A második leggyakoribb halálok Magyarországon a vastagbélrák, évente 5000–6000 ember hal meg a betegségben, holott egy egyszerű szűréssel könnyen megelőzhető. Az Affidea Gasztroenterológiai Központ kampányt indított a megelőzésért, Máté Gábor, a Katona József Színház igazgatója és Elek Ferenc, a Katona színésze is mellé állt.
„Elaludtam, felébredtem, és a doktor uram azt mondta, hogy rendben vagyok”
– Elek Ferenc, a Katona József Színház színésze ekképp idézte fel a vastagbélrákszűréssel kapcsolatos személyes élményeit az Affidea Gasztroenterológiai Központ online sajtótájékoztatóján.
A színész ugyan bevallása szerint nem tartozik a különösen egészségtudatos emberek közé, de mivel édesapja gyomorrákkal küzdött élete alkonyán, a fokozott kockázati csoportba tartozik. Ma kifejezetten hálás, hogy Schwab Richárd, az Affidea Magyarország gasztroenterológus főorvosa – egy színházi előadás után – néhány éve rábeszélte egy endoszkópos vizsgálatra, így a most indított rákszűrési kampány egyik nagyköveti szerepét is örömmel vállalta.
A „Szűrővizsgálattal az életért” címet viselő kampány szükségességét riasztó adatok indokolják: évente körülbelül 6000 magyar embernél diagnosztizálnak rosszindulatú vastagbéldaganatot, 2018-ban 3029 férfinél és 2832 nőnél ismerték fel ezt a betegséget. A diagnózis az esetek többségében már későn érkezik, évente 5000-en belehalnak a betegségbe, ezzel vezetjük a vastagbéldaganat miatti európai halálozási listákat.
Ciki nem elmenni
„Ott tartunk, mint ahol harminc évvel ezelőtt a méhnyakrákkal kapcsolatban tartottunk”
– fogalmazott Schwab Richárd, vagyis szerinte nagyjából akkora a tájékozatlanság, tudatlanság, és annak az ismeretnek a hiánya, hogy korai felismeréssel ez a betegség teljesen megelőzhető. A főorvos Amerikával példálózott, mondván, ott Ronald Reagan elnök diagnosztizálása és kiállása hozta meg az áttörést évtizedekkel korábban.
„Ahogy az éves nőgyógyászati szűrések is beépültek a fertilis nők életébe, ma Amerikában már ciki nem elmenni vastagbélszűrésre. Ahogy az is a múlté, hogy a székletről ciki beszélni.”
15–20 perc altatásban
A vastagbéldaganat szűrését ma a leghatékonyabban kolonoszkópiával lehet elvégezni, és ha a vizsgálatot altatásban csinálják, akkor ez egyben a legkevésbé kellemetlen preventív eljárás. A vizsgálatot néhány napos felkészítő-, tisztító diéta előzi meg, amelynek során kiürítik, kitisztítják, szennyeződésmentessé teszik a belet, hogy aztán az átlagosan 15–20 perces altatást igénylő béltükrözésben a 90 százalék feletti érzékenységű műszer hatékonyan felismerhesse a korai stádiumban lévő daganatokat, rákmegelőző állapotokat.
Ilyenek például a bélrendszerben előforduló gyanús polipok (bélfali sejtszaporulatok), amelyeket a műszer a tükrözés során azonnal el is tud távolítani, amivel megelőzhető a daganatos betegség kialakulása.
Ennél jóval kevésbé hatékony módszer a székletvér vizsgálata, ez abban az esetben szűri ki az eseteket, amikor a daganat már előrehaladottabb állapotban vérzést okoz a bélrendszerben.
„Mi nem a daganatot, hanem a megelőző állapotot szeretnénk megtalálni – érvelt a kolonoszkópia mellett Schwab doktor –, a székletvizsgálat sajnos polipkimutatásra nem alkalmas.”
Ötvenhez közeledve mindenki
Hogy kinek és mikor érdemes 4–5 évente szűrővizsgálatra mennie, arról az Affidea orvosai a következőt mondták:
- 40 éves kor alatt akkor, ha valaki tüneteket észlel magán (fogyást, étvágytalanságot, vérzést, puffadást)
- 40 fölött, de minimum 50 évesen akkor is, ha teljesen egészségesnek érzi magát („jó az étvágya, parádés a széklete”), ugyanis a betegség előfordulása 50 év felett a duplájára nő
- családi kitettség esetén tíz évvel fiatalabb életkorban ahhoz képest, hogy az érintett rokonnál kiderült a betegség (tehát ha egy szülőnél 50 évesen kiderült a daganat, akkor a gyereke 40 évesen nézesse meg magát)
- picivel nagyobb a kockázat a férfiaknál, de a nők is majdnem ugyanannyira érintettek, így nemtől függetlenül elengedhetetlen a szűrés.
Máté Gábor színművész-rendező, a Katona József Színház főigazgatója családi érintettség okán szintén a kiemelt kockázatú csoportba tartozik. Mint mondta: „Sajnos az édesanyám vastagbélrák következtében hunyt el, így abszolút veszélyeztetettnek számítok. Ennek ellenére nagyon nehéz volt magam rászánni a vastagbéltükrözésre, mivel féltem az eredménytől.”
A vizsgálat végül negatív eredménnyel zárult, és ma már azt mondja:
„Mindazoknak, akik az esetleges fájdalom vagy kellemetlenség miatt hezitálnak, csak azt tudom üzenni, hogy ne halogassanak, altatásban tulajdonképpen semmit sem fognak érezni. Nekem a vizsgálatot megelőző covidteszt volt a legkellemetlenebb.”
A vastagbélrákszűrést egyébként a legtöbb magánegészségügyi intézményben meg lehet csináltatni. A képalkotó diagnosztikában piacvezető Affidea Magyarország gasztroenterológiai központjában az aktuális árlista szerint az altatásban végzett kolonoszkópia 160 ezer forintba kerül.
Nyitókép: National Cancer Institute, Unsplash