A kávé világpiaci ára 50 éves csúcson járt idén, az arabica határidős ügyletei átlépték a fontonkénti 4,3 dolláros szintet. A jegyzés árfolyama – ezt használja a piac a globális ár referenciaértékeként – az utóbbi évben 106 százalékkal emelkedett, ezen belül csak 2024 szeptembere óta 55 százalékot. Ez az itthoni árakban is meglátszik, a drágulás elkerülhetetlen, a klímaváltozás előrehaladtával és a kereslet kitartó növekedésével pedig nem látszik, mitől tudna fordulni a trend.
Az évek óta tartó emelkedés abból fakad, hogy a kereslet szinte folyamatosan felülmúlja a kínálatot a 2018/19-es marketingév óta (a kávéiparban a marketingév október elsejétől a következő év szeptember 30-ig tart). A nyugati világ és a klasszikus kávéfogyasztó nemzetek, mint például Brazília fogyasztása stabil, miközben az ázsiai kereslet növekszik, például Kínában a legutóbbi évben 15 százalékkal.
A klímaváltozás miatt a fő termelő területek közül az összes problémákkal küzd. Dél-Amerikában, Közép-Afrikában és Délkelet-Ázsiában emelkedik a hőmérséklet, és változnak a csapadékviszonyok. Egy 2015-ös tanulmány szerint 2050-re a világ kávétermelő területének 43-58 százaléka válik alkalmatlanná a termelésre a globális felmelegedés hatására. Ennek egy részét pótolni lehet majd új területek bevonásával, de nagy eséllyel nem az egészet.
A globális termelés több mint felét, 56 százalékát Brazília és Vietnám adja, és a közelmúltban mindkét ország kávétermelői szenvedtek. A brazíliai termelés az arabica kínálat nagyjából felét teszi ki,
az országban az elmúlt hetven év legsúlyosabb aszálya volt tavaly nyáron, nem tudtak eleget öntözni, a kávécseresznyék (ennek a magja megy a csészénkbe) gyakorlatilag rá voltak száradva a fákra. Sok termelő a várt mennyiség felét tudta csak hozni, és a minőséggel is akadtak problémák.
Mire októberben megérkezett az eső, késő volt, a legtöbb területen már szeptemberre véget ért a betakarítás.
Az eső későn jött, az aszály miatt sok termelő nem tudta hozni a várt mennyiséget. Forrás: DailyCoffeeNews
Hasonlóan a szélsőséges időjárás a probléma a vietnámi termőterületeken, ami a másik meghatározó kávéfajta, a robusta kínálatának 40 százalékát adja. A hónapokig tartó aszály után itt is megérkezett a csapadék, csak több, mint kellett volna – a Jagi szupertájfun hatalmas áradásokat okozott.
Az arabica és a robusta
Ez a két kávéfajta adja a világ termelésének 99 százalékát, ennek az arabica (Coffea Arabica) nagyjából 70, a robusta (Coffea Canephora) 30 százalékát teszi ki. Mindkét fajtának vannak nemesített változatai, és alfajtái, a legfőbb különbség, hogy a robusta ellenállóbb a betegségekkel, és az éghajlati változásokkal szemben, mint az arabica, ami inkább a 18 és 23 Celsius-fok közötti tartományt szereti.
A két fajta ízvilága és koffeintartama is eltérő, a köztudatban alapvetően az arabica képviseli a magasabb minőséget, ezért drágább, míg a robustát az instant-kávék alapanyagaként, vagy gazdaságossági okokból az arabica mellé használják. Ez mára már nem minden esetben igaz, nem a kávé fajtáján múlik annak a minősége, és robustából is lehet specialtyt készíteni.
Sakkozás az árakkal
A The New York Times szerint további probléma, hogy a magas árak miatt sok farm visszatartja a termést, mert arra számít, hogy az árak felfelé mennek, és később drágábban tudják értékesíteni a kávéjukat. A kereskedők pedig nem szívesen vásárolnak kávét a szokásos, hosszútávú ügyleteikkel, ahol hónapokkal előre meghatározzák, milyen áron jutnak a kávéhoz, mert attól félnek, így nem kapják meg az ígért szállítmányt. Helyette azokat az ügyleteket preferálják, ahol a termelők azonnal tudnak szállítani kávébabot, és ők azonnal fizethetnek is érte.
A nagykereskedők, akik kávébabot vásárolnak a termelőktől, sokszor határidős szerződésekkel hónapokkal, de akár évekkel a vásárlás előtt egy fix árra kötik le maguknak a készleteket. Ha a világpiaci ár időközben csökken, veszítenek az ügyleten. Ennek fedezésére short pozíciókat vesznek fel a határidős piacon – ezekkel akkor nyernek, ha az árak csökkennek. Így árcsökkenés esetén a short pozíciókból származó nyereségük ellensúlyozza az eredeti ügyletből keletkezett veszteségek egy részét. Az elmúlt hónapokban azonban a kávé ára olyan mértékben emelkedett, hogy a short pozíciók jelentősen veszteségessé váltak, és sok kereskedő le is zárta ezeket, ami tovább hajtja felfelé az árfolyamot.
Az áremelést azok a termelők is meglépik, akiket kevésbé érintenek a természeti katasztrófák a klímaváltozás nyomán, és kevésbé nőnek emiatt a költségeik. Péládul egy kenyai termelő ugyanúgy a globális árakhoz igazítja a sajátját.
Kevésbé trendszerű, de a következő évek komoly kockázata minden szektorban, így a kávééban is, a Trump-jelenség. Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke 25 százalékos vámmal fenyegette meg Kolumbiát, az Államok legnagyobb kávébeszállítóját, amit azóta visszavont, de a kockázat egyértelmű, és felfelé hajtja az árfolyamot.
Az arabica és a robusta kávé áremelkedése. Forrás: International Coffee Organization
Lassan luxuscikk lesz a kávézói élmény
A kérdés ezek után nem az, hogy drágul-e majd itthon a kávé, hanem csak az, hogy mennyire. A kávézók, legyen szó a hagyományos, vagy a specialty vonalról, nem tehetik meg, hogy ne hárítsák át valamilyen mértékben az árak emelkedését a fogyasztóra. Teljesen azonban ők sem tudják, muszáj valamennyi profitot feladniuk, ellenkező esetben durván visszaesik a kereslet.
Domokos Gábor, a budapesti Corto specialty kávézó tulajdonosa hasonlóan látja,
aki egy évvel ezelőtt még heti 6-8 kávéra ült be, mára már ennek csak a felére tér be hozzánk.
Ő azt mondja, csak lépcsőzetesen emel, mert egy hitelen drágítással elveszítené a vásárlói egy részét. A kávézás, a kávézói élmény luxuscikké válik, az ő vendégei például egyre kevesebb süteményt esznek a kávé mellé, vagy szemes kávét vásárolnak tőle, és otthon készítik el azt.
A hazai pörkölők ugyanúgy küzdenek a helyzettel. Temesvári Szabolcs, a Casino Mocca kávépörkölő társtulajdonosa tavaly még időben lépett és vett kávébabot idénre, így megúszta 15 százalékos drágulással. Ha most akarna venni, azt 35 százalékkal többért tudná csak megtenni. Persze csak akkor, ha egyáltalán kapna, ugyanis az is előfordulhat, hogy nyáron néhány kávétípus hiánycikké válik, például nem lesz brazil termés a polcokon.
Budapest, 2018. december 4.
Barista kávét csapol az amerikai Starbucks kávéházlánc kávézójában a budapesti Király utcában a megnyitó napján, 2018. december 4-én.
MTI/Mónus Márton
Nemcsak az általunk megkérdezett specialty kávézók vagy pörkölők, hanem a nagyobb fogyasztói réteget elérő beszállítók – például a Segafredo – is reagálnak a megváltozott piaci viszonyokra, és tervezik az áremelést, vagy már meg is lépték azt.
A kávéinflációt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai is alátámasztják. Egy év alatt 8, négy év alatt 76 százalékot drágult itthon az eszpresszó ára, egy csésze átlagosan 562 forintba kerül jelenleg. A bolti őrölt kávé (200-250 grammos kiszerelés) még gyorsabban drágult, éves szinten 27, 2021 januárja óta pedig 131 százalékkal, vagyis majdnem két és félszeresére. Ez a pénztárcánknak konkrétan azt jelenti, hogy
míg 2021 januárjában 722 forint volt az őrölt kávé fogyasztói átlagára, 2025 januárjában már 1670 forint.
Hozzá kell tenni, hogy ebben nemcsak a globális kávéár emelkedése játszott szerepet, hanem a többi költség is: legyen szó a munkabérről, az energiáról, vagy akár a kávézók esetében a tejről,mint fő alapanyagról.
Drágulás ide vagy oda, a kávé a mindennapjaink része. Takács Péter, a Julius Meinl Hungary Kft. ügyvezető igazgatója szerint
a kávé bár lehet, bizonyos értelemben luxuscikké válik, mégis az utolsók között mondanánk le róla.
