Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Ki kell adnia az alapkezelői pályázatokat az Eximbanknak

A Forbes első fokon pert nyert az Eximbank ellen. Az állami hitelintézet még 2015 végén hirdetett meg két alapkezelői pályázatot feltűnően rövid határidővel – a pályázóknak mindössze 6 munkanapjuk volt arra, hogy elkészítsék és beadják, hogyan kezelnék az Exim által meghirdetett, összesen 16 milliárdos tőkealapokat. A szóbajöhető pályázók számát már az is eleve korlátozta, hogy az Exim szigorú és szakmailag nehezen alátámasztható kritériumokat határozott meg. Furcsaság volt, hogy önrész nélkül hirdette meg ezt a hatalmas összeget a kiíró, vagyis az alapkezelést elnyerő cégnek egy fillért sem kellett hozzátennie az alaphoz – míg az alapkezelési díjat persze kap.

Az alapokból cégekbe kell befektetni, ha az alapkezelő ügyes, a cégeket értékesíteni tudja, és a befektetésért cserébe kapott tulajdonrészéért több pénzt kap.

Az EU által indított ún. Jeremie-program volt hasonló, ott azonban 30%-os önrész mellett indultak az alapok, az elmúlt években összesen 27, akik a befektetési szakaszukat épp tavaly zárták. A magyar piacon most a legtöbben pont forrást keresnének, ehhez képest nagyon kevesen adtak be pályázatot az Eximhez. Már az eredményhirdetés előtt megírtuk, hogy a nyertes a G&B Partners alapkezelő lehet, 2016 januárjában kiderült, nem tévedtünk.

Ez után szerettük volna megnézni a pályázatokat, mi alapján bízott az Exim önerő nélkül 16 milliárdot a nyertesre? Az Eximbank és a GB& Partners egymásra mutogatva tagadta meg, hogy bármit is kiadjon, így a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatalhoz (NAIH) fordultunk, akik elfogadták az Eximbank érvelését, és helyben hagyták, hogy a banknak nem kell kiadnia, mi alapján ítélt oda 16 milliárd forint közpénzt egy alapkezelőnek. Ez után bírósághoz fordultunk, a most kézhez kapott határozat szerint az Eximbanknak 15 napon belül ki kell adnia a pályázat legfontosabb részeit (a tárgyalás alatt több dokumentumot is átadadtak, ezek azonban vagy nyilvánosak voltak, vagy a pályázat elbírálását vélhetően döntő mértékben nem befolyásolták). A kiperelt dokumentumokból képet kaphatunk arról, mi alapján döntött az Eximbank a GB & Partners mellett és hogy mit vállalt pontosan az alapkezelő.

A GB & Partners tulajdonosai Boris Mihály és Gubicza Ágoston – utóbbi Rogán Antal legidősebb fiát neveli. Gubicza volt a sármelléki repteret üzemeltető cég vezetője, közvetve tulajdonrésze is volt a társaságban, mely 600-700 milliós tartozást hátrahagyva végül 2009 végén bezárta a repteret, Gubicza 2010-ben le is mondott. A GP & Partners viszonylag új szereplő az alapkezelői piacon, a kegyvesztetté lett Töröcskei István érdekeltségébe sorolt Prosperitás, a Jeremie-programban nyertes alapjait vették át, majd keresztelték át mai nevére, mely a tulajdonosok családnevére utal. Az ítélet ellen még fellebezhet az Eximbank.

A perben a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) képviselte a Forbes-ot.

Oszd meg!