Ki kell adnia az alapkezelői pályázatokat az Eximbanknak
2017. április 13.A Forbes első fokon pert nyert az Eximbank ellen. Az állami hitelintézet még 2015 végén hirdetett meg két alapkezelői pályázatot feltűnően rövid határidővel – a pályázóknak mindössze 6 munkanapjuk volt arra, hogy elkészítsék és beadják, hogyan kezelnék az Exim által meghirdetett, összesen 16 milliárdos tőkealapokat. A szóbajöhető pályázók számát már az is eleve korlátozta, hogy az Exim szigorú és szakmailag nehezen alátámasztható kritériumokat határozott meg. Furcsaság volt, hogy önrész nélkül hirdette meg ezt a hatalmas összeget a kiíró, vagyis az alapkezelést elnyerő cégnek egy fillért sem kellett hozzátennie az alaphoz – míg az alapkezelési díjat persze kap.
Az alapokból cégekbe kell befektetni, ha az alapkezelő ügyes, a cégeket értékesíteni tudja, és a befektetésért cserébe kapott tulajdonrészéért több pénzt kap.
Az EU által indított ún. Jeremie-program volt hasonló, ott azonban 30%-os önrész mellett indultak az alapok, az elmúlt években összesen 27, akik a befektetési szakaszukat épp tavaly zárták. A magyar piacon most a legtöbben pont forrást keresnének, ehhez képest nagyon kevesen adtak be pályázatot az Eximhez. Már az eredményhirdetés előtt megírtuk, hogy a nyertes a G&B Partners alapkezelő lehet, 2016 januárjában kiderült, nem tévedtünk.
Ez után szerettük volna megnézni a pályázatokat, mi alapján bízott az Exim önerő nélkül 16 milliárdot a nyertesre? Az Eximbank és a GB& Partners egymásra mutogatva tagadta meg, hogy bármit is kiadjon, így a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatalhoz (NAIH) fordultunk, akik elfogadták az Eximbank érvelését, és helyben hagyták, hogy a banknak nem kell kiadnia, mi alapján ítélt oda 16 milliárd forint közpénzt egy alapkezelőnek. Ez után bírósághoz fordultunk, a most kézhez kapott határozat szerint az Eximbanknak 15 napon belül ki kell adnia a pályázat legfontosabb részeit (a tárgyalás alatt több dokumentumot is átadadtak, ezek azonban vagy nyilvánosak voltak, vagy a pályázat elbírálását vélhetően döntő mértékben nem befolyásolták). A kiperelt dokumentumokból képet kaphatunk arról, mi alapján döntött az Eximbank a GB & Partners mellett és hogy mit vállalt pontosan az alapkezelő.
A GB & Partners tulajdonosai Boris Mihály és Gubicza Ágoston – utóbbi Rogán Antal legidősebb fiát neveli. Gubicza volt a sármelléki repteret üzemeltető cég vezetője, közvetve tulajdonrésze is volt a társaságban, mely 600-700 milliós tartozást hátrahagyva végül 2009 végén bezárta a repteret, Gubicza 2010-ben le is mondott. A GP & Partners viszonylag új szereplő az alapkezelői piacon, a kegyvesztetté lett Töröcskei István érdekeltségébe sorolt Prosperitás, a Jeremie-programban nyertes alapjait vették át, majd keresztelték át mai nevére, mely a tulajdonosok családnevére utal. Az ítélet ellen még fellebezhet az Eximbank.
A perben a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) képviselte a Forbes-ot.