A kávé krízisben, az avokádó és a kesudió helyzete pedig, nos… nem jó, de nem is tragikus. Kis Anna meteorológus, a földtudományok doktora szerint az optimistább forgatókönyvek szerint is a felükre csökkenhetnek a termőföldek a klímakatasztrófa hatására.
De mi történik?
Ahogy a Másfélfok cikke összefoglalja, a termőterületeket három kategóriába sorolják a termények termesztésének szempontjából: vannak kiváló, közepes és épphogy alkalmas területek. Az éghajlatváltozás következében azonban ezek a területek eltolódhatnak: ami most alkalmas, nem feltétlen lesz már az, és ami most még nem az, a jövőben azzá válhat. Ezt nevezzük klimatikus mozgástérnek.
A kávé esetében a klimatikus mozgástér negatív tendenciát mutat, az avokádó és a kesudió helyzete viszont optimizmusra ad okot, ugyanis a megszűnő termőterületek helyett újak válhatnak alkalmassá.
Különösebben azonban ennek sem lehet örülni, ugyanis felmerülhet az erdőirtás veszélye új mezőgazdasági területek létesítésének céljából.
A fogyasztói szempontokon túlmenően ez húsbavágóan érinti a fejlődő országok kistermelőit, akiknek a megélhetése múlik ezen. Arról nem is beszélve, hogy Európát különös erővel sújtja a probléma, hiszen a kontinens világelső a kávéfogyasztásban, és folyamatosan nő a kereslet az avokádó és a kesudió iránt is.
Miért pont a kávé, az avokádó és a kesudió?
Egy nemrégiben publikált, három növényt vizsgáló tanulmányban az évi átlaghőmérsékletet és csapadékösszeget, a száraz évszak hosszát, a talaj pH értékét és a termőterület lejtését vizsgálták a kutatók. A klímaváltozás leghangsúlyosabban az alacsony földrajzi szélességeket és alacsony magasságokban levő termőterületeket érinti. A szakemberek az eddigi információk és a klímamodell-szimulációk alapján három forgatókönyvet dolgoztak ki, a termőterületek besorolását pedig négyre bővítették a nem alkalmastól a nagyon alkalmasig.
Megállapították, hogy mindhárom növény termelési területén előfordulhat bővülés és összehúzódás is, de
a leginkább alkalmas területek összességében jelentősen zsugorodni fognak az elkövetkezendő évtizedekben, akár már 2041-re is. A kávé krízisben van, az avokádó és a kesudió még menthetőnek bizonyul.
Forrás: Unsplash // Jeremy Bezanger
A kávét érinti legjobban a klímaváltozás
A kávé számára jelenleg legalkalmasabb termőterületek Közép- és Dél-Amerikában (különösen Brazíliában), Közép- és Nyugat-Afrikában, valamint Dél-, Délkelet-Ázsiában találhatók, melyek kiterjedését elsősorban három tényező limitálja: a hosszú száraz évszak, a magas évi átlaghőmérséklet és az alacsony átlagos minimumhőmérséklet a leghidegebb hónapban. Néhány régióban, ahol a klíma alkalmas lenne a kávé számára, a talaj (pl. alacsony pH) tulajdonságai korlátozzák az ültetvényeket.
Az évszázad közepére drasztikus csökkenés valószínűsíthető a termőterületek alkalmasságát tekintve.
A legalkalmasabb terület nagysága több mint 50 százalékkal fog csökkenni, a közepesen alkalmas kategória pedig 31-41 százalékkal. Csupán néhány régió profitál a klímaváltozásból a leghidegebb hónap emelkedő minimumhőmérsékletei miatt (pl. Dél-Brazília, Uruguay, Chile, India, Új-Zéland) – összességében azonban a negatív hatások vannak többségben.
Oké, és most?
Ezen a ponton mindenkit ugyanaz a kérdés foglalkoztat. Vajon meddig lesz még kávénk? Kis Anna szerint a válasz rajtunk is múlik. Ahogy a Forbes.hu-nak elmondta:
„A Covid vagy a most zajló orosz-ukrán háború megmutatta, hogy általában mennyire összetettek és sérülékenyek a globális ellátási láncok. A klímaváltozáshoz köthető negatív tendenciákat más, most ismeretlen változók is súlyosbíthatják.
Nem arra kell készülni, hogy jövőre már nem lesz kávé a polcokon, hanem arra, hogy ha így folytatjuk, akkor egyre drágább, esetleg más minőségű lesz a kávé, ami végső soron hiányban is kicsúcsosodhat.
Ha viszont mérsékeljük az üvegházgáz-kibocsátásokat, akkor legalább az éghajlatváltozásból eredő kockázati tényezőt csökkenthetjük.”
Forrás: Unsplash//Yanapi Senaud
Hogyan tovább?
Kis Anna meteorológus szerint még nincs minden veszve: nagyobb tudatossággal és előretervezéssel tehetünk a biodiverzitás megőrzéséért.
„Egy alacsony karbonkibocsátású gazdaságra való átállást kell elősegítenünk és támogatnunk. Ez mindannyiunk érdekében áll, és persze túlmutat a napi csésze kávén.
Mindennapi cselekvéseinkkel – például energiahasználatunkkal, vásárlással, közlekedéssel – mérsékelhetjük az éghajlatváltozást, közvetve csökkenthetjük a kávécserjék kitettségét.
Másrészt, mint kávéfogyasztók, előnyben részesíthetjük a fenntartható gazdálkodásból származó, illetve fair trade termékeket.”
Ehhez Kis négy elengedhetetlen lépést javasol:
- Alkalmazkodás. Ez területspecifikus gazdálkodási gyakorlatokkal vagy fajtanemesítéssel eszközölhető. Az árnyékolófák megvédhetik az ültetvényt a hőségtől, a mulcs használata pedig a talaj kiszáradása ellen nyújt védelmet.
- Hosszú távú tervezés. Mivel a kávéültetvények élettartama körülbelül harminc év, fontos, hogy előretervezzünk: a jövőbeni éghajlat várható hatásait már most figyelembe kell venni, ezért fontos a gazdák felkészítése a változásokra.
- Az erdők védelme. A termőterületek áthelyezésével fennáll az erdőirtás, és így a biodiverzitás csökkenésének veszélye. Ezt azonban mindenképpen el kell kerülni: lehet új fákat ültetni, de az lenne a legfontosabb, hogy a már meglévő erdőinket ne pusztítsuk tovább.
- Az üvegházhatású gázkibocsátások csökkentése. Ez hosszú távú segítséget jelenthetne a tea, a kakaó, a gyapot és az olíva megőrzésében is, amik szintén veszélybe kerültek az utóbbi időben.
