Továbbra is egyre kevesebb koronavírus-fertőzöttet találnak Európában, lassan, de biztosan folyik a lakosság beoltása, mégis a legtöbb ország ragaszkodik a szigorú korlátozó intézkedésekhez. Ennek oka, hogy a vírus könnyen terjedni képes mutációival kapcsolatos félelem erős és nem tisztul a kép azzal kapcsolatban se, hogy az oltások mennyire hatékonyak az új variánsokkal szemben. A kedvező adatokkal rendelkező államok pedig nem akarnak úgy járni, mint Portugália, vagy Írország.
Ezek az országok decemberben épp akkor lazítottak, amikor már vadul terjedt náluk a brit mutáció, csak nem tudtak róla (Írország), vagy nem foglalkoztak vele, ha már egyszer megígérték a szabadabb karácsonyt az embereknek (Portugália).
Február elejére a szigorú lockdown nyomán e két ország mellett a brit variáns szülőhelye, az Egyesült Királyság is meredeken csökkenő fertőzésszámokról adott hírt, a hetekig Európa legrosszabb adataival szenvedő Portugáliát mára megelőzte Csehország, ahol a harmadik hullámot nem tudták mélyre visszaszorítani és újra emelkedésnek indult a görbe. De az összeurópai adatokban újra csökkentést jelentett az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC). Most az látszik, hogy az új variánsok megjelenése csak egy megugrást hozott a múlt év legvégén, jelenleg újra a december közepi szinten van a járvány, ez a novemberi csúcshoz képest nagyjából kétharmados arány. Nem tragikus, de nem is jó.
Talán annyi változás érezhető az európai járványkezelésben az előző hetekhez képest, hogy a további szigorítás helyett inkább átrendezik a szabályaikat az országok: belül kissé lazítanak, a határokon szigorítanak, hogy az új variánsok bejutását megnehezítsék.
Az utazási korlátozások az egész járvány folyamán most lettek a legszigorúbbak: negatív PCR-teszt nélkül már sehova nem lehet menni (utolsóként a sokáig különutas Svédország állt be a sorba), de sokan e mellett írnak elő karantént, vagy második tesztet.
És van, ahol egyszerűen tilos a nem létfontosságú utazás, Írországban például keményen büntetik is azt, aki turistáskodni próbál.
A magyarországi járványhelyzet enyhe romlása a múlt héten indult, most folytatódott, de – noha Németország beelőzött a 7 napos átlag alapján –, az európai átlagnál még sokkal jobban állunk. Továbbra is elég kevés tesztet végzünk és nálunk az egyik legmagasabb az igazolt fertőzésekhez viszonyított halálozási arány Európában. Miután a kormány is érzi az elégedetlenséget és az ellenzéki pártok konkrét javaslatokkal álltak elő az óvatos nyitásról, a kormány is elkezdett kommunikálni erről, március, illetve április elejére ígérve az első lépéseket megfelelő járványhelyzet esetén.
Továbbra se közöltek adatot arról, hogy nálunk milyen mértékben vette át a hatalmat a fertőzőképesebb brit variáns, az mindenesetre figyelemre méltó, hogy Szlovákiában már az új fertőzések kétharmadáért felelős. Mivel az ingázás lényegében szabad a két ország között, az lenne meglepő, ha nálunk nem nőtt volna az aránya. Mindenestre a Szlovákiával határos megyék közül Nógrád és Komárom-Esztergom a három legfertőzöttebb magyar megye között van, Győr-Moson-Sopronban pedig az egyik legnagyobb növekedést mutatja a kéthetes esetszám.
A múlt heti malőr után, amikor feltették, majd levették a négyfokozatúra bővített európai utazási járványtérképet, most már valóban az új rendszer szerint frissített az ECDC. A legfertőzöttebb régiókat jelentő sötétvörös szín Szlovéniában, Csehországban, Portugáliában, Spanyolországban, Lettországban, Észtországban és Svédország déli részén jellemző, a görög szigetek zöldből visszaestek sárgába, a zöld csak Izlandon és Norvégia gyéren lakott északi részén tart ki. Apró érdekesség, hogy Dánia mellett a legritkábban lakott, hegyes olasz tartomány, Valle d’Aosta is kijött a vörösből és sárga lett.
Ami pedig minket érint, csak a fertőzésszám alapján Bács, Heves, Hajdú és Szabolcs megye, valamint Budapest is felléphetett volna a sárga kategóriába, ha a másik kritériumon, a 4 százalék alatti pozitív tesztarányon nem hasalnak el. De sajnos úgy tűnik, ez volt a legjobb hét, azóta az adatok romlottak, távolabb kerülhet a kisárgulás.
Borítókép: GLIX Agency
