Szél Bernadett perelte a külügyet, a minisztérium a kínaiak érdekeire hivatkozott a Kúrián.
- 2020-ban írta alá Varga Mihály pénzügyminiszter a Budapest-Belgrád vasútvonal építésére felvett hitelmegállapodást, aminek 85 százalékát egy kínai állami bank adja.
- A kínai kereskedelmi célokat megkönnyítő vasútvonal megépítése akkori árfolyamon több mint 700 milliárd forintos árcédulával rendelkezett – ennek nagy részét finanszírozzák a kínaiak.
- Szél Bernadett független parlamenti képviselő közérdekű adatigényléssel kérte ki a hitelszerződést a Külügyminisztériumtól. Ezt a külügy azonban egy új, az építkezéssel kapcsolatos ügyek titkosítását lehetővé tevő törvény mögé bújva megtagadta.
- A két éve tartó pereskedés – amit Szél első fokon vesztett, másodfokon nyert, majd harmadfokon megint elvesztett – alatt a külügy először tagadta, hogy csak a kínaiak kérésére titkosította a szerződést, harmadfokon már a kínaiak véleményének figyelembe vételével érvelt, írja a 444.hu.
- A vasútvonal építésére létrehozott konzorcium egyik legnagyobb kivitelezője Mészáros Lőrinc érdekeltségeihez tartozik.
Szijjártó Péter külügyminiszter a kínaiak kérésére titkosíthatta a Budapest-Belgrád vasútvonal hitelszerződését, írja a 444.hu. A külpolitikai és külgazdasági érdekekre hivatkozva tíz évre titkosították a 700 milliárd forintos projekt finanszírozási keretmegállapodását, amiért Szél Bernadett független parlamenti képviselő perelt.
A külügy első fokon azzal érvelt, hogy nem köteles részletesen indokolnia a döntését, valamint „visszautasította és cáfolta, hogy (…) kizárólag a szerződő partner véleményét tartotta volna szem előtt.”
A per elsőfokú elutasítása után Szél fellebbezett, az Itélőtábla határozata szerint a kínaiak véleménye önmagában nem elég a titkosításra – a külügy ekkor tagadta, hogy kizárólag a szerződő partner érdekeit mérlegelve döntött a titkosításról. Az álláspontjuk a harmadfokú tárgyaláson változott: a Kúria előtt már azzal érveltek, hogy
a kínaiak ezt kérték, és a magyar érdek ott jelenik meg, hogy nem akarja a külügy elveszteni a kínaiak bizalmát.
„Álláspontunk szerint Magyarország külpolitikai érdeke egyértelműen fellelhető abban, hogy amennyiben a kínai fél azt kéri, úgy Magyarország nem hozza nyilvánosságra a szerződést, az ellenkező eset nyilvánvalóan a felek közötti bizalomvesztéshez, továbbá az államok közötti kapcsolat megromlásához vezethet” – idézi a Kúriának elküldött dokumentumot a 444.
Ezt az érvelést fogadta el a Kúria, a 2022. június 29-i ítéletében hatályon kívül helyezte a másodfokú, Szélnek kedvező ítéletet. Szél Bernadettnek 139 700 forintot kellett átutalnia külügynek, amit a Hadházy Ákos által szervezett Tisztességes és Igazságos Társadalomért Alapítvány segítségével fizetett ki.
