A sikeres járványkezelés gyakran komoly vagyongyarapodással jár együtt. Nem mindenki részesül ugyanakkor ebből egyenlő arányban, ami társadalmi feszültségekhez vezethet.
Az amerikai Forbes ír arról, hogy két országban különösen megnőtt a gazdagok száma a koronavírus-járvány miatt. Mindkét országban közös, hogy a világ többi részéhez képest sokkal hamarabb elejét tudta venni a járvány terjedésének, mint a most is lezárásokra kényszerülő Európa és az Egyesült Államok.
Ez a két ország Új-Zéland és Kína.
A csendes-óceáni szigetországban a járvány tavalyi megjelenése óta 2462 esetet regisztráltak, és mindössze 26-an haltak bele a betegségbe (összehasonlításul: Magyarországon csak hétfőn 252-en hunytak el a fertőzés következtében és 5481 új esetet regisztráltak), Kínában pedig a hivatalos adatok szerint mindössze kilenc új esetet regisztráltak hétfőn, és eddig 90 ezren kapták el a fertőzést.
A kínai nyilvánosan elérhető adatokhoz azonban hozzá kell tenni, hogy azok megbízhatósága minimum kérdéses. Ettől függetlenül tény, hogy a járványt „elindító” Vuhanban már tavaly decemberben hatalmas bulikkal ünnepelték a koronavírus legyőzését.
De szeretnék gazdag lenni
A 4,9 millió lakosú Új-Zélandon a szupergazdagok száma mintegy 50 százalékkal emelkedett a járvány alatt.
A dollármilliomosok aránya – nem csak a járványnak köszönhetően – az elmúlt öt évben harmadával nőtt, és a következő öt évben további 72 százalékkal lesznek többen. Mindeközben a különösen magas egyéni vagyonnal rendelkezők tábora (őket nemzetközi rövidítéssel UHNWI-nek nevezik, a vagyonuk minimum 30 millió amerikai dollár) pedig 52 százalékkal fog duzzadni a Knight Frank ingatlanpiaci tanácsadó cég szerint.
Új-Zéland az utóbbi időben annyira gazdag lett, hogy a társadalom felső egyszázalékához tartozóknak minimum 2,8 millió dolláros (862 millió forint) vagyona van.
Ennél több pénzre csak Monacóban, Svájcban és az Egyesült Államokban van szükség ahhoz, hogy valaki a társadalom elitjéhez tartozzon Monacóban nem kevesebb, mint 7,9 millió dollár a belépő szint.
Mindemellett az új-zélandiakat a vagyongyarapodásuk mellett azért is lehet irigyelni, mert a Passport Index számításai szerint útlevelük a harmadik legerősebb a világon, abban az értelemben, hogy mennyi országba utazhatnak vízum nélkül.
Népszerű letelepedési hely, drága szabályokkal
Új-Zéland az utóbbi időben ezért is lett kedvelt letelepedési célpontja a világ gazdagjainak, akik nem sajnálnának súlyos pénzeket költeni az országban a tartózkodási engedélyért – a tartós letelepedési engedélynek tényleg megkérik az árát.
Aki Új-Zélandon külföldiként szeretne élni, hárommillió új-zélandi dollárt (677 millió forint) kell kicsengetnie az államkasszába. Ennek ellenére az érdeklődés csúcspontján volt, hogy félpercenként kereste fel valaki csak az Egyesült Államokból az új-zélandi bevándorlási hivatal honlapját.
Új-Zéland különösen vonzó célpont amiatt, hogy a nyugati világban példátlanul sikeresen vette elejét a koronavírus-járványnak. Ma az országban korlátozás nélkül lehet látogatni a kocsmákat, éttermeket, koncerteket és sporteseményeket is szeptember óta.
Nem mindenki ünnepel
A Gyűrűk ura-filmekből ismert mesés tájak egyébként is vonzanák a turistákat, ugyanakkor vannak vesztesei is az új-zélandi sikersztorinak. Mivel az UHNWI-csoporthoz tartozók több mint fele tervez idén ingatlanvásárlást – ezt főképp tengerparti területeken – az ingatlanárak is egyre növekednek, ami a kisebb forással bíró vevőket nehéz helyzetbe hozza. A gazdagok ráadásul az ilyen ingatlanokat már nem hétvégi háznak szánják, hanem egyre többen elsőszámú otthonnak vásárolják a házákat és lakásokat, és kertbővítéseket is sokan terveznek – aligha függetlenül a világszerte egyre népszerűbbé váló távmunka lehetőségeitől.
Waiheke Island különösen népszerű letelepedési célpont Fotó: Steveonmz / Wikimedia
„Waiheke Islanden a kereslet kiüti a plafont” – mondta az amerikai Forbesnak Mark Harris, aki luxusingatlanokat árul cégén keresztül. A gazdagok körében népszerű sziget 45 percnyi hajózásra van Aucklandtől, és Harris elmondása alapján többen keresnek ott ingatlant, mint amennyi pillanatnyilag elérhető.
A keresletnövekedés azonban máshol is megfigyelhető, és az átlagos ingatlanárak Aucklandben is 18 százalékkal növekedtek csak 2020-ban. A luxusingatlanoké nem kevesebb, mint 157 százalékkal emelkedett.
Ez pedig egyre többeknek okoz lakhatási nehézséget. A tavalyi választásokon is fontos téma volt az ingatlanárak emelkedése, és az ország központi bankja a problémákat a következő hónapokban elinduló jelzálog hitelezésre kivetett szigorításokkal igyekszik orvosolni.
Emellett a kormány a külföldi vásárlók számát is igyekszik csökkenteni. A drága letelepedési költségek mellett bürokráciával próbálják elriasztani a jelentkezőket. A külföldieknek ezért az úgynevezett Overseas Investment Authority jóváhagyására is szükségük van a letelepedéshez, ennek a hatóságnak a vizsgálata azonban heteket vagy hónapokat vehet igénybe.
Ázsiában egyre több a szupergazdag
Új-Zélandhoz hasonlóan a kínai szupergazdagok száma is alaposan megugrott az elmúlt évben.
A járvány megfékezésével és a növekedés visszatérésével 16 százalékkal nőtt az UHNWI-kínaiak száma, 2025-ig pedig becslések szerint további 32 ezerrel lesznek többen.
Nem Kínában fog azonban ez a szám a legjobban növekedni. Indiában és Indonéziában várhatóan nagyobb arányban nő majd a szupergazdagok aránya, Indonéziában a következő öt évben egyenesen duplázódással számolnak. A világon összességében 27 százalékkal lesz több ugyanebben az időben a szupergazdagok aránya, a legnagyobb növekedést a földrészek közül azonban egyértelműen Ázsia fogja produkálni a maga 39 százalékával.
A Knight Frank egyik elemzője szerint Ázsiában már így is több dollármilliárdosnak ad otthont, mint bármelyik másik földrész.
Borítókép: Auckland látképe Fotó: DXR / Wikimedia
