Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Kalmár Anna, Adnijóga / Fotó: Sebestyén László

Legyen elfogadott, ha valaki egy anyaotthonban él, és jógázik – Cambridge-ből jött haza társadalmi vállalkozást építeni

Működhet-e a segítségnyújtás cégszerűen? Miben más egy társadalmi vállalkozás, mint egy alapítvány vagy forprofit vállalkozás? Mennyire lehetnek életképesek a társadalmi vállalkozások Magyarországon? Pistyur Veronika eheti vendége a Re-business podcastben Kalmár Anna, az Adnijóga társalapítója volt. Ajánló.

Magyarországon körülbelül 500 civil szervezet van, társadalmi vállalkozások már jóval kevesebben. Közülük az egyik legismertebb az Adnijóga, melynek célja, hogy eljuttassa a jógát azoknak, akiknek egyébként nem lenne lehetőségük arra, hogy kipróbálják vagy rendszeresen gyakorolják. Az Adnijóga vezetője Kalmár Anna, aki szerepelt a Forbes idei 30 sikeres magyar 30 alatt listáján is.

„Azt szeretném, hogy az, hogy a mentális és fizikai egészségünkkel foglalkozunk, ne legyen luxus, vagy a társadalom ne lássa ezt luxusnak – mondja Kalmár Anna a podcastben. – Legyen elfogadott, ha például valaki egy anyaotthonban él, és jógázik, meditál, vagy bármilyen számára megfelelő módon a mentális egészségével foglalkozik.”

Kalmár Anna és az Adnijóga történetét a Forbes.hu írta meg először, ebben a cikkben

Az Adnijóga klasszikus társadalmi vállalkozás, azaz ötvözi a civil szervezetek és a forprofitok jellemzőit: minden egyes irodai jógaóra után, amit a partnercégeiknek megtartanak, vállalják, hogy tartanak egy jótékonysági órát. Időnként előfordul, hogy más alapítványokhoz hasonlóan ők is indulnak pályázatokon, de alapvetően a bevételek vannak központban, azaz az, hogy profi módon értékesítsék a szolgáltatásaikat.

„Ez az, ami a hosszú távú fenntarthatóságunkat garantálni tudja – mondja Anna. – Büszkén hívjuk magunkat társadalmi vállalkozásnak.”

Anna a Cambridge-i Egyetemen végzett történészként, az Adnijóga mellett most is ott tanul, Social Innovation szakon

Az Adnijóga tehát egyszerre próbálja megvetni a lábát a non-profit és a forprofit világban, amivel nem mindenki tud mit kezdeni. „Kaptam már olyan megjegyzést, hogy ha abbahagynánk az irodai jógaórákat, akkor tudnának minket támogatni, mint egy »igazi« alapítványt. De olyan is volt, aki azt mondta, hogy neki egyáltalán nem fontos az, hogy mi itt a CSR-ban teperünk, és egyszerűbb lenne, ha csak sima jógaórákat tartanánk. Szerencsére egyre több olyan vállalat van, ami értékeli ezt a kettősséget a modellünkben, és látja, hogy egyszerre több dolgot is meg lehet valósítani, ha velünk dolgozik.”

Anna 3 évvel ezelőtt vágott bele az Adnijógába. A jótékonysági órák száma hamar felpörgött, a céges vonalon a tavalyi év hozta meg az áttörést: egy évvel ezelőtt 3–4 partnerük volt, most már 10 céggel dolgoznak együtt. Nem feltétlenül csak irodai jógaórákat tartanak, van, hogy jógavideót forgatnak, és olyan is előfordult már, hogy tematikus napokon (családi nap, mentális egészség nap) nyújtottak szolgáltatást.

A társadalmi vállalkozásban jelenleg 16 profi jógaoktató dolgozik, Anna azt mondja, az egyik legnehezebb küldetésük az, hogy társadalmi vállalkozásként elérjék, hogy a náluk dolgozó oktatóknak a forprofit szektorban is korrektnek mondható bért tudjanak adni.

A podcast itt hallgatható meg, Kalmár Anna mellett az eheti adás vendége volt Wirtz Ágnes és Marton Kriszta, a Világszép Alapítvány két vezetője is.

Borítókép: Sebestyén László

Oszd meg!