Kis túlzással egész Kínát lázban tartja az a javaslat, amely szerint az eddigi öt napról fokozatosan tíz napra emelnék a fiatalok éves (!) fizetett alapszabadságát. A jelenlegi szabályok szerint csak a munkáltató által előre kijelölt hetekben lehet szabadságra menni. Az ötlet egy hongkongi politikustól származik, de úgy tűnik, a kormány is támogatja.
Mi történt? A múlt héten kezdődött Pekingben az Országos Népi Kongresszus éves ülése, amire a kormányzó Kommunista Párt több gazdasági és politikai bejelentést is ígért. Kenneth Fok, a kongresszus hongkongi tagja a China Youth Daily nevű állami ifjúsági lapnak azt nyilatkozta, hogy az országnak fokozatosan fel kellene emelnie a fiatalok fizetett szabadságát: így minden egyes év munkatapasztalat után egy nap plusz szabadság járna – írta a Business Insider. Ezt a javaslatot ígérete szerint be is terjeszti majd a kongresszus ülésén.
Mennyi szabadság jár most egy kínai munkásnak? A fiatalabbaknak mindössze öt nap jár évente, ami csak tíz év munkatapasztalatot követően emelkedik tíz napra, majd húsz év után tizenötre. Fok szerint a jogszabályban előírt éves, mindössze ötnapos szabadság alatt nem tudják magukat rendesen kipihenni a dolgozók, és ha ez így folytatódik, az kihat majd az egész társadalom lelkiállapotára és ellenállóképességére. Kínában az emberek általában az ünnepnapok alatt nyaralnak (például kínai új év), de hogy pontosan mikor mehetnek el, azt a cégek határozzák meg – ilyenkor egy-egy hétre bezárnak a hosszú hétvégék körül. Ez a gyakorlat azonban gyakran ellentmondásos, mivel a dolgozóknak túlórával vagy a szabadságos hetek előtti hétvégéken történő munkavégzéssel kell kompenzálniuk a kieső termelést.
Így összességében olyan, mintha nem is kapnának szabadságot, hiszen azt előre ledolgoztatják velük, illetve soha nem akkor mennek el pihenni vagy utazni, amikor szeretnének, hanem amikor a munkáltató kijelöli.
Fotó: Kelvin Han
Hogy reagáltak a kínaiak a friss tervekre? Az X kínai megfelelőjén, a Weibo közösségi portálon még tovább gyűrűztek a remények, hogy idővel Kínában is az ENSZ munkaügyi szervezetének, az ILO-nak a fizetett szabadságra vonatkozó nemzetközi normái léphetnek életbe: az ajánlás itt három hét fizetett szabadság évente. A Weibo keresési listáján is előre ugrott a téma, a BI által látott összesítés szerint 110 millió megtekintéssel. Az állami ifjúsági lap egy follow-up cikket is közölt Fok interjúja után, kiemelve, hogy meg kell védeni a pihenéshez, a vakációhoz való jogot. Sokan csak nyelik a dühüket, és csendben elviselik a munkahelyi nyomást és sérüléseket, annak ellenére, hogy tudják, sérülnek a jogaik és érdekeik, áll a cikkben. Egy blogger azt írta, a széleskörű lelkesedés is annak bizonyítéka, milyen sok munkavállaló szenvedett az úgynevezett 996 munkaidőrendszerben.
De mi az a 996? A 996 azt jelenti, hogy az emberek általában reggel 9-től este 9-ig dolgoznak, mindezt pedig a hét hat napján, vagyis gyakorlatilag ismeretlen a szabad hétvége fogalma. Ezt a munkaidő-rendszert az olyan kínai óriások vezetői hozták be, mint az Alibaba-társalapító Jack Ma. A túlórázás kultúráját egy ideig a kínai növekedés hajtóerejeként ünnepelték, de most úgy tűnik, egyre inkább előmerészkednek az ezzel a rendszerrel elégedetlen fiatalok is. Jack Ma és a többi cégvezető eközben jól meggazdagodott a magas termelésből. (A manapság inkább egyetemi előadóként utazgató Ma anyalapunk, az amerikai Forbes aktuális milliárdoslistája szerint globálisan a 80. leggazdagabb 24,5 milliárd dolláros becsült vagyonnal, míg Kínában ő a hetedik legvagyonosabb.) Közben az is kérdésessé vált, hogy ebben a nagy termelési hajszában a fiatal munkavállalóknak egyáltalán kivehetik-e a kötelező szabadságos napokat.
Mi következik ezután? Egy blogger a friss javaslat gyakorlati megvalósításán elmélkedve úgy fogalmazott: „még a munkaügyi törvényt sem tudjuk betartatni, így az éves szabadság közvetlen növelése csak vágyálom. Ha megoldjuk a kompenzáció nélküli túlórázást és ha akkor mehetünk szabadságra, amikor mi szeretnénk, akkor lesz némi remény”. A shanghai központú, szintén állami tulajdonú The Paper nevű online lap közzétett egy nemhivatalos felmérést a szabadságokról: a 7200 válaszadó kevesebb mint fele mondta, hogy kivett bármilyen éves szabadságot. Az ottani emberi erőforrások minisztériumának egy 2020-as, 60 várost felölelő felméréséből pedig az derült ki, hogy a kínai munkavállalóknak csak mintegy 60 százaléka veszi ki a kötelező fizetett szabadságot. A minisztérium, már 2015-ben is végzett egy hasonló felmérést, ami azt mutatja, hogy egy ideje a kormányt is foglalkoztatja a szabadságok témája.
Miért jó, ha szabira mehetnek a fiatalok? Ami a szakpolitika alakítására hatással lehet ebben a témában az az, amivel Fok is érvelt: Kínának a népesség elöregedésével párhuzamosan a fiatalabb munkavállalókra vonatkozó szabályokat is át kell gondolnia. Bár hagyományosan Európa az öregedő kontinens, a folyamat Kínában is elkezdődött: az évtizedek óta tartó virágzó növekedés megfordult, csökken a születésszám, és itt is előjön az a félelem, hogy a fogyatkozó munkaerő nem tudja majd eltartani az egyre több nyugdíjast. A fiatalok rugalmasabb és több szabadsága mellett szól az is, hogy ha a vakációjuk alatt országon belül utazgatnak, az nyilván erősíti a hazai gazdaságot is.
Mi a helyzet az USA-ban? És nálunk? A BI az amerikai példát hozza összehasonlításként: az USA azon kevés országok közé tartozik, ahol nincs kötelezően előírt éves fizetett szabadság. Mégis, a magánszektorban dolgozók mintegy 80 százaléka kap fizetett szabadságot a kormány 2023 szeptemberében frissített statisztikái szerint. Ami Magyarországot illeti: a hazai Munka törvénykönyve (Mt.) szerint a dolgozóknak évente húsz nap alapszabadság jár, ehhez adódnak az életkor és a gyermekek száma szerinti pótszabadságok. Más kérdés, hogy ebből hány nappal rendelkezhet szabadon a munkavállaló, az Mt. szerint a munkáltató évente 7 munkanap szabadságot a dolgozó kérésének megfelelően köteles kiadni.
