Egyelőre üresen hagyta a katázókat érintő változások helyét a kormány, de akár az utolsó pillanatban is feltölthetik valamivel. Annyi bizonyos, hogy nehéz kötéltáncot kell lejtenie a törvénynek az egymásnak ellentmondó elvek között.
Valahogyan megmarad a kata, de hamarosan megváltozik a mostani kormányzati nyilatkozatok alapján. A várható irányokról iparági szakértőket kérdezett a Telex.
Salátatörvény tartalom nélkül
A kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) már megjelent a kormány június 21-én benyújtott törvényjavaslatában, a módosításban ugyanakkor a katára vonatkozó rész megegyezik a jelenleg hatályos szöveggel. Ezeket a szakaszokat vélhetően később, de még a törvényjavaslat elfogadása előtt tervezik módosítani.
Ennek a módosításnak több területe lehet Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group jogi partnere szerint:
- megváltoztatható a katára jogosultak köre, például egyes cégformáknak vagy szektoroknak megtiltható ennek az adónemnek a választása;
- módosítható (vagyis emelhető) a havonta fizetendő adó mértéke;
- újraírható a kata révén elérhető jogosultság összege;
- de akár megváltozhatnak a munkaviszonnyá történő átminősítésre vonatkozó rendelkezések.
Miért jó a kata?
Az egyszerűsített adónem bevezetése fontos gazdaságfehérítési lépés volt. Azokat a mikrovállalkozásokat (fodrász, manikűrös, könyvelő) célozta ezzel az állam,
- amelyek szórt ügyfélkörnek dolgoztak,
- akiket nehéz volt ellenőrizni
- és akik nem nagyon fizettek adót.
A kata igen kedvező ajánlat volt ezeknek a vállalkozóknak, mert minimális adminisztráció mellett havi 50 ezer forint adót (és a helyi iparűzési adót) kellett fizetni , amivel például az évi 12 milliós bevétel mindössze 5-6 százalékos adóterheléssel vált legális, adózott jövedelemmé.
Az államigazgatás azonban úgy látja, hogy
jelenleg 170 ezer ember nem úgy használja a katát, ahogy kellene.
Például a vállalkozó csak egy cégnek vagy cégcsoportnak számlázza ki a tevékenységét, ami tulajdonképpen bujtatott foglalkoztatást jelent, vagy a kisvállalkozóknál jelentősen magasabb jövedelem mellett is kevés adóterhet fizetett. A koronavírus-járvány kezdetén pedig ismét megnőtt a katát igénybevevők száma, amire válaszként a kormány 40 százalékos különadót vetett ki arra a bevételrészre, amikor a katás egy cégtől több mint 3 millió forint tényleges befolyt bevételt realizált.
Erre a szabályra is jött a kurucos válasz, hiszen ettől kezdve a könyvelőnek nem egy cég fizetett 4,5 millió forintot, hanem a cégcsoportból három cég egyenként 1,5-1,5 milliót
Miért nehéz megváltoztatni?
A katázás módosítása ugyanakkor veszélyes terep, két ellentmondó elv között kell megtalálnia az egyensúlyt a szabályozásnak:
- egyszerűség
- differenciált adókivetés
A túl bonyolult szabályozás visszalökheti a mikrovállalkozókat a szürkegazdaságba, a túlságosan általános feltételek ugyanakkor olyan adózók előtt is megnyitja a kata-kaput, akiket amúgy nem célozna az állam. A módosabb könyvelők és ügyvédek valószínűleg a kata nélkül nem a feketemunkát választanák, hanem bevállalnák a magasabb adóterheket.
A feltételek módosítása helyett ugyanakkor az adóhivatal ellenőrzése is elrettenthetné a nem rendeltetésszerűen katázókat Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének (MKOE) alelnöke szerint.
