Kínai vegyianyagok elosztóközpontjává válna Magyarország, Rogán és köre tűnik fel a projekt mögött. A központ Záhony vagy Budapest lehet, a legfőbb kiszolgálási iparág az akkumulátorgyártók és az elektromosautó-gyárak lennének.
Kína vasúton Magyarországra szállítaná Európába szánt vegyianyag-termelésének jelentős részét, hogy itt létrehozott elosztóközpontokból lássák el a kontinens akkumulátorgyárait és más ipari üzemeit – derül ki a Direkt36 által megismert belső kormányzati anyagokból. Az iratok szerint magyar kormány támogatja az egyelőre nem nyilvános, de előrehaladott állapotban lévő terveket.
Az iratok szerint idén márciusban dőlt el, hogy Magyarországra fog települni a kínai vegyianyag-elosztóközpont. Az erről szóló hivatalos megállapodást pedig 2023 szeptemberében tervezik megkötni Kínában. Az üggyel a Rogán Antal által vezetett Miniszterelnöki Kabinetiroda foglalkozik a kormányon belül, miközben a Direkt36 kutatásai szerint egy az ő környezetéhez kötődő cég üzletileg is érdekelt a projektben.
Miről szól a projekt?
A kiszivárgott iratok szerint az „Európa – Kína Vegyianyag Kereskedelem és Duális HUB Rendszer” néven futó projekt lényege az, hogy Kínában és Európában is kialakítanak egy központot a vegyianyag-kereskedelemre, és ezeket vasúton kötnék össze. Az európai központ Magyarországon lenne, majd innen osztanák el a vegyianyagokat a kontinens más célállomásai felé. A tervek szerint itthon két helyszín jöhet szóba központként.
Az ország keleti határán fekvő Záhony vasúti átrakodóhely és egy Budapesten már régóta működő, BILK terminál néven ismert logisztikai létesítmény.
A Direkt36 bejárta a tervezett budapesti vegyianyag-elosztó helyszínét, amelynek vasúti vágányai néhol mindössze pár tíz méterre futnak Soroksár kertvárosának lakóépületeitől. Az iratokban szereplő hivatkozás szerint Kína a vegyianyag-termeléséből akár évi kétmillió úgynevezett egységkonténernyi szállítmányt tudna 24 ezer vasúti szerelvénnyel Európába küldeni. Ez sokszorosa lenne a BILK jelenlegi kapacitásának és forgalmának.
Mit szállítanának?
Az nem derül ki a Kabinetiroda vezetői számára készült úgynevezett felkészítő anyagokból, hogy pontosan milyen anyagokat hoznának Magyarországra, és hogy azokat itt miként tárolnák. Az egyik dokumentum szerint „az egyik legfontosabb kiszolgálási iparág az akkumulátorgyártók és az elektromosautó-gyárak. Ezáltal az első megvalósuló útvonalat a lítium akkumulátor gyártók (mint a CATL) kiszolgálására indítaná a kínai fél”. Ezek az akkumulátorgyárak a Greenpeace környezetvédő szervezet szerint például olyan lítiumvegyületeket és különféle szerves oldószereket használnak fel, melyek az emberi egészségre és a környezetre is károsak.
A minisztériumi iratok szerint a magyar vegyianyag-elosztóközpont létrehozását az Rail Cargo Hungaria nevű osztrák tulajdonú vasúti vállalat, illetve egy Acemil Zrt. nevű frissen létrehozott cég végezné. Mivel utóbbi cég egy magántőkealapé, amelynek tulajdonosi szerkezete nem megismerhető, ezért azt nem lehet tudni, hogy pontosan kik is birtokolják a társaságot.
A Direkt36 ugyanakkor talált arra utaló jeleket, hogy az Acemil Rogán Antal környezetéhez kötődik. A cég székhelyéül szolgáló Aulich utcai irodának a tulajdonosa a miniszter bizalmasának, Kertész Balázs ügyvédnek a tanácsadó cége.
Egy kínai híroldal beszámolója szerint Kertész ráadásul személyesen is részt vett a projekt egyik hivatalos egyeztetésén. A kiszivárgott iratok szerint a kínai fél a két magyarországi céggel már tavaly megegyezett az együttműködésről, a magyar kormány pedig ezt követően állt be a projekt mögé.
A reakciók
A Direkt36 megkereste a Rail Cargo Hungariát, akik a válaszukban azt hangsúlyozták, hogy nekik csak a fuvarozásban lesz szerepük, ha ez a projekt beindul. „Társaságunk […] kizárólag a vasúti árufuvarozást szervezi Kína és Közép-Kelet-Európa között a jelenleg lehetséges útvonalakon, amennyiben a magyar és a kínai kormány megállapodást köt erre a projektre vonatkozóan. A beruházásnak nem vagyunk részesei” – közölte a cég. Hozzátették, hogy a BILK-re valóban kiemelten támaszkodnak, „hiszen annak meghatározó szerepe van a két ország közötti konténerforgalomban.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda, Kertész Balázs, az Acemil Zrt., Budapest Főváros Kormányhivatala és a XXIII. kerületi önkormányzat nem válaszolt a lap megkereséseire.
A budapesti Főpolgármesteri Hivatal azt közölte, hogy ők semmilyen tájékoztatást nem kaptak a tervezett projektről.
„A főpolgármester azonnali hatállyal hivatalos tájékoztatást és az ügyben eddig keletkezett dokumentumok bemutatását kéri a kormánytól”
– írta a hivatal. Hozzátették, hogy „a főpolgármester minden lehetséges jogi és politikai eszközt kész felhasználni annak érdekében, hogy Budapesten ne épülhessen” meg a tervezett elosztó központ.
