Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

A legtöbb olyan kismama, aki kreatív területen dolgozik, beleesik ebbe

Bernscherer Andrea évekig tökéletesítgette szerelemprojektjét, amibe még első terhessége alatt vágott bele. A Kivibag már rég nem csak a kreativitása kiéléséről szól: saját tervezésű uzsonnás tasakjait egyre több helyen láthatjuk az országban, és ki tudja, hány tízezer alufóliagalacsint spóroltunk meg velük.

„Tényleg zacskókból akarsz megélni?” – kérdezte néhány éve viccesen édesapja Bernscherer Andreát. A kérdésnek akkor nem sok valóságalapja volt: egyrészt Andi soha nem készített „zacskókat”, bár célja valóban az, hogy uzsonnás tasakjaival helyettesítse az alufóliát, folpackot és a műanyag zacskókat a mindennapokban. Másrészt az induláskor a Kivibag még száz százalékban szerelem-, és nulla százalékban üzleti projekt volt, Andi egyáltalán nem tervezte, hogy egyszer ebből fog megélni. Azóta fordult a kocka, a Kivibag ma már nyereséges üzleti vállalkozás.

Andi grafikusként végzett Lipcsében, „az ottani képzőn”, majd öt évig dolgozott egy helyi grafikai stúdióban. Férjével 2004-ben költöztek haza, amikor Andi várandós lett első gyerekükkel.

„Azt hiszem, a legtöbb olyan kismama, aki kreatív területen dolgozik, beleesik, hogy baba-mama dolgokat kezd el gyártani” – mondja.

Hogy kiélje kreativitását, ő maga is belevágott a babacuccok eszkábálásába: tönkölybúza melegítőpárnákat, nyálfogókat, textilbabákat készített, majd ugyanez megismétlődött 2008-ban, második terhessége alatt. Ekkor kapott rá az óvodásoknak-kisiskolásoknak való uzsonnás tasakok készítésére – végül egyik barátnőjével, Pozna Anita építésszel karöltve elhatározta, hogy ez utóbbi vonalon indulnak el.

A tudatos márkaépítésbe nagyjából három évvel ezelőtt vágtak bele: elnevezték magukat Kivibagnek (a kivimadaras mintájú uzsonnás tasakok voltak a legnépszerűbbek, innen a név), és ma már a tasakok is teljesen másképp néznek ki, mint a hőskorban, amikor Andi még maga varrta őket. Eleinte például olyan anyagokat használt, amit éppen talált a Röltexben, a megfelelő minőségűre végül több év után lelt rá.

Kivibagek. A híres-neves kivis Kivibag nincs köztük, van helyette kolibris / Fotók: Sebestyén László

Ma már egy oeko tex minősítésű alapanyagból készül minden táska. A strapabíróság a kezdetektől fogva fontos szempont volt. Andi úgy látja, egy Kivibag még akkor is simán kibír két évet, ha napi használatnak van kitéve – nehéz megmondani, mennyi eldobható műanyagzacskót vagy alufóliát spórolunk meg ezzel, de ha úgy kalkulálunk, hogy egy átlagos, 30 méteres tekercs körülbelül 90–100 szendvicsre elég, akkor így is 7–8 tekerccsel kevesebbet ártunk a világnak egy tasakkal. A tisztítást körömkefével vagy szivaccsal oldja meg, részben emiatt sem döntött a pamut mellett, amit még a legóvatosabb használat mellett is időnként muszáj bedobni a mosógépbe.

Időközben száműzte a tépőzárat is (feleslegesen sok anyag, ráadásul hangos is), és gyakorlatilag mindent kiszervezett, amit csak tudott – ma már nem ő varrja a táskákat, hanem hazai műhelyek, és időnként gyerekeit is befogja a legújabb termékek hajtogatására, némi plusz zsebpénzért cserébe.

A meghatározott mintájú bolti anyagok helyett ma már ő maga tervezi meg a különböző uzsonnás tasakokat.

A kivis mellett örök sláger a tacskós minta („Minden tacskós gazdi vesz tacskós táskát.”), a táskák típusai közül pedig a közepes méretű lunchbag a legnépszerűbb. Úgy látja, sokan nem is feltétlenül szendvicset vagy gyümölcsöt tartanak a tasakokban vagy a nagyobb táskákban: van, aki neszesszernek veszi, de a nagyobbak praktikusak lehetnek a strandon, vagy egy kisebb bevásárlás során is.

Befektetésben egyelőre nem gondolkozik, bár annak idején meghívást kapott a Cápák Közöttbe

Anita időközben kiszállt, Andi tavaly nyáron jegyezte be a Kivibag Kft.-t. A szintlépésnek már ideje volt: egyéni vállalkozóként havonta 150–200, ma már átlagosan 400–500 terméket ad el, 2019 második felében, a cég bejegyzése óta árbevétele nagyjából havi 1,5 millió forint körül alakult. A bevétel kétharmada jön saját webshopjából, egyharmad a viszonteladóktól: közéjük tartozik például a Pagony gyerekkönyvesbolt-hálózat, az újbudai Fiók papírbolt, a Ligeti (nemrég mi is írtunk róluk) és a Nepazarolj nevű csomagolásmentes boltok és a Ludwig Múzeum is.

Utóbbi megkeresésünkre azt írta, először kísérleteznek hasonló termékekkel az üzletben, de a látogatók nyitottak az uzsonnás táskákra, a Kivibagek után folyamatos az érdeklődés.

 

“Fiam, soha ne ígérd meg egy angol lánynak, hogy elveszed feleségül, hacsak nem gondolod komolyan. Ők elhiszik.”

báró Gelsey Henrik, báró Gelsey Vilmosnak 1942-ben