Magyarországon vannak a gyökerei, Londonban a központja, San Franciscóban, Amszterdamban és Budapesten az irodája és immár 15 brit kórházban alkalmazzák a szoftverét. Ez a Kheiron Medical és a MIA nevű mammográfiai alkalmazás – egy radiológus és egy IT-szakember, avagy anya-fia közös üzleti vállalkozása, holland társalapítóval és jelentős friss brit kormányzati támogatással.
„Kis túlzással előbb láttam CT-gépet, mint számítógépet, pedig kilencéves korom óta programozom” – nyit egy meglepő állítással Kecskeméthy Péter, a londoni központú Kheiron Medical Technologies nevű startup ötletgazdája és társalapító CEO-ja.
Zoomon beszélgetünk, Péternek évek óta a brit főváros az otthona. Már a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szoftvermérnöki képzése után is Angliában tanult tovább: előbb elvégezte a readingi egyetemet, majd Oxfordban doktorált. Programozást, mesterséges intelligenciát, kibernetikát, high performance computingot tanult, néhány éve pedig
Londonból vezeti egyre globálisabbá váló – immár San Francisco-i, amszterdami és budapesti lábakon álló – orvostechnológiai vállalkozását.
Kecskeméthy Péter, a Kheiron Medical Technologies ötletgazdája és társalapító CEO-ja. Informatikusként mindig az orvosi technológia mozgatta meg a fantáziáját
Egy olyan céget, ami pár héttel ezelőtt komoly szakmai elismerést, tőkét és nagy távlatokat jelentő
kormányzati segítséget kapott Nagy-Britanniától, hogy termékét – egy mesterséges intelligenciával támogatott mammográfiai szoftvert – 15 angliai kórházban bevezessék és használni kezdjék.
Ezzel párhuzamosan a Kheiron csapata nagy erőkkel dolgozik azon, hogy a mellrákszűrést új alapokra helyező megoldásukat Magyarországon, a régióban és Amerikában is piacra vihessék.
IT + orvoslás
Péter technológiai érdeklődését az otthonról hozott orvosi háttértudás és radiológus édesanyja mindennapi tapasztalatai fonták keretbe, a kettő együtt pedig több medtech ötletnek és korábbi startupnak is megágyazott már a Kheiron előtt is. Volt köztük több orvosi applikáció, például teleradiológiai szolgáltatás, vagy egy intelligens EKG-jel analízisen alapuló megoldás, utóbbi lényege az volt, hogy folyamatos orvosi jelenlét nélkül segítsen előre jelezni, ha a pácienssel valami baj történhet.
„A család mindig óva intett attól, hogy még véletlenül se legyek orvos, de valahogy mindig visszakanyarodtam az egészségügy felé. Talán, mert
nemcsak azt láttam, hogy a betegek szenvednek, hanem hogy az orvosok is”
– mondja Péter, akiben már kiskorában nyomott hagyott, hogyan dolgoznak például a radiológusok.
Kárpáti Edit radiológus és a Mammography Intelligent Assessment alkalmazás (Fotó: Sebestyén László)
„Kevesen tudják, hogy általában a kórházak alagsorában kapnak helyet, ott van a legsötétebb, és a nap nagy részében nem emberekkel találkoznak, hanem képekkel, felvételekkel. Emlőszűrésben másodpercenként kapják a képeket, melyeket össze kell hasonlítaniuk az előző szűrés képeivel, gyakorlatilag futószalagon kell villámgyorsan dönteniük arról, hogy valakit vissza kell-e hívni valamilyen elváltozás miatt, vagy el lehet engedni.”
A szakmai felelősség okozta teher mellett Pétert később a rosszul szervezett folyamatok és az elavult technológia is mind jobban zavarta. Óriási szakadékot látott a kórházi viszonyok és az élet számos más területén alkalmazott fejlett megoldások között.
„A kórházakban faxgépeket és ósdi szöveges típusú szoftvereket láttam, miközben az orvosok ezek használatával életekről döntenek. Utána kimennek az épületből és megtehetik, hogy a legfejlettebb technológiával rendelnek ebédet a telefonjukon, holott ennek meg valójában semmi tétje.”
Amikor tehát azon kezdett el gondolkozni, hogy hol hasznosíthatja a legjobban számítástechnikai tudását, akkor mindig visszatalált az egészségügyhöz. Négy évvel ezelőtt egy olyan részterületet választott, ahol tényleg elkél a segítség, ahol nagy volumenű problémákkal foglalkozhat és tömeges pozitív hatást érhet el.
A legkomplexebb terület
„A mammográfia az egyik legkomplexebb radiológiai terület – ezt már hosszú évtizedes, magyar és brit kórházakban eltöltött radiológusi praxissal a háta mögött Kárpáti Edit mondja, a Kheiron orvos szakmai vezetője, aki történetesen Kecskeméthy Péter édesanyja. – Az emlőállomány vizsgálata nagyon összetett feladat, és maga az emlőállomány nagyon változatos és változékony képet mutat, függően attól, hogy milyen korú nőről van szó, hogy hol tart éppen a havi ciklusában, vagy hogy például európai, amerikai vagy ázsiai-e, s ekképp milyen géneket hordoz.”
Visi Dezső regionális igazgató és Kárpáti Edit orvos szakmai vezető (Fotó: Sebestyén László)
A mellrákszűrést végző radiológusoknak tehát nagyon sok mindenre kell egyszerre figyelniük, és egészen apró elváltozásokat kell kiszűrniük ahhoz, hogy nyugodt szívvel hazaengedjék a klienseket, márpedig a korai jelek nagyon el tudnak bújni. Ahogy Edit fogalmaz:
„Mindig a negatív lelet felelőssége az óriási, emiatt szoronganak is az orvosok, akár mondják, akár nem.”
Az általános európai protokoll szerint a mammográfiai képet – éppen a bonyolultsága miatt – egymástól függetlenül minden esetben két radiológusnak kell megnéznie, vagyis páciensenként kétszer annyi szakemberre van szükség, mint mondjuk egy tüdő- vagy mellkasröntgen kiértékelésénél. Szakemberből pedig régóta hiány van az egészségügyben (nem csak Magyarországon és nem csupán a koronavírus miatt), miközben a szűrővizsgálatokat szerencsére egyre többen komolyan veszik.
Az üzleti ötlet
Anya és fia nagyjából ezeket a problémákat vették át egy vasárnapi családi vacsora felett 4-5 évvel ezelőtt. Akkoriban Péter egy startupokat támogató angol inkubátorcég, az Entrepreneur First speciális ösztöndíjprogramjában vett részt, melynek keretében éppen egy használható üzleti ötletet kellett prezentálnia. Kereste azt a területet, ahol a mesterséges intelligenciának valódi és tömeges haszna lehet. Addigra úgy látta, hogy a mély tanulás (deep learning) már olyan fázisba ért, hogy akár az egészségügyben is hatékonyan lehet alkalmazni, a mellrákszűrés pedig ideális terepnek látszott.
Péter végül egy mesterséges intelligencián alapuló szoftver ötletét vetette fel – ez lett később a Mammography Intelligent Assessment (MIA) alkalmazás, a Kheiron Medical immáron nemzetközi piaci bevezetés előtt álló vezérterméke.
Az Entrepreneur First nemcsak az ötletet karolta fel, de sorsszerűen az alapítókat is összehozta: az ösztöndíjprogram első napján Péter megismerte a holland Tobias Rijkent – néhány hónappal később, 2016 márciusában együtt alapították meg cégüket. Innentől fel is gyorsultak az események.
Az amerikai Forbes két évvel az alapítása után már úgy írt a Kheiron szoftveréről, mint egy a páciensek érdekét szolgáló különösen ígéretes megoldásról, amely nagyban tudja segíteni a mammográfiai leletek értékelésének pontosságát és gyorsaságát, és nemcsak, hogy segít felismerni a mellrákgyanús eseteket, de az álpozitív leletek kiszűréséhez is hozzájárul. Akkor a Kheiron szoftvere több mint 5000 elemű betegadatbázison „tanulta” a diagnosztizálást, mostanra több millió páciens adatából dolgozik.
Kárpáti Edit négy éve főállásban a Kheiron orvos szakmai vezetője. Azért felel, hogy a MIA valódi értéket hozzon a radiológiába: “Igazi segítséget akarunk adni a végeken dolgozó radiológusoknak”
Az adatok mennyisége és minősége kulcsfontosságú bármilyen mesterséges intelligencián alapuló szoftver, így a MIA működése szempontjából is. Az elmúlt években ezért azon volt a hangsúly, hogy minél több kórházzal tudjanak kutatás-fejlesztési partnerséget kialakítani, hogy valós emlőröntgen-felvételek sokaságából tudják okosítani a szoftvert. „Most is körülbelül 12 radiológus tanítja a szoftvert, emellett külsős adatbányászokkal is dolgozunk” – mondja Visi Dezső, a cég budapesti irodájának, valamint közép- és kelet-európai terjeszkedésének vezetője.
Szerinte az elmúlt években nagyot változott a mesterséges intelligenciához való hozzáállás az egészségügyben. Míg néhány éve nem ritkán olyasmi reakciókkal találkoztak, hogy „na, maguk fogják elvenni a mi munkánkat”, mára az egészségügyi szabályozó hatóságok, intézmények kifejezetten keresik a gépi technológián alapuló megoldásokat. „Felismerték, hogy pont az orvosok, kórházak munkáját tudjuk segíteni, és ezáltal a betegek életkilátásait javítani” – mondja Visi Dezső.
A MIA esetében ez konkrétan azt jelenti, hogy – mint a legutóbbi klinikai tesztelések is igazolták – a mammográfiai leleteket leolvasó orvosok egyikét képes kiváltani a szoftver.
Ilyen nagy esetszámú vizsgálatot ebben a témakörben még nem folytattak, és az egybehangzó friss eredmények szerint a MIA teljesítménye minden lényeges ponton eléri vagy meghaladja a humán teljesítményt.
„A döntési jog és a kontroll ezután is a radiológusnál marad, de egyrészt megszűnik az a probléma, hogy a két radiológus egymástól esetleg nem teljesen függetlenül alakítja ki a véleményét, ami komoly hibalehetőségeket hordoz, másrészt míg az emberi szemnek vannak korlátai és el tud fáradni, a géppel ez nem fordul elő. Nem utolsósorban pedig enyhíti az orvoshiányból fakadó problémákat és növelheti az emlőszűrés hozzáférhetőségét” – sorolja Kecskeméthy Péter.
Visi Dezső és a MIA (Fotó: Sebestyén László)
Éles teszt 15 angol kórházban
Pont ezek miatt díjazta a Kheiront a brit állami egészségügy, az NHS AI pályázata. Az idén szeptemberben nyilvánosságra hozott első Mesterséges Intelligencia az Egészségügyben (AI in Health and Care Award) elnevezésű pályázaton – 3 év alatt elkölthető – 140 millió font sorsáról döntöttek, és összesen 530 pályázó közül 42 projektet ismertek el.
Négy kategóriában – a még kezdeti fázisban lévő ötletektől a már piacképes termékekig – jelöltek győzteseket: minél érettebb és kiforrottabb egy koncepció vagy startup, annál nagyobb támogatást kapott. A Kheiron így a negyedik, legmagasabb szintű díjazást kapta, hogy pontosan mekkora összeget, az még nem publikus, mert ahogy Péter mondja, „még nem írtunk alá”.
A nyilvánosságra került információkból kiindulva azonban azzal a becsléssel élhetünk, hogy a Kheiron igen komoly anyagi segítséghez, több mint 10 millió fonthoz (legalább 4 milliárd forint) juthatott.
„Itt nem az a lényeg, hogy nyertünk egy díjat és pénzt, hanem hogy óriási lehetőséget kaptunk – hangsúlyozza Visi Dezső. – Kimondták, hogy a termék alkalmas arra, hogy klinikai környezetben bevezethetjük, és 15 angol kórház használni fogja.” Ez pedig tényleg hatalmas lépés afelé is, hogy más országokban is megnyíljanak a kórházak kapui a MIA előtt, és később akár a nemzeti szintű szűrőprogramok részeként is alkalmazzák.
Visi Dezső nagynevű rendszerintegrátor multik vezetői pozíciói után csatlakozott a Kheironhoz 2018-ban, ahol regionális igazgatóként vezeti a budapesti irodát és térségi kereskedelmi tevékenységet (Fotó: Sebestyén László)
Hogy mikor kezdik el használni Magyarországon, arról egyelőre óvatosan nyilatkoznak a Kheiron vezetői, de nagyon bíznak benne, hogy 2021 áttörést hozhat. A Mamma Klinikával intenzíven dolgozunk a bevezetésen” – említi Péter a talán legismertebb hazai mammográfiai intézményt, amely mellett más magánegészségügyi és állami kórházakban is szeretnék elérhetővé tenni a szoftvert.
„Mi kezdettől fogva óriási lehetőséget láttunk a Kheironban” – mondja Skorán Ottó, aki orvosként és befektetőként évek óta, több szálon kötődik a startuphoz. Az orvostechnikai fejlesztésekkel foglalkozó Medinnovest Zrt. tulajdonosaként, a cég leányvállalatának, a holland bejegyzésű Auxiliis-Pharma vezetőjeként, illetve a Doktor24-Svábhegyi Gyermekgyógyintézet ügyvezető igazgatójaként 20 éve klinikai fejlesztésekben érdekelt, induló medtech vállalkozásokat és projekteket karol fel.
A Kheiront 2016-os alapítása óta követi, az induláskor befektetőként is segítette őket. A nagyobb befektetések érkezése óta – és az esetleges érdekütközéseket kerülendő – már nem tulajdonos a cégben, de klinikai vizsgálati és validációs partnerként továbbra is intenzíven együttműködik a Kheironnal.
„Azon dolgozunk, hogy a MIA szoftvert Magyarországon is bevezethessék” –
mondja Skorán Ottó, hozzátéve, hogy az eddigi vizsgálati eredmények alapján ő is reális esély lát arra, hogy egy éven belül itthon is széles körben elérhetővé váljon a Kheiron által kifejlesztett, mesterséges intelligenciával támogatott mellrákszűrés.
Már csak azért is, mert a londoni központ után – a magyar gyökerek és a mély szakmai beágyazottság miatt is – a budapesti a legfontosabb helyszín. Az itteni irodában most nyolcan – főleg műszaki emberek, mérnökök, számítástechnikusok – dolgoznak főállásban, innen készítik elő a MIA bevezetését először Magyarországon, majd a környező országokban. Az amszterdami irodából a kontinentális Európa több országát készülnek lefedni, a San Francisco-i Kheiron emberei pedig egyrészt a központi marketinggel foglalkozik, másrészt az amerikai engedélyeztetést és piacra lépést készíti elő. A több éves kutatás-fejlesztési munka tehát mostanra látszik igazán beérni, ahogy Visi Dezső fogalmaz:
„Most értünk abba a fázisba, hogy van egy termék, amivel már lehet kopogtatni.”
Nyitókép: Kárpáti Edit, a Kheiron Medical orvos szakmai vezetője és Visi Dezső regionális igazgató (Fotó: Sebestyén László)
