Hónapok óta nincs elég magyar áru az árstopos termékekből a hazai boltokban és a teljes magyar kiskereskedelmi szektor egyetért abban, hogy amint a gazdasági helyzet lehetővé teszi, azonnal ki kell vezetni az árstopokat.
Ezt Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) főtitkára mondta kedden a Forbes.hu-nak, miután a többi kereskedői érdekképviselettel és az MKIK-val egyeztettek az élelmiszer árstop kereskedőkre gyakorolt hatásáról.
Ők vettek részt az egyeztetésen:
- Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK)
- Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ), amely kizárólag magyar tulajdonú láncokat tömörít, mint például a Reál, a CBA, a Príma, a Manna és a Roni, köztük jellemzően sok a kisebb alapterületű, családi vállalkozás keretében üzemeltetett üzlet
- ÁFEOSZ-Coop Szövetség
- Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ)
- a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) kereskedelmi tagozata.
Neubauer Katalin kifejtette: azért jött létre ez a találkozó, hogy azokat a gondolatokat, amiket az elmúlt hónapokban már hasonlóan láttak, kommunikáltak, most teljesen egy platformra helyezzék, illetve teljes egyetértésben, egységesen kérjék a kormányt, hogy amint a gazdasági környezet megengedi, vezesse ki az élelmiszertermékek hatósági árát. Korábban például az MNKSZ is jelezte: tagjaik nagy bajban lesznek Húsvétig, ha minden így marad. A jelenlegi szabályozás szerint április 30-ig vannak érvényben az árstopok.
Február végén vége?
„Reményeink szerint, hogyha az infláció tetőzik, akkor az lesz az a gazdasági körülmény, amikor lehetséges ennek a kivezetését már tervezni.” Hozzátette, reményeik szerint február végére jöhet el az a pillanat, amikor – bár persze még mindig magas szinten lesz, de – nem gyorsul tovább a drágulás.
Egy kis alapterületű, kis választékkal dolgozó üzletben sokkal nehezebb együttélni az árstoppal és immár 12. hónapja tartani,
mivel sokkal szűkebb választék esetén az árstopos alapvető élelmiszerek sokkal nagyobb arányt képviselnek az összforgalomból. Emiatt pedig árbevétel-arányosan nagyobb veszteséget szenvednek el a kisebb boltok,
fejtette ki Neubauer Katalin. Hozzátette: ezek a diszkont hálózatok kis létszámmal, nagyobb termelékenységgel dolgoznak, sokkal kevesebb személyi jellegű ráfordításuk van, például nincs is pulton keresztül kiszolgálás, tehát egy egészen más típusú kereskedelemről van szó, más költségszerkezettel.
Eljutottak oda, hogy mindenkinek fáj
Az MNKSZ főtitkára szerint mostanra eljutottak arra a pontra, hogy ez a hatósági ár mostmár minden kereskedőnek fáj:
„kicsinek, nagynak, magyarnak, multinak, mindenkinek.”
Ráadásul a múlt héten megjelent készletezési rendeletmódosítással kapcsolatban is iránymutatásra várnak, mert a jogszabály nem egyértelmű. Erről itt írtunk, a lényeg, hogy a kereskedőknek szükség szerint az árstop előtti mennyiség kétszeresét kell készleten tartaniuk a hatósági áras élelmiszereknek. Kérdés azonban, hogy mekkora a szükséges mennyiség, mondja Neubauer Katalin, hozzátéve, hogy már a mennyiségek eddigi betartásával is nagyon nagy nehézségei voltak a kereskedőknek, mert egyrészt nagyon nagyok a veszteségek, másrészt pedig mindig voltak szállítási problémák. Harmadrészt, „ha dupla annyit rendelek, akkor alapból megduplázom a veszteségemet.”
Hónapok óta nincs elég magyar burgonya
Bár év elején kongatták sokan a vészharangot, hogy a hónap közepére, vagyis mostanra importra szorulunk burgonyából, az MNKSZ főtitkára jelezte: tulajdonképpen tavaly október óta jelentős import jellemző a piacon, a nagyobb volumen már francia burgonyából volt az elmúlt hónapokban is.
Egyszerű a képlet: a kereskedő nemcsak a burgonyát, hanem a sertéscombot, illetve a csirkehúst is attól veszi meg, akitől kedvezőbb áron hozzá tud jutni, így próbálják mérsékelni az árstopon keletkező veszteségeiket.
A baromfinál ráadásul az is nehezíti a helyzetet, hogy a hazai állományon ismét végigsöpört a madárinfluenza.
Elmentek a falig
Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ-Coop Szövetség elnöke, aki szintén részt vett a keddi egyeztetésen, a Forbes.hu-nak elmondta: az ársapkák bevezetésének megvolt a helye és az ideje. Tavaly év elején olyanok voltak a gazdasági körülmények, hogy a hatósági áras élelmiszerekkel valóban segíteni tudták az alacsonyabb jövedelműeket, ugyanakkor lassan elérkezik a kivezetés ideje.
Neubauer Katalinhoz hasonlóan ő is hangsúlyozta, hogy ráadásul január 12. óta az ársapka előtti készletek dupláját kell tartani, ami miatt egyre növekvő veszteségekkel kell számolniuk az egyébként sem könnyű helyzetben lévő kiskereskedelmi egységeknek. Ezért azt kérik: „lehetőség szerint akármikor, de legkésőbb az inflációs adatok konszolidálódásakor” – ezt ők tavasz elejére várják – ki kell vezetni az árstopokat,
mert veszélybe kerülhet a lakosság élelmiszerellátásának biztonsága. Hozzátette: az árstopos termékeknél nem tudják azt a készletet tartani, ami szükséges.
Nem azért, mert nem akarják, hanem mert a beszállítóknak is sokszor problémás a beszerzés.
Zs. Szőke Zoltán elmondta: az ÁFEOSZ-Coophoz tartozó boltok közül egy sem zárt be tavaly, sőt, több mint 400, kistelepülési boltjukat a boltmegújítási pályázat keretében fel is tudták újítani, azonban a szövetségen belüli, a nagyobb és kisebb boltjaik közötti veszteség-kiegyenlítés teszi lehetővé további működésüket.
