A március végi tetőzés után a múlt héten is csökkent az új covid-fertőzöttek száma, de teljesen bizonytalan, hogy valójában milyen mértékben szorult vissza a járvány harmadik hulláma. A húsvéti ünnepek idején ugyanis nagyon kevés új esetet jelentettek nagyon kevés teszt mellett, ami jelentősen torzíthatja a számokat.
A heti esetszámok változása mindenesetre így nézett ki.
- Február negyedik hete: +64,3 %
- Március első hete: +46,3 %
- Március második hete: +34,9 %
- Március harmadik hete: +9,2 %
- Március negyedik hete: +13,0 %
- Április első hete: -16,3 %
- Április második hete: – 34,4 %
A húsvéti elmaradás nagy része talán a hét további napjaiban beépülhetett a számokba. Ezt jelzi, hogy az előző hét azonos napjához képest mért esetszám-csökkenés egyre kisebb lett, szombaton és vasárnap már majdnem ugyanannyi új fertőzöttről adtak hírt, mint a megelőző húsvéti hétvégén.
Mindezek alapján biztos tehát, hogy lefelé tart a járványgörbe, de csökkenés mértéke is biztosan jóval kisebb a 34 százaléknál.
Most, a hét elején az előző heti extrém alacsony számokhoz képest biztosan magasabbak jönnek majd, a hét második felében komoly javulás kell ahhoz, hogy heti szinten folytatódni tudjon a csökkenő trend.
A járvány tetőzését megerősíti, hogy kis mértékben, de csökkent a kórházban kezeltek és a lélegeztetőgépen levők száma is. Javult a pozitív tesztek arány is, de továbbra is extrém magas, 20 százalék feletti. A halálozási statisztika sajnos továbbra is borzasztó, de ez az adat követi a legnagyobb időbeli csúszással a fordulatot az új fertőzéseknél. A két hetes lakosságarányos halálozásban továbbra is kimagaslóan a magyar helyzet a legrosszabb egész Európában. De a járvány teljes időszakát nézve is csak Csehországnak vannak rosszabb adatai. Ha folytatódik az új fertőzések számának gyors csökkenése, talán a héten tetőzik a halálozási görbe is.
Valószínűleg erről is próbálja a figyelmet elterelni a kormány azzal, hogy nagy erőkkel az oltásra fókuszál, arról kommunikál, ahhoz köti a nyitás lépéseit. Oltottságban ugyanis a keleti vakcinák beszerzése miatt jól áll az ország, de bizonytalan, hogy ezt az előnyt meddig sikerül megtartani.
Ha az oltási hajlandóság nem nő érdemben, májusra több lehet az oltóanyag, mint az ember, aki hajlandó beadatni magának. Nyárra pedig a csak nyugati vakcinát használó uniós országok közül a leggyorsabbak utolérhetik Magyarországot.
Ezért a következő hetek nagy kérdése az, hogy milyen kedvezményeket rendel a kormány a védettségi igazolványhoz, illetve milyen módon próbálja a lakosság nagyobbik felét rábírni az oltakozásra. A másik súlyos dilemma maga a nyitás. A kormánynak tanácsokat adó szakértők körében is teljes az egyetértés abban, hogy a nyitási tervnek nem sok köze van a fertőzöttségi helyzethez, a gazdasági, társadalmi és politikai szempontok fontosabbnak tűnnek.
Ezekre természetesen minden országban figyelnek, de a magyar nyitás teljesen extrém és Európában példa nélküli:
ennyire magas fertőzöttség és extrém súlyos halálozási adatok mellett még senkinek se jutott eszébe enyhíteni az amúgy sem túl szigorú korlátozásokon.
Ezért mindenki aggódik, hogy mennyire gyorsan lehet leszorítani a harmadik hullámot, ha a legkisebb javulásra azonnal a több kontaktus irányába tereli a kormány az embereket.
A héten ezzel kapcsolatban komoly viták várhatóak az iskolanyitásról. A múlt héten a középiskolák esetében eltolták a jelenléti oktatás újraindulását májusra, de az általános iskolák jelen állás szerint jövő héttől ismét várják a tantermekbe a diákokat. Ez pedig a szülőket is erősen megosztja. Hétfő reggeli kivetítés szerint nagyjából pont a szerdai kormányülés idején adhatják be a hárommilliomodik oltást, amihez kapcsolódóan újabb nyitást lengetett be a miniszterelnök. Persze lehet, hogy az iskolanyitást szánja annak, azzal érnek majd össze a szálak, erről kell mindenképp végső döntést hozni a héten.
Összességében tehát a lefelé szálló ágban is Európa egyik legrosszabb fertőzési adatai mellett a messze legrosszabb halálozási adatait jelenti Magyarország.
Uniós szinten hat hét után végre fordult a trend és április első hetében csökkent az új fertőzöttek száma. A napi adatok alapján ez folytatódhatott a múlt héten is. A legtisztább terület továbbra is Norvégia északi része, a következő héttől Izland is újra kizöldülhet a járványtérképen és ha az Egyesült Királyság nem szállt volna ki a brexittel az adatszolgáltatásból, ő is zöld-sárga lenne már.
Svédország se ezzel a térképpel bizonygatja majd a különutas stratégiája sikerét és különösen nagy gondban van Görögország és Ciprus, akik a turistaszezon nyitására készülnek, de közben épp újra bedurrant náluk a járvány. (Két hónapja a görög szigetvilág nagy része még zöld volt.) Madeira viszont hosszabb idő után tisztult meg sárgába.
Borítókép: Unsplash
