Mindeközben a kikötő készültségi szintje immár legalább 90 százalékos, sőt, tavasszal elkezdték értékesíteni a kikötőhelyeket is.
Mi történt? Elutasította a balatonföldvári Nyugati strandon 2,3 hektáros, 175 férőhelyes kikötőt építő Balabo Kft. engedélykérelmét a veszprémi kormányhivatal, így a létesítmény egyik legfontosabb dokumentuma, a környezetvédelmi határozat semmissé vált, erről a Népszava írt csütörtöki cikkében. Mivel ez a papír a vízjogi, illetve a kikötő létesítési engedély alapja is, a kormányhivatali határozat alapján a kiadványozóknak – a fejéri katasztrófavédelmi igazgatóságnak, illetve a fővárosi kormányhivatal országos közúti és hajózási főosztályának – hivatalból vissza kell vonniuk hozzájárulásukat, vagyis elvileg a kikötő minden engedélyét elveszíti.
Kontextus. A veszprémi kormányhivatal novemberben indította újra a Nyugati-strandon épült kikötővel kapcsolatos hatósági eljárását. A hivatal azután függesztette fel a procedúrát, hogy a beruházó Balabo Kft. alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz (Ab). A Kúria ítélete ugyanis helyt adott a Mosolygó Balatonföldvárért Egyesület kérelmének, és a Pécsi Törvényszék ítéletével ellentétben megsemmisítette a kormányhivatalnak a balatonföldvári Nyugati-strandon épülő kikötőre kiadott engedélyét. Az Ab elutasította a Balabo panaszát, így érvényben maradt a legfőbb bírói fórum verdiktje: a megismételt engedélyezési eljárás esetén a kormányhivatalnak el kell utasítania a beadványt. A Kúria szerint egy partszakasz nem lehet egyidejűleg kikötésre és strandolásra is lehatárolt, ha ugyanis egy strandhoz tartozó vízfelületen kikötő épül, akkor az adott területen a strandolás lehetősége nyilvánvalóan megszűnik, a jogszabály szerint viszont a strand funkciója így nem változtatható meg.
Miért fontos ez? A Balabo mindvégig folytatta a beruházást, s a kikötő készültségi szintje immár legalább 90 százalékos, sőt, tavasszal elkezdték értékesíteni a kikötőhelyeket, s a cég éppen arra hivatkozott alkotmányjogi panaszában, hogy a kúriai ítélet ellehetetleníti a vállalkozást, a kikötő használat híján amortizálódik, ami aránytalan veszteséget jelent a beruházó számára. Az Ab-t ez nem érdekelte, szerinte a cégnek fel kellett volna mérnie, hogy a jogi eljárások során esetleg nem a javára döntenek, vagyis a beruházást saját gazdasági kockázatára folytatta.
