Megnyílnak a kapuk a magyar közösségi finanszírozásban – közeledik ez egységes európai szabályozás. Vendégszerzőink elmagyarázzák, miért lesz könnyebb és egyszerűbb forrást gyűjteni.
A magyar jogalkotó nemrég harmonizálta a magyar jogszabályokat az Európai Parlament és Tanács által elfogadott rendeletnek való megfelelés érdekében, melynek célja a közösségi finanszírozási szolgáltatás Európai Unión belüli egységes szabályozásának megteremtése, és ezzel a közösségi finanszírozás határon átnyúló szolgáltatásának elősegítése. Ennek bevezetésével talán Magyaroroszágon is megszűnik a bizonytalan jogi helyzet, és lehetővé válik a közösségi finanszírozás nagyobb mértékű elterjedése.
Miről is van szó?
A közösségi finanszírozás egy közvetítési forma, melynek során a szolgáltató egy nyilvánosan hozzáférhető platformot (tipikusan honlapot) működtet. A platform célja, hogy a finanszírozást igénylő vállalkozások és leendő befektetők kapcsolatba kerüljenek egymással. A vállalkozások jellemzően nagyszámú személytől (általában természetes személyektől) kisösszegű befektetésekhez jutnak, a finanszírozás pedig történhet hitelezés (hitelalapú közösségi finanszírozás), illetve részesedésbe történő befektetés (befektetésalapú közösségi finanszírozás) révén.
Egységes európai szabályozás
Korábban nem volt az Európai Unió szintjén egységes szabályozás közösségi finanszírozási szolgáltatásokra vonatkozóan. A meglévő szabályok tagállamonként eltérőek: van olyan tagállam, amely külön szabályozási keretet vezetett be a közösségi finanszírozásra vonatkozóan, és van, ahol a meglévő szabályok szerint kerül megítélésre e tevékenység (ilyen például Magyarország). Emiatt a nemzeti szabályok oly mértékben térnek el egymástól, ami akadályozza a közösségi finanszírozási szolgáltatás határon átnyúló nyújtását.
Ugyanakkor a KKV szektor és az innovatív vállalkozások számára a közösségi finanszírozás egyre inkább bevett alternatív finanszírozási forrást jelent.
A rendelet (EU 2020/1503) egységes szabályozás alá vonja a közösségi finanszírozási szolgáltatást, és ezáltal kívánja elősegíteni a vállalkozások határon átnyúló finanszírozását (és a határon átnyúló befektetéseket), végső soron pedig előmozdítani a tőke szabad áramlását.
A rendeletet 2021. november 10-től kell alkalmazni. Hatálya alá olyan közösségi finanszírozások tartoznak, melynek keretében kizárólag vállalkozások igényelhetnek finanszírozást (azaz fogyasztók nem), és kizárólag 5 000 000 euró értékig. A rendelet hatálya kiterjed mind a hitelalapú, mind a befektetésalapú közösségi finanszírozási szolgáltatásokra
Az egyik legsikeresebb magyar crowdfunding kampány, a Brewie
Kötelező az engedély
A rendelet egyik célja, hogy közvetlenül alkalmazható, egységes és arányos követelményeket határozzon meg a közösségi finanszírozási szolgáltatókra, azaz a platform üzemeltetőjére vonatkozóan. A rendelet szerint ahhoz, hogy valaki közösségi finanszírozási szolgáltatást nyújthasson, engedélyt kell szereznie a letelepedése szerinti tagállam felügyeleti hatóságától. Az engedély megszerzéséhez a szolgáltatónak számos feltételnek kell megfelelnie – például belső szabályzatok, eljárásrendek kialakítása, szakmai követelményeknek megfelelés. A közösségi finanszírozási szolgáltatókat az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) tartja nyilván.
A már megszerzett engedély birtokában a közösségi finanszírozási szolgáltatónak nem kell újabb engedélyt szereznie ahhoz, hogy más tagállamban határon átnyúló szolgáltatást végezhessen.
A letelepedése szerinti felügyeleti hatóságának tett bejelentéssel „útlevelet” szerezhet arra, hogy más tagállamokban közösségi finanszírozási szolgáltatást nyújtson.
Fokozott befektetővédelem
A befektetővédelem biztosítása érdekében a rendelet kötelezővé teszi a finanszírozást igénylő vállalkozás számára, hogy elkészítsen egy kiemelt befektetési információkat tartalmazó dokumentumot.
E dokumentum célja, hogy a befektetők számára lehetővé tegye megalapozott befektetési döntés meghozatalát. A kiemelt befektetési információkat tartalmazó dokumentum nem igényel felügyeleti jóváhagyást.
A magyar szabályozás
A magyar jogszabályok eddig nem tartalmaztak közösségi finanszírozásra vonatkozó rendelkezéseket, így a közösségi finanszírozás a meglévő szabályok szerint került elbírálásra. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) eddigi álláspontja szerint a közösségi finanszírozás több eleme szabályozási követelmény alá eshetett: hitelalapú közösségi finanszírozás esetén például a befektető tevékenysége akár engedélyköteles hitelezésnek is minősülhetett.
Ilyen esetben a platform üzemeltetője pénzügyi szolgáltatás közvetítőjének minősült (mely tevékenység szintén engedély vagy bejelentés köteles). Továbbá, bizonyos esetekben a finanszírozást igénylő vállalkozások tevékenységét betétgyűjtésnek tekintette a MNB, amely szintén engedélyköteles tevékenység – ez esetben a platform üzemeltetője a vállalkozás közvetítőjének fog minősülni.
Mivel a befektetők jellemzően természetes személyek, a vállalkozások pedig KKV-k vagy innovatív vállalkozások, az engedélyezési követelményeknek való megfelelés nem lehetséges számunkra.
E szigorú értelmezés korlátott szabott Magyországon a közösségi finanszírozási piac fellendülésének.
A rendelet hatálybalépésével a fenti gyakorlatot felváltják az egységes európai szabályok. Mivel a rendelet egy teljesen új szabályozási rezsimet vezet be, amelyet közvetlenül kell alkalmazni, a magyar szabályok megváltoztatására csak kismértékben volt szükség. A közösségi finanszírozási szolgáltatás a tőkepiaci törvény hatálya alá került, amely a közösségi finanszírozási szabályozással kapcsolatos felelősségi kérdéseket, valamint a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti jogkörét rendezi. A rendelet egy átmeneti időszak erejéig eltérést engedélyez az 5 000 000 euró küszöbértéktől – Magyarország erre tekintettel 2023. november 10. napjáig 1 000 000 euró küszöbértéket alkalmaz.
Mit hoz a jövő?
A rendelet hatályba lépése után várható, hogy az Európai Unión belül fellendül a közösségi finanszírozások piaca – különösen a határon átnyúló szolgáltatások tekintetében. Ezenfelül Magyarország viszonylatában teljesen új jogi alapokra kerül a közösségi finanszírozásokra vonatkozó szabályozás, így alappal várható, hogy Magyarországon is fel fog lendülni a közösségi finanszírozási piac, mivel azok a szolgáltatók, akik eddig visszariadtak a magyar szabályozási környezettől, más tagállamban megszerzett engedélyük birtokában a jövőben könnyedén megjelenhetnek a magyar piacon.
Szalóki Gergely,
partner, a finanszírozási csoport vezetője.
Palguta Virág,
ügyvéd
Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda
A vendégszerzők külsős szakértők, nem a szerkesztőség tagjai, véleményük nem feltétlenül tükrözi a Forbesét.
