Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Itt a BKIK 7+1 pontos javaslata a KATA megmentéséért

Több ezer véleményt fehasználva nyolcpontos javaslatcsomagot készített a fővárosi iparkamara, hogy az új KATÁ-s szabályokat harmonizálják a vállalkozói érdekekkel.

Bő hatezer fővárosi vállalkozás véleményéből rakta össze a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) szakértői gárdája, hogyan lehetne úgy módosítani a KATÁ-s szabályokon, hogy az a kormánynak és a magánszektornak is elfogadható legyen.

A válaszadók többsége úgy véli, hogy vállalkozásukat hátrányosan érintik a jövő évtől hatályba lépő új KATA-szabályok.

Főként a szellemi területeken aktív cégek tartanak attól, hogy önhibájukon kívül sújtja majd őket a megszorítás.

Sok olyan válaszadó is akadt, aki szerint a KATA hasonló pályát futhat be, mint a gazdasági csodafegyverből néhány év alatt megtűrtté vált, majd megszüntetett egyszerűsített vállalkozói adó (eva).

Itt a fővárosi kamara javaslatcsomagja:

1. Állítsuk vissza a szabálykövető katások megbecsülését!

A BKIK határozottan visszautasítja azt a felhangot, hogy a katás vállalkozók adóelkerülők lennének. A szervezet támogatja, hogy az adónemet szabálytalanul használók ellen lépjenek fel, de a szabályosan katázók vanak többségben, akik megbélyegzése és büntetése igazságtalan és gazdaságilag káros.

2. Erősítsük meg az ellenőrzést!

A BKIK támogatja, hogy a Nemzeti Adó- és Vámihivatal (NAV) plusz forrásokat kapjon az adónemmel élők ellenőrzésére.

3. Harmonizáljuk a KATA-t a munkajövedelmek rendszerébe, hogy tartósan fenntartható legyen!

A KATA alapvetően a bérjellegű jövedelem közterheit helyettesíti, mivel a katások általában saját munkaerejüket használják bevételszerzésre. A bérjellegű jövedelmek közt jelentős tételt jelentenek a társadalombiztosítási befizetések, de a KATA-nál ez sokkal kisebb mértékű, mint egyéb jogviszonyokban. Ez egyrészt motiváló tényező az adónem felé, másrészt viszont a jövőben társadalmi feszültségek gerjeszthet, hogy sok katás nem végez a társadalombiztosítási jogviszonyt kiegészítő megtakarítást.

Emiatt a katát célszerű közelíteni a munkaviszony tb- és adókedvezmény rendszeréhez.

4. Ötmillió forint bevételig maradjon a jelenlegi adóteher, a fölött vezessenek be egy 15%-os új adómértéket, azonban a plusz befizetésért járjon több tb-jogviszony is!

Tavaly a katás vállalkozók 44 százaléka 4 millió, 52 százalékuk pedig 5 millió forint alatt számlázott. A katások több, mint felét kitevő legkisebb vállalkozókra tekintettel, a 3. pont értelmében az adó újra szabályozásaként a KATA adómértéke legyen

  • 5 millió forint bevételig az eddigi adóteher,
  • a fölött pedig a bevétel 15%-a,
  • de főállású katásnál minimum havi 50 ezer,
  • mellékállású katás vállalkozónál minimum havi 25 ezer forint.

A havi minimum fölötti adót fizető főállású adóalanyoknak járjon vagy arányosan, vagy egy átalány értéken magasabb tb-jogviszony, miközben a minimum havi 75 ezer forintot választókat továbbra is a minimálbér körülinek megfelelő tb-jogviszony illesse meg!

A havi minimum fölött fizető mellékállású adóalanyoknak pedig a minimum fölötti összeg lehetőség szerint számítson bele valamilyen módon a tb-jogviszonyba, akár arányosan, akár átalány formában!

A BKIK itt elképzelhetőnek tart egy olyan alternatívát is, hogy

a három különböző átalányadó mértékhez, akár három eltérő százalékos adósáv tartozzon, például 12,5 százalék, 15 százalék és 17,5 százalék.

5. Járjon családi kedvezmény a főállású katásoknak is!

A személyi jövedelemadó alá tartozó munkajövedelmek esetében családi kedvezmény is igénybe vehető. A harmonizáció érdekében ennek logikáját célszerű kiterjeszteni a főállású katásokra is. A KATA kedvezőbb adómértéke miatt a BKIK javaslata szerint

  • egy gyerek után legalább havi 5 ezer,
  • két gyermek után havi 10 ezer,
  • 3 gyerek után pedig havi 25 ezer forint családi kedvezményt lehessen a fizetendő KATA-ból levonni.

6. Zéró tolerancia a bújtatott foglalkoztatásra!

A BKIK egyetért a Kormány álláspontjával miszerint a munkaviszonyok katás vállalkozássá történő átszerződése káros folyamat. Ennek megállítására új szabályt célszerű hozni:

két éven keresztül 40%-os különadó terhelje bármely szerződéses összeg esetén azt az új katás jogviszonyt, ahol az egykori munkavállaló a volt munkáltatójával vagy annak kapcsolt vállalkozásával köt vállalkozói szerződést!

Így két éven keresztül ez gyakorlatilag azt jelenti, mintha továbbra is munkavállaló lenne a volt cégénél, viszont egyéb szerződései keretén belül élvezheti a KATA előnyeit.

7. Kettő helyett három feltételhez legyen kötve a hétből a KATA választása

Jelenleg a hét feltételből elég, ha kettőt teljesít a katás vállalkozó. Ugyanakkor a tisztességes katások minden gond nélkül meg tudnak felelni három, vagy akár négy feltételnek is.

+1.  Vonják vissza a „Lex Parragh” néven elhíresült 3 millió forintos szabályt!

A nemrég elfogadott 3 millió forint feletti, egy megrendelőtől származó bevételre kirótt 40%-os különadó alá jónéhány kisvállalkozó önhibáján kívül kerül, ezt rendkívül nehéz kiszűrni. Ugyanakkor a szabály kijátszható, hiszen a tapasztalatok szerint például egyes könyvelőirodák már szakosodnak, hogyan osszák szét az ügyfeleik bevételeit az általuk könyvelt cégek között. Az előző pontokban megfogalmazott javaslatok bevezetése kezeli a KATA-val kapcsolatban feltárt problémákat,

ezért ezt a szabályt javasolt eltörölni!

Fotó: Scott Graham // Unsplash

 

„A világ egy könyv és aki nem utazik, az csak egyetlen lapját olvassa el”