Az utóbbi hetekben jelentősen csökkent a gabona ára, a magyar piac is követte a világpiaci tendenciákat, ez pedig a liszt árának alakulására is hatással volt. Még az is előfordulhat, hogy az ársapkás finomliszt kilójához drágábban juthatunk hozzá a boltban, mintha a piac árazná be a terméket.
A liszt ársapkája jelentőségét veszítette – ha volt egyáltalán jelentősége. Eközben csökken a magyar búzaexport, piacokat veszítettünk, csökken a malom- és takarmányipar búzafelhasználása, és szlovák, illetve ukrán import is érkezett az országba. Az okokról és a gabonapiaci helyzetről Pótsa Zsófiát, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének (Gabonaszövetség) főtitkárát kérdeztük.
A lisztársapka mostanra teljesen okafogyottá vált
Pótsa szerint hatalmas a különbség a különböző üzletláncok által fixált ársapkás lisztárak között, 165-től egészen 280 forintig lehet kapni a BL55-ös búzafinomlisztet. Ezen a terméken tavaly ősz óta van ársapka, egy kiló ára nem lehet magasabb a 2021. október 15. napi árnál. A kormány döntése értelmében április 30-ig vannak érvényben az ársapkák.
Az utóbbi egy hónapban a világpiaci trendeknek megfelelően Magyarországon is elkezdtek csökkenni a gabonaárak. „A 140 ezer forintos tonnánkénti búzaár ma 80 ezer forint, ami iszonyatos nagy csökkenés” – mondja Pótsa, hozzátéve, hogy az alapanyagár csökkenése óhatatlanul maga után vonja a feldolgozott termék, vagyis például a liszt árának csökkenését is.
Ez problémát jelent a feldolgozóiparnak, mert magas áron vásárolták meg a búzát, de ahhoz, hogy bírják a versenyt a bejövő ukrán, román és lengyel liszttel, csökkenteniük kell az árakat. „Itt fontos kérdés, hogy ki mekkora veszteséget bír el, de a lisztárak egyértelműen megtörtek és az elmúlt hónapban lefelé mentek. Így az ársapka is jelentőségét vesztette, ha volt egyáltalán jelentősége”.
A liszt így várhatóan az a termék lesz, amelyiknek az ára az ársapka eltörlése után – ha nem változnak drasztikusan a világpiaci viszonyok és árak – nem fog növekedni.
Van elég hazai búza, de még mindig nem versenyképes
A tavalyi extrémen aszályos évben nem volt jó a hazai gabonatermés, búzából 4,2, kukoricából pedig 2,8 millió tonna termett. Búzából egy átlagos évben 5-5,2 millió tonnát aratunk, a tavalyi, egymillió tonnával kevesebb termés így nem kritikusan rossz, máskor is fordult már elő hasonló. A kukoricatermés azonban negatív rekordot döntött. Ennek ellenére nagy átmenő készleteink lesznek, mondja Pótsa. Ez azt jelenti, hogy várhatóan búzából és kukoricából is jelenetős mennyiség marad a következő gazdálkodási év elejére.
A Gabonaszövetség akár 900 ezer tonna átmenő búzakészlettel számol, vagyis a tavalyi mérsékeltebb termés ellenére is maradnak készletek. Prognózisuk szerint 2023. július elsején, az új gazdálkodási év kezdetén ekkora készlet lehet a raktárakban a tavalyi átlag alatti termés ellenére is. Ennek több oka is van.
- A malomipar és a takarmányipar is a szokásosnál kevesebb búzát használ.
- A malomipar azért, mert a kenyér és a pékáru drágulása okán kevesebbet, óvatosabban vásárolnak az emberek, legtöbbször kimondottan annyit, amennyire szükségük van.
- Emiatt lisztből is kevesebbet gyártanak, vagyis gabonából sem használják fel a malmok a korábban megszokott mennyiségeket.
- A lisztexportunk is csökkent. Búzalisztből klasszikusan 180-200 ezer tonna a kivitt mennyiség, de csökkent a kivitel fő felvevőpiacunkra, Romániába, ahol nagyon lementek a lisztárak.
- A takarmányipar búzafelhasználása részben az állatállomány csökkenése miatt, részben pedig amiatt mérséklődött, mert a magas árak miatt a gazdák próbáltak olcsóbb fajta gabonák, más mixek után nézni.
- Ezzel párhuzamosan importálunk is, 2022. július és 2023. március között mintegy 235 ezer tonna búzát hoztunk be, elsősorban Szlovákiából, Ukrajnából és Romániából (ez a mennyiségi sorrend is). A megtermett 4,2 millió tonna elég lett volna a hazai szükségletek kielégítésére, az import olcsósága miatt érkezett be ennyi külföldi búza.
Összeértek az árak
Pótsa szerint búzából évente átlagosan legalább 2,7 millió tonnát szoktuk exportálni, ez most jóval kevesebb lesz a magyar búza versenyképtelensége miatt.
Már a szezon elején nagyon magas, 140 ezer forint környékén volt a tonnánkénti ár, „gyakorlatilag a világon a legdrágább volt”, így csökkent a kereslet iránta.
Az is visszavetette a magyar búzakivitelt, hogy júliusban lelassult az exportengedélyek kiadása (majdnem egy hónapot kellett várni), így fontos piacokat veszített el a magyar búza, aminek a hatását most is lehet érezni. A szokásosnál kevesebbet szállítottunk Olaszországba, Németországba, illetve Ausztriába is.
Az exportot érintő nehézségek és a bejövő importbúza letörte az árakat. A magyar búza tonnánkénti ára jelenleg 80-85 ezer forint között van, nagyjából egy szinten a fekete-tengeri térség áraival.
Ami a kukoricát illeti, az egyébként is gyenge tavalyi termés nem elegendő a hazai szükséglet kielégítésére, és a minősége sem egyöntetűen jó, ezért itt egyértelműen importra volt szükségünk – mondja Pótsa. Kalkulációik szerint ebben a szezonban kétmillió tonna kukoricát kell behozni, ebből összesítésük szerint 1,4 millió tonna érkezett be március 25-ig az országba. A fő forrás Ukrajna: ezeket a tételeket általában nagy ipari felhasználók, nagy takarmányfelhasználók hozzák be.
„Ezek szigorúan ellenőrzött termények, certifikátok kísérik őket, mert senki nem engedheti meg magának azt, hogy kétes árut hozzon be, vagy azt dolgozzon fel.”
Nemcsak Ukrajnából érkezik Magyarországra kukorica, hanem Szerbiából is, tavaly a második félévben még nagyobb mennyiség jött utóbbiból, mint keleti szomszédunktól. Pótsa ugyanakkor hozzáteszi: az ukrán kukoricabehozatal üteme is csökkent az utóbbi időben, mert már van elég termény, becslésük szerint legalább 600 ezer tonna átmenő készlet lesz majd kukoricából.
