A következő három évben 25-30 új, 80-200 fős munkásszállás épülhet fel kormányzati támogatással. A minisztérium állítja, nem külföldi vendégmunkásoknak építkeznek.
Mi történik? 20 milliárdos támogatási program indul munkásszállások kialakítására, írja az MTI a Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye alapján. A következő három évben 25-30 új, 80-200 fős munkásszállás épülhet fel kormányzati támogatással. A vállalkozások szeptember 30-ig pályázhatnak a támogatásra.
Miért érdekes ez? A minisztérium azt ígéri, szigorú feltételek mellett fogják elbírálni a pályázatokat „a vendégmunkások alkalmazásának határozott korlátok közé szorításával összhangban”. Az egyik ilyen feltétel, hogy az újonnan létesülő munkásszállásokon külföldi munkaerő elszállásolására kizárólag akkor lesz lehetőség, ha nem jelentkeznek magyar munkavállalók. Továbbá legalább fele részben magyar munkaerőt kell elszállásolniuk, ami a minisztérium várakozásai szerint „nagymértékben elősegítheti a hazai munkaerő országhatáron belüli mobilitását”, és érdemben hozzájárulhat a munkaerőhiány csökkenéséhez.
Mi áll a háttérben valójában? A Telex ír arról, hogy azért lehet szükség új munkásszállásokra, mert egyre több külföldi dolgozik Magyarországon, még ha ezt a bevándorlásellenességgel kampányoló kormány nem is reklámozza nagyon. 2023 novemberében összesen 98,5 ezer külföldi állampolgárságú ember állt alkalmazásban Magyarországon. Közülük több mint 76 ezren harmadik országbeliek, vagyis az Európai Unió és az EFTA tagállamain kívülről érkezők. 2020 végén még csak 35-40 ezer körül mozgott a külföldi munkavállalók száma. Főként Szerbiából és Ukrajnából érkeztek, azonban egyre inkább ázsiai munkások veszik át a helyüket.
Kontextus: A legerősebb trend egyértelműen a harmadik országból érkezők számának drasztikus emelkedése, miközben a szomszédos országokból kevesebb érkeztek Magyarországra dolgozni. A legtöbben már a Fülöp-szigetekről érkeznek. A munkaerőhiány miatt a kormány már több ízben módosította, könnyítette a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi alkalmazásának feltételeit, miközben hivatalosan azt hangsúlyozzák: kizárólag olyan pozíciókban jöhetnek szóba vietnámi, vagy épp Fülöp-szigeteki munkavállalók, ahová nem találnak magyar munkaerőt. Az utóbbi időben ugyanakkor több példa volt rá, hogy az egyre több külföldit alkalmazó cégek magyar munkaerőt bocsátottak el.
