Üzlet

Megrázó, díjnyertes film készült az ellenzéki vezetőről, akinek a nevét ki sem ejtik a Kremlben

G. Tóth Ilda
2022. április 14. 10 perc olvasás

Megnéztük az Alekszej Navalnij elleni merényletről szóló dokumentumfilmet, ami két díjat is bezsebelt januárban a Sundance Filmfesztiválon, és most elhozták pár vetítésre a magyar művészmozikba is. Bár a néző tudja, hogyan végződik a sztori, mégis legalább olyan izgalmas a film, mint egy hollywoodi krimi.

„What the fuck? Ez baromság. Ne viccelj! Hogy megmérgeztek? Putyin nem lehet olyan buta, hogy ezt a novicsokot használja ellenem. Ha valakit meg akarsz ölni, egyszerűen csak lődd le!” Állítólag ezek voltak az első szavai a kómából ébredő Alekszej Navalnijnak 2020 szeptemberében, miután elmesélték neki, hogy mi is történt vele pontosan. Navalnij azért csodálkozott leginkább, mert szerinte novicsokkal ölni próbálni majdnem olyan, mintha a gyilkos aláírását hagyná ott a tett színhelyén

– a speciális, gyorsan kiürülő idegméreg lényegében Putyin kézjegye.

Például Szergej Szkripal egykori kettős ügynököt és lányát is novicsokkal mérgezték meg 2018-ban Angliában.

Na de ki hiszi el manapság, hogy valakit csak úgy megmérgeznek, teljesen bizarr, mondja Navalnij, és a film egy pontján még az új-zélandi OMC zenekar How bizarre című dalát is előadja, legalábbis tátog a szövegre egy Youtube-videójában.

A Kreml legfőbb bírálóját, a Korrupcióellenes Küzdelem Alapítvány létrehozóját, Alekszej Navalnijt 2020 augusztusában mérgezték meg, amikor feleségével és munkatársaival együtt a szibériai Tomszkból Moszkvába tartott. A 2020-ban és 2021-ben forgatott dokumentumfilmből kiderül, hogy a repülőgépen is készültek mobiltelefonos felvételek, amiken hallatszik, ahogy Navalnij üvölt a fájdalomtól. Ehhez képest az omszki kórházban – a városban kényszerleszállást hajtott végre a gép – azt mondták, keringési zavar okozta arosszullétét.

Aztán az orosz propaganda még olyanokat is terjesztett róla, hogy előző este pancsolt alkoholt ihatott, és amúgy is nyilván drogozik.

Eközben Navalnij felesége, Julija Navalnaja keményen küzdött azért, hogy férjét nyugat-európai kórházba szállíttathassa. A berlini kórházba érkezés után két nappal aztán kimutatták, hogy minden bizonnyal novicsok típusú mérget juttattak Alekszej szervezetébe.

Dark web, adathalászat, kriptovaluta

A CNN Films és az HBO Max Navalnijról készített dokumentumfilmje a Salt Lake Cityben megrendezett Sundance Filmfesztiválon debütált idén januárban, és megszerezte a közönségdíjat, ráadásul a fesztivál kedvencének is választották. A Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm-fesztivál (BIDF) keretében végre Budapestre is eljutott pár vetítésre.

A film titokban készült az orosz ellenzéki politikus megmérgezéséről, berlini kórházi kezeléséről és 2021. januári hazatéréséről.

Miután az orosz hatóságok nem indítottak nyomozást a mérgezés miatt, sőt Putyin – aki sosem mondja ki ellenfele nevét nyilvánosan – a sajtótájékoztatón egyenesen azt nyilatkozta: ha ők akarták volna megölni Navalnijt, már nem élne, a politikus a németországi száműzetésben maga kezdett kutakodni a megbízók és gyilkosai után. Segítségére volt néhány oknyomozó riporer.

Hriszto Grozev, a Bellingcat nevű portál újságírója – aki a saját pénzén vásárolja az infókat, és állítása szerint a feleségének fogalma sincs, milyen sokat költ erre – a dark weben feketén szerzett adatokat rendszerezte, és azok alapján igyekezett néhány társával együtt leleplezni az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálatot (FSZB).

Abban bízhattak, hogy a laza orosz adatvédelmi szabályozás miatt folyamatos az adatszivárgás és aktív az adat-eketepiac – ahol a fizetés pedig szigorúan kriptovalutában zajlik.

Hozzájutottak például hívás- és utaslistákhoz, lakcímekhez, autórendszámokhoz.  

Grozevék viszonylag rövid idő alatt lekövették az FSZB vegyi hadviselésre kiképzett ügynökeinek mozgását, azonosították az egység tagjait és vezetőit, így megkapták azok nevét, akik a mérgezés feltételezett napján Navalnij közelében lehettek. Kiderült, hogy Navalnijt négy éve követték, vagyis azóta tervezhették a likvidálását, hogy 2016 végén bejelentette: indul Putyin ellen a következő elnökválasztáson.

Grozev és társai közben felderítettek egy Moszkvához közeli titkos vegyilabort is, ahol az idegmérget előállítják.

Mi ment félre Tomszkban?

A filmben bemutatják, hogy miután azonosítják a potenciális elkövetőket, Navalnij felhívja őket telefonon – és persze az egész jelenetet kamerával is rögzítik. A legjobb hollywoodi színészek is aligha játszhatnák el jobban azt a döbbenetet, ami Navalnij, Grozev és a többi jelenlévő arcára kiül, amikor a telefon túlsó végén az egyik titkosügynök hidegvérrel válaszol a kérdésre: „mi ment félre Tomszkban?”

A merénylet résztvevője elmeséli, hogy a novicsokot a politikus ruháin helyezték el, azok közül is leginkább a gatyapőcön, mert azon keresztül tud a legjobban felszívódni. És amikor Navalnij azt kérdezi, nem lehet-e, hogy túl keveset használtak, ő azt mondja: nem, sőt még többet is a kelleténél.

A ruhákat persze utólag a hatóságok közreműködésével megsemmisítették, Navalnij testét pedig alaposan megtisztították az orosz kórházban – a németek a vérében tudták mégis kimutatni a mérget.

Az elkövető szerint a kényszerleszállás okozta a galibát, ha nem kerül lélegeztetőgépre a politikus, hanem Moszkváig repül, biztosan nem éli túl.

Ne legyetek tétlenek!

A sztori közzétételét 2020. december 14-ére időzítette, a nemzetközi sajtó, többek közt a CNN, az El Pais és a Der Spiegel is lehozták aznap, és persze Navalnij is kzzétette a Youtube-csatornáján. Navalnij vélhetően bízott benne, hogy a várható óriási botrány védelmet ad majd neki, így egy hónappal később, 2021. január 17-én visszautazott Moszkvába.

„Ne legyetek tétlenek! A gonosz diadalához nem kell sok, csak hogy a jók ne tegyenek semmit”

– mondja a filmben Navalnij, amikor azt kérdezik tőle, mit üzenne, ha tudná, hogy bezárják, netán megölik.

„Attól a pillanattól kezdve, hogy a kómából kinyitotta a szemét, nyilvánvaló volt számára, hogy vissza fog menni Moszkvába. Alekszej is tudta, hogy le fogják tartóztatni, de sejtettük, hogy Putyin el akarja kerülni, hogy ez nagy nyilvánosság előtt történjen. Hiszen úgy a legnagyobb ellenfele hősként szerepelhetett volna, és ott lett volna a média és sok ezer ember” – mondta egy néhány héttel ezelőtti budapesti sajtóbeszélgetésen Kira Jarmis, Navalnij szóvivője, aki jelenleg szintén száműzetésből dolgozik.

Amennyit akarnak, annyit sóznak rá

Miután a Vnukovo reptéren felbőszült ellenzéki tömeg várta a politikust, a gépet váratlanul a Seremetyevóra terelték, és landolás után azonnal őrizetbe vették Navalnijt. Első körben két és fél éves szabadságvesztésre ítélték, azóta pedig további tíz évet kapott, és az ügy ismerői szerint várhatóan

addig lesz börtönben, amíg Putyin hatalmon.

„Az éhségsztrájkot majdnem nem élte túl, két pert már a nyakába akasztottak, és bár nem jogerősek az ítéletek, kétség nem fér hozzá, hogy jogerőre fogják emelni őket” – mondta a Bem mozis vetítés utáni beszélgetésen Székely Árpád volt moszkvai nagykövet. „Amennyit akarnak, annyit sóznak rá.”

„Ahogy a filmben összerakták a történetet, abból nekem az jött le, hogy a hatalmas leleplezésben, amikor a gyilkos mindent bevallott, Navalnij azt gondolta: a felderített gyilkossági kísérlet olyan hatalmas nemzetközi felháborodást kelt, hogy nem majd mernek hozzányúlni. De ezt rosszul számolta ki, amikor hazautazott” – mondja a szakértő, aki szerint a Putyin-rezsim a 2008-as gazdasági válság óta egyre keményedett. „Arra nem lehetett számítani, hogy a rendszer megengedi, hogy Navalnij szabadlábon folytassa a tevékenységét, miután főleg a fiatalok körében egyre nőtt a népszerűsége.”

Székely Árpád szerint mindazonáltal illúzió lenne azt gondolni, hogy az orosz lakosság többsége Navalnij mellett áll, a legtöbben nem is tudják, kicsoda ő.

Az ukrán háború kitörése óta teljesen megszűnt az ellenzéki sajtó Oroszországban, legutóbb például a Novaja Gazéta napilapot is ellehetetlenítették. A lap kénytelen volt felhagyni az Ukrajnáról szóló cikkekkel, miután nem volt hajlandó úgy hivatkozni a háborúra, hogy az különleges katonai művelet. A orosz médiahatóság többszöri fenyegetésére március végén a megjelenés felfüggesztése mellett döntöttek – remélhetően csak a háború végéig. 

„Aki kimegy tüntetni, azt letartóztatják, borzalmasan nagy bátorság kell hozzá. Például a filmben a készenléti rendőrnek visszaütő fiatalember minimum tíz évet fog kapni.”

A háború alatt már is volt több ötvenezernél a tüntetők száma, míg Navalnij letartóztatásakor 150-200 ezren tüntethettek. Székely szerint a Putyin-rezsimet nem lehet megdönteni az utcáról, miután elvágták a kommunikációs csatornákat. A nyugati sajtóban azt lehet olvasni, hogy Putyin népszerűsége a háború kezdete óta 79 százalékra emelkedett, ám a szakember emlékeztetett: amikor Oroszország gazdaságilag jobb állapotban volt, az elnök népszerűsége nyaldosta a 90 százalékot. Kérdés persze, hogy a vélhetően manipulált közvéleménykutatások mennyire mutatnak reális képet.

Borítófotó: Alekszej Navalnij, képkocka a filmből. Forrás: a BIDF Facebook-oldala