Nem fogalmaz egyértelműen a erkélynapelemek tiltását előíró jogszabályt, így látják a helyzetet a szakértők.
Mi történt? Az erkélynapelemek tiltását előíró jogszabályt a G7 szakemberekkel nézette meg, akik szerint, a jogalkotó két fontos kiskaput nyitva hagyott.
Az ominózus szakasz a következő: „erkélyen napelem nem helyezhető el sem önálló tartószerkezeten, sem az erkély szerkezetébe beépített módon”.
Az Építési és Közlekedési Minisztérium a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatában található szöveg két kiskaput is nyitva hagyott.
- A definíció szerint erkélynek csak az épület homlokzati síkjából kinyúló, konzolos, függesztett vagy pontszerűen alátámasztott kialakítású külső, legfeljebb egy oldalról zárt tartózkodó tér számít. Az épület homlokzati síkján belül lévő, három oldalról falakkal határolt tér a loggia, amelyre a tiltás nem vonatkozik. Márpedig a köznyelv gyakran a loggiára is az erkély szót használja, elég sok loggia van az épületeken, és annak korlátjára kiakasztható a napelem.
- Emellett nincs egyértelműen rendezve a szövegben az az elég egyszerű eset sem, ha az erkély fölé (elő)tetőt építenek, amely jobb esetben lehet a napelem tartószerkezete is. Amennyiben ezt az adott háznál egyéb szabályok nem tiltják, akkor egyes értelmezések szerint erre szintén fel lehet rakni a napelemet.
Kontextus: az erkélynapelemekkel kapcsolatos magyar szabályozás ezzel tovább bonyolódott.
- A Nyugat-Európában egyre jobban terjedő, konnektorba dugható egyszerű változatokat a magyar szabályok az energetikai szabályozás oldalról eleve tiltják, ezek felszerelése tehát az új, második tiltástól függetlenül továbbra is tilos.
- Létezik olyan konstrukció, amely ehhez hasonló, és bár engedélyhez kötött, de az engedélyt Magyarországon is kiadják rá.
A jogszabály 2025-től lép érvénybe.
