Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Készül a Concorde utódja: jövőre hangsebesség fölött repül az utasszállító

2500-2700 kilométert tenne meg óránként az XB-1, ez lehet a világ harmadik szuperszonikus utasszállítója.

Jövőre kezdik tesztelni a hangsebesség fölött haladó utasszállító repülőt – jelentette be ma a járművet fejlesztő amerikai startup, a Boom Supersonic. A 22 méteres gép elméleti csúcssebessége a hangsebesség (mach) 2,1-2,2-szerese lesz, nagyjából 2500-2700 kilométer óránként.

Ha a tesztrepülések sikerrel járnak, 2025 körül építhetik meg a végleges változatot, az év vége felé pedig jöhet a piaci bevezetés – írja a Telex.

A gép jelentősen gyorsíthat a hosszabb utakon. A példa, amit a cég hozott a Párizs-Montreal járat, ami ma bő hét óra, de az XB-1 alig négy óra alatt végigszáguld a két város között.

A Boom komoly tőkeinjekciót kapott: már 244 millió dollárt vont be a fejlesztésekre, kockázati tőkalapoktól kezdve az iparági fejlesztőkig összesen huszonhárom befektető szállt be a cégbe. Az első megrendelő a Virgin Group, ami a Virgin Airlines légitársaság és a Virgin Galactic űrturista-vállalkozás anyacége.

Holott katonai gépek már évtizedek óta közlekednek a hangsebesség fölött, hasonló utasszállító még csak kettő készült: a szovjet Tupoljev TU-144, valamint a francia-brit Concorde. Előbbi 1978-ban szállított utoljára utast, tervezési problémái miatt a gép megbízhatóságával gondok akadtak. Az 1973-as párizsi légishow-n történt baleset (amely nemcsak a hatfős legénységet, de nyolc nézőt is megölt) után a gép már csak ritkán szállt fel. Öt évvel később végleg nyugdíjazták.

XB-1

A Concorde viszont 27 évig volt szolgálatban, és végül hivatalosan a 2000-ben, Párizsban történt légikatasztrófa miatt vonták ki a forgalomból 2003-ban, a lépés mögött vélhetően gazdasági okok húzódtak.

A Concorde nem volt fenntartható, a jegyek elképesztően drágák voltak. Az interneten fellelhető, korabeli menetrendek szerint egy átlagos jegy Londonból New Yorkba 8000 ezer dollárba került a 90-es éves közepén. A gyártók azóta inkább a kisebb fogyasztást és az ezzel járó olcsóbb repülést preferálják a puszta sebesség helyett.

Képek: Boom Supersonic // Facebook

"A felnőtt horgászok többsége totál analfabéta. Egy átlaghorgász nagyjából 3 ezreléket tud a horgászatról, én talán 3 százalékot."

Bodrogai Ferenc, a Forest Papír alapítója