Csütörtök óta már III. Károlynak hívják az Egyesült Királyság uralkodóját, amire az elmúlt 340 évben nem volt példa. Az elődök, I. és II. Károly időszaka ugyanakkor nem túl pozitív képet hagyott a britek emlékezetében. Valóban elátkozott lenne a Károly név a királyi családban? Brit uralkodói névhatározó következik.
II. Erzsébet királynő halálával csütörtök este óta fia, Károly az Egyesült Királyság új uralkodója. A korábbi walesi herceg III. Károly néven ül fel a trónra. Így csaknem 350 év után lett újra Károly nevű királya a briteknek: a két előd a 17. század folyamán kormányozta a szigetországot.
Károly király léptet fakó lován
Bár az újdonsült királyt Károly herceg néven ismerte meg a világ, korántsem volt egyértelmű, hogy ezen a néven fog a trónra is fellépni. A szokásjog alapján ugyanis bármelyik keresztnevüket felvehetik az uralkodók és ebben bizony nem szűkölködnek a brit királyi család tagjai:
- III. Károly születési neve Károly Fülöp Artúr György,
- II. Erzsébet pedig Erzsébet Alexandra Máriaként született.
- De III. Károly fiait is Vilmos Artúr Fülöp Lajosnak és Henrik Károly Albert Dávidnak hívják hivatalosan (a köznyelvben persze Vilmos és Harry hercegek).
Ehhez képest az elmúlt bő három évszázadban három neven osztozkodtak az Egyesült Királyság férfi uralkodói:
- hét Eduárd
- hat György
- és négy Vilmos király ült a trónon.
Születési neve alapján tehát négy lehetőségből is választhatott III. Károly, és sokak szerint nem is volt előre lefutva a verseny. A Károly névhez ugyanis erősen negatív élményeket társít a brit történelmi emlékezet.
Ki volt I. Károly?
I. Károly király 1625-ben került a trónra, 24 éves uralkodását pedig súlyos konfliktusok fémjelezték. Ezeket két szóval lehet összefoglalni:
hatalom és vallás.
- Királyként egyre több jogkört szeretett volna magához vonni, amivel kivívta az angol parlament haragját.
- A katolikussal szemben pedig az anglikán vallást erőltette, ami a skótok nemtetszését váltotta ki.
A konfliktusok végül egy polgárháborúvá terebélyesedtek ki, ahol az ellenfelei legyőzték I. Károlyt és bebörtönözték. A bukott király innen még meg tudott szökni, de csakhamar elfogták, 1649-ben pedig hazaárulás vádjával le is fejezték. Halálával megszűnt az addigi királyság és kikiáltották az Angol Köztársaságot.
Károly másodjára: hedonizmus és tűzvész
Ez az államforma végül rövidéletűnek bizonyult és 1660-ban visszaállították a királyságot, élén a kivégzett uralkodó fiával, II. Károllyal. Az új király apja teljes ellentéte volt: elfogadta a nemesség követeléseit és a parlamenttel egyetértésben kormányzott. Nagy népszerűségnek örvendett a nép körében, jó kedélyének és hedonista életmódjának köszönhetően pedig kiérdemelte a „víg uralkodó” jelzőt. Ez a magánéletében is látszódott: sok szeretőt tartott és
legalább 12 gyermeke született – bár ezek mindegyike törvénytelen volt, így végül fiúutód nélkül halt meg 1685-ben.
Uralkodása alatt a nagy vigasságok mellett a tragédiák sem kerülték el az országot: előbb az utolsó nagy pestisjárvány London lakosságának negyedét ragadta el, majd az 1666-os nagy londoni tűzvész elpusztította a belváros épületeinek nagy részét.
Károlyok a házban
A legutóbbi Károly király halála óta sok víz lefolyt már a Temzén, ám egészen mostanáig egy brit király sem viselte ezt a nevet – nem csak a trónra lépéskor, hanem a születésekor sem. Az uralkodók testvérei közül is csak két herceget hívtak így:
- János Károly Ferenc brit királyi herceg VI. György legkisebb fia (azaz II. Erzsébet nagybátyja) volt, azonban epilepsziában szenvedett és 14 éves korában meghalt.
- Károly Eduárd herceg, a híres Viktória királynő unokája Nagy-Britanniában nőtt fel, de végül Németországban, a Szász-Coburg-Gotha Hercegségben lett uralkodó. Az I. világháborúban a németek pártját fogta, ami miatt végül az összes brit titulusát elvesztette. Az 1930-as évektől kezdve aktívan kiszolgálta a náci Németországot, a II. világháborút követően pedig minden birtokát elvesztette és szegénységben halt meg.
Nem ritka a névváltoztatás
A Károly név ritka jelenség volt a királyi családban, arra ugyanakkor több példát is láttunk, hogy egy brit uralkodó végül nem az elsődleges polgári nevét vette fel a trónon:
- VI. György, II. Erzsébet édesapja világéletében az Albert nevet használta, királyként mégis a negyedik keresztnevét vette fel, hogy ezzel is hangsúlyozza az édesapjával, V. György királlyal való folytonosságot.
- VII. Eduárd, Viktória királynő fia pedig az Albert Eduárdból csak a második nevét tartotta meg.
- Magát Viktória királynőt is elsősorban Alexandrina Viktória néven ismerték fiatalkorában, végül az idegen hangzásvilág helyett a második keresztneve mellett döntött.
