Egyes szakértők szerint több százezer adózó jár majd rosszabbul az új kisadózási rendszerrel. Az érintettek vagy elengedik a céges ügyfélkörüket, vagy bonyolultabb és költségigényesebb adózási módot választanak, ami jelentősen megnövelheti a szürke- vagy feketegazdaság arányát egyes szektorokban. Mások úgy vélik, a kata előtt is volt élet (és céges adózás), utána is lesz, bár most jobb lett volna a tevékenységi körök, és nem a vevők felől beszűkíteni ezt az adóformát.
Ahogyan arról a Forbes.hu is beszámolt, benyújtották és még kedden meg is szavazhatja a parlament a kisadózó vállalkozások tételes adóját, vagyis katát gyökeresen átalakító törvényjavaslatot. Eszerint 2022. szeptember 1-től csak az választhatja a katát, aki a lakosság részére nyújt szolgáltatást, vagyis a céges partnerek kikerülnek a megrendelők közül. A kata minden kisvállalkozónak egységesen havi 50 000 forint lesz.
Véget vetettek az „adóparadicsomnak”
Fülöp Olga, a Számpatikus, az online vállalkozások adózási szakértője szerint azt kell látni, hogy a kata 2013-as hatályba lépése előtt is ugyanolyan drága volt az adózás, mint ezzel a változással lesz. Akkor is volt például átalányadó, tao, szja-alapú adózás, amiből választhattak a vállalkozók, és mind-mind drágább volt mint a későbbi kata. A kata az utóbbi tíz évben nagyon sokaknak volt nagyon jó, főleg azoknak, akik súrolták a bevételi értékhatárt. Erre példaként említette, hogy 6 millió forintos éves bevétel esetén 10, a 12 milliós értékhatárnál 5 százalékos adóterhet jelentett a bevétel viszonylatában. „Adóparadicsomot” jelentett ez az adózási mód sokak számára, és látszott, hogy ez tarthatatlan.
A szakértő szerint egyszerűbb lett volna 2013-ban már e szerint bevezetni a katát (ha már ez volt az eredeti céljuk is a közlemények alapján), és akkor mindenki ehhez szokik. Azóta azonban túlzottan szabadjára engedték,
sok nagy cég használta „adó- és járulékoptimalizálásra”, boldog-boldogtalanból katást csináltak, illetve akár osztalék helyett is így vettek ki tulajdonosok pénzeket saját cégeikből.
Saját praxisában neki is volt olyan, filmiparban dolgozó ügyfele a 2010-es évek közepén, ahol a megrendelő – épp a bújtatott foglalkozás gyanújának elkerülése miatt – nem engedte, hogy katásként számlázzanak be nekik a partnereik, majd amikor nem jöttek az ellenőrzések, sokan mégis áttértek katára. Fülöp Olga szerint a hétfőn bejelentett módosítás nem adóemelés, hanem egy kedvezményes adózás leszűkítése. A mintegy 450 ezer katásból szerinte szeptember 1-től nagyságrendekkel kevesebben maradhatnak ebben az adónemben: bár
a pontos számot nehéz megtippelni, de akár 30-50 ezerre is lecsökkenhet a számuk.
Fülöp Olga úgy látja, azért nagy hiba a vevői oldal felől hozzányúlni a szabályozáshoz, mert meglátása szerint egyetlen vállalkozás sem létezik ma Magyarországon, amely kizárólag magánszemélyek részére ad el, akarva-akaratlanul mindenhol becsúszhat egy-egy B2B ügylet. Gondoljunk csak bele, ha valaki például kihív egy villanyszerelőt/karbantartót stb. az üzletébe/irodájába és a végén derül ki, hogy a cége nevére szeretne számlát kérni, mert ő azt el tudja és akarja is számolni költségként, akkor a szolgáltató nem készíthet neki ilyen számlát, tehát egyik félnek sem lesz választási lehetősége. Szerinte éppen az ilyen esetek miatt hiányzik a szabályozásból egy “puffer”, ami ezekre megengedné, hogy az éves bevételnek bizonyos (például 10) százaléka céges ügyfelektől jöhessen.
A nyelvtanár és a fodrász is dolgozik cégeknek
Pálffy Miklós, a Niveus Consulting Group együttműködő jogi partnere szerint ha elfogadják a most benyújtott törvényjavaslatot, az
minimálisra szűkíti azon vállalkozók körét, akiknek érdemes továbbra is ezt a kedvező, kis adminisztrációval járó adónemet választaniuk, anélkül, hogy az ügyfélkörük (vagy lehetséges ügyfélkörük) egy részéről le kellene mondaniuk.
Vagy a mostani javaslat pont arra fogja sarkallni az érintetteket, hogy céges megrendelőknek ne állítsanak ki számlát, holott a feketegazdaság visszaszorítása talán a kata legnagyobb erénye – volt eddig, olvasható a Niveus Forbes.hu-nak is eljuttatott, hétfői közleményében.
Ha reálisan átgondoljuk egy átlagos, alapvetően lakosságnak szolgáltató nyelvtanár vagy fodrász ügyfélkörét, akkor is nagy eséllyel találunk benne mondjuk filmes munkákat, céges nyelvórákat
vagy építőipari kisvállalkozó esetén bedolgozást egy-egy nagyobb építőipari projektbe, ahol a számlát már cég felé kell(ene) kiállítani.
Ezeknek a vállalkozóknak most két lehetőségük van:
1. vagy elengedik az ügyfélkörük egy érezhető részét (például a vízvezetékszerelő nem vállal cégtől érkező megbízást),
2. vagy pedig – és itt akkor már a Niveus szerint szembe is megyünk a hetek óta hangoztatott célokkal – bonyolultabb, költségigényesebb adózási módot választanak, ami jelentősen megnövelheti a szürke- vagy feketegazdaság arányát ebben a szektorokban.
Mit jelent ez a megrendelőknek?
Azoknak a cégeknek, akik eddig eseti jelleggel, kisebb-nagyobb munkákra mondjuk egy villanyszerelőt vettek igénybe, jelentősen csökken a merítési körük, ugyanis, azok a szakemberek, akik jellemzően lakossági ügyfélkörnek dolgoznak, esetleg a főállásuk mellett dolgoznak heti pár órában mellékállásban katásként, többet nem vállalhatnak egy cég felé munkát, így az olcsó és rugalmas alvállalkozók igénybe vételének lehetősége is csökken a cégek számára, fejti ki a Niveus. A törvényjavaslat célja érthető, hogy kiszorítsák azokat, akik – sokszor bonyolult céghálókon keresztül – visszaélnek ezzel a szabályozással, ugyanakkor a piacra szolgáltató vállalkozók jelentős részének – a takarítótól kezdve az autószerelőig – ha szétszórva is, de vannak céges ügyfeleik. Márpedig a törvényjavaslat szerint évi egyetlen céges vevő esetén is megszűnik az illető kata-jogosultsága.
Fülöp Olgához hasonlóan a Niveusnál is úgy látják, kellene valami puffer a rendszerbe: a cél elérésére alkalmasabb lett volna például a cégtől származó bevételre összesen egymillió forintos értékhatárt beállítani, mert így nem hozták volna teljesen lehetetlen helyzetbe azokat a kisvállalkozókat, akik csak kiegészítő jelleggel, alkalomszerűen végeznek céges ügyfelek részére munkát. „Különösen érthetetlen (…), hogy miért egyedül a taxiszolgáltatók kaptak felmentést a cégtől származó bevétel tilalma alól, hiszen egyáltalán nem nyilvánvaló, hogy csak az ő esetükben adódik a szolgáltatás jellegéből a céges megrendelői kör is”.
Nagy újratervezés jön a katánál, kevesen örülnek neki. Fotó: Iryna Tysiak
Fehérítés után szürkülés jön?
A Portfolio szakértői szerint a kormány számára elsődleges fontosságú volt a kata szabályainak módosítása a színlelt foglalkoztatás megszüntetése miatt. Ez ugyanis az állam számára is adóbevétel-kiesést okozott. Azonban úgy tűnik, hogy
a kormány a jelenleg kata szerint adózók jelentős részének ellehetetleníti a katázását,
azáltal, hogy cégek számára már nem lehet számlát kiállítani. Ez nagyon komoly mértékben érinti a 450 ezer katás adózót, és ők várhatóan jelentős adóteher-emelkedéssel nézhetnek szembe, amennyiben cégeknek (is) számláznának, és amennyiben ezek a tranzakciók a jövőben nem terelődnek be a feketegazdaságba. A kata megalkotásának egyik nagy előnye (az egyszerű adónemből fakadó előnyei mellett), hogy fehérítette is a gazdaságot, mivel olyan tranzakciók tisztultak ki, amelyeket korábban nem vallottak be a felek.
A módosítás pikantériája a Portfolio szerint, hogy megkülönbözteti az adózókat és előnyben részesíti a taxisokat (nekik a jövőben is származhat bevételük cégektől). Érdekes az is, hogy miközben elvonja a céges bevételt a katázóktól (kivéve a taxisok), vagyis emiatt csökken az érintettek potenciális árbevétele, 12 millió forintról 18 millióra emelik az árbevételi határt. Az érintettek ezt nemcsak furcsának találhatják, hanem igazán cinikus lépésnek is, írta a Portfolio.
A törvényjavaslatot már kedden megszavazhatja az Országgyűlés.
