, amit mindig a platform számol ki. Most, amikor írom az anyagot, a legolcsóbb mezőket Taiwanon lehet megvenni, egy parcella mindössze 30 dollárcentbe kerül, a legdrágább ország a Vatikán, itt elég borsos, 42 dolláros egy mező. A tervek szerint később Fiat pénzzel, azaz hagyományos devizákkal, dollárral vagy euróval is lehet majd fizetni.
Már csak élet kell bele
Egyelőre itt jár a csapat: kész van a bejárható világ rengeteg felvásárolható mezővel, fejlesztik a jövőre startoló szolgáltatásokat és a tokent is. A cél egyértelműen, hogy a metaverzum fusson a fejlesztők nélkül is, a csapat csak egy szereplő és ne a központ legyen a Next Earth-ön belül, ők is ebben érdekeltek. A közösség szépen nő, a Discord-csatornán több mint hétezren vannak, a Twitteren 15 ezren követik az oldalt, az adminok elég transzparensen kommunikálnak. Az eladott közel 30 millió mező (ami ugyanakkor a teljes számnak elenyésző része) pedig azt mutatja, hogy van rá érdeklődés. A kriptopiaci projekteknél nagyon fontos, hogy a közösség közvetlenül tud a csapattal kommunikálni, Rétfalvi Gábor úgy meséli:
a fejlesztések többségébe már a közösség visszajelzései alapján vágnak bele.
Az NFT-piac ugyanakkor még nagyon fiatal, számos értéktelen projekttel terhelve, egyes felületekre pusztán azért ömlik a pénz, mert egyáltalán felületek. Jó példa erre a macskaseggeket ábrázoló Kitty Butts sikere. Óriási a piaci igény az NFT-megoldásokra, még akkor is, ha nincs üzleti értelmezhetőségük, ha csak hobbiból foglalkozik velük az ember. A Next Earth pont erre megy rá és nem is akar több lenni ennél. A fejlesztők kerestek egy felhasználói igényt: egy decentralizált, szabadon játszható világot, amit az elkészülte után csak fenn kell tartani. A rengeteg fejlesztőmunka mind arra megy ki, hogy egy virtuális játék önfenntartóvá váljon. Innen pedig már csak bízni kell abban, hogy akad több tízezer játékos, akik életet visznek a digitális világba.
Fotók: Next Earth // Borítókép: Daniel Chapman / Wikimedia
