Ő látja el a balatoni halsütödéket argentin hekkel és a szilvásváradi pisztrángbüféket török pisztránggal – és még vagy hatezer vendéglátóhelyet fagyasztott és friss húsokkal, mirelit zöldségekkel. Matusz Balázs 25 évvel ezelőtt one-man showként indította el a Matusz-Vadat, lassan húszmilliárd forint forgalmú cég lesz belőle. Cégportré gasztronómiai érdekességekkel a júliusi Forbesban.
A Forbes 2019. júliusi címlapja
„Pikkpakk lerántottam a bundáját a szarvasnak, kicsontoztam, feldaraboltam, és beraktam a hűtőkamrába. Mindennel egymagamnak kellett megküzdenem az elején” – meséli Matusz Balázs, hogyan ugrott bele teljesen egyedül, de már akkor is nagyratörő tervekkel 1994-ben a vadhús-kereskedelembe.
Balázs édesanyja szitanyomó kisiparos volt, egy győri pincében dolgozott. „Jó nagy pincéje volt, leválasztottam a felét, és hűtőkamrát alakítottam ki belőle. Mindent magam csináltam, a hegesztéstől a csempézésig. Meg persze én dolgoztam fel a vadakat is, miután meggyőztem a helyi vadásztársaságot, hogy ne csak az államnak adja el a lőtt szarvast és vaddisznót, szőröstül-bőröstül, kizsigerelve, hanem nekem is. Eleinte aggódtak, hogy tudok-e majd fizetni.”
A hűtőkamra megtelt vaddal, Balázs készített egy komplett árjegyzéket, és bevitte az első mosonmagyaróvári étterembe, a Malomba. Ott azonnal megvették az egész árukészletét – több tonna húst.
„Megnyugodtam, hogy tényleg jól gondoltam, van piaci lehetőség abban, amit kitaláltam. És amiatt is, hogy végül is nincs messze ez a fajta munka a gyerekkori álmomtól, a szakácskodástól.”
Fotók: Sebestyén László
Iparágat teremtett
A Matusz-Vad forgalma eleinte évente megháromszorozódott. A kínálat hamar bővült csirkemellel, karajjal, hasábburgonyával – akkoriban minden mirelit volt, hogy a vendéglátósok jól be tudjanak spájzolni. „Gondoltam, ha már ott a teherautó, ugyanannyi erővel vihetnénk mást is az éttermeknek, nem csak vadhúst” – mondja Balázs. A húsokat jó áron tudta az Alföldről beszerezni, aztán egymást követték az új termékek, a hasábburgonyától a fagyasztott szilvásgombócig.
Balázs lényegében iparágat teremtett, később díjat is kapott érte az EY tanácsadó cégtől, merész újító kategóriában: fagyasztott húsokkal és zöldségekkel korábban senkinek sem jutott eszébe ipari mennyiségben ellátni a vendéglátást.
Az igazán nagy ugrás 2000-ben következett be, amikor bérelt a győri hűtőház helyett sajátot építettek. „Addig minden részleget egymagam hoztam létre, a raktározástól az értékesítésig. 2000 körül jött el az ideje a reorganizációnak is, ekkor lett one-man showból vállalati struktúra a cégnél.” És Balázs hozzáteszi, hogy az ezredforduló környékén elért kétmilliárdos forgalom már elég volt arra is, hogy igazgatókat nevezzen ki, akiket jól megfizet, és így „szellemileg is megtöbbszörözte” az erejét.
Balázsék pár hete kezdték olyan különlegességekkel is bombázni az éttermeket, mint a zebra-, a bölény-, a krokodil- vagy a pitonhús, de van láma- és teveburger-pogácsa is a kínálatban.
Arról, hogy miből vásárolnak a legtöbbet a hazai éttermek Matuszéktól, hogy mik azok a kényszerkényelmi termékek, illetve arról, hogy mit vetetett meg Balázzsal a felesége, a júliusi Forbesban olvashattok. Itt pedig bele is lehet lapozni a magazinba:
