A kis cégek kevésbé engedhetik meg maguknak a fizetésemelést, a 30%-uk nem is tervez ilyet idén.
Mi történt? Noha a KSH adatai szerint a vállalati szférában az átlagkereset 13%-os növekedést ért el 2023 azonos időszakához képest, és 664 ezer forint lett a bruttó átlagkereset, sokan nem érzik, hogy ennyit nőtt volna a fizetésük. Ennek egyik oka, hogy a mediánkereset ennél lényegesen alacsonyabb, mindössze 506 ezer forint, másrészt a növekedésnek a nagy része már tavaly realizálódott – írja a Pénzcentrum.hu.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. legújabb felmérésében 5 fő feletti vállalatot kérdezett meg 2024-es béremelési szándékáról. Ez alapján 8,8%-kal nőhet átlagosan a hazai versenyszférában a dolgozók bére, ami 4,5% körüli infláció mellett jelentős reálbérnövekedést jelent. A béremelési szándékok viszont jelentősen eltérnek a cégek méretétől függően.
Az 5-10 fő közötti vállalkozások átlagosan alig több, mint 7%-os növekedést terveznek, a 11-50 fős cégek az átlagot hozzák, miközben az 51-250 fő közötti középvállalatok ennél magasabb, 9,3%-os emelést helyeztek kilátásba. ű
Látható, hogy a nagyobb, tőkeerősebb cégek tudják kigazdálkodni a magasabb béremeléseket.
Kis cégeknél kisebbek a lehetőségek is. Figyelemre méltó, hogy az 5-10 fős cégek közel 30%-a egyáltalán nem tervez bért emelni, míg a középvállalatok 90%-a biztosan növeli alkalmazottai fizetését. Emellett a nagyobb cégek emelése jellemzően magasabb a kisebb vállalatokénál: az béremelést tervező 51-250 fő közti cégek 19%-a tervez 5% alatti emelést, ezzel szemben az emelni tervező 5-10 fő közti cégek 30%-a kalkulál 0-5%-os béremeléssel.