Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Itt a művészfilmek magyar Netflixe, házhoz viszik a jófajta mozit

Amíg a Netflix szinte felfoghatatlan mennyiségű tartalmat kínál, Böszörményi Gábor, a Mozinet filmforgalmazó cég alapítója mindig inkább olyan streamingszolgáltatóról álmodott, amivel egyfajta kurátori tevékenységet végezhet. Jól meg is válogatja, mi kerül fel a Cinegóra. Cégsztori a januári Forbesban.

Böszörményi Gábor világéletében a mozi szerelmese volt, egyetemista éveit Tarkovszkij és más művészfilmesek vásznai előtt, a Közgáz és Perlaki Tamás filmesztéta filmklubjaiban töltötte. Talán itt fejlődött ki az a híres hatodik érzéke, amellyel egy pár perces jelenet alapján, még a film bemutatása előtt képes megjósolni a várható fogadtatást.

Így látta meg Nemes-Jeles László Saul fia című alkotásában a leendő világsikert, még mielőtt a film egyáltalán elkészült volna, és főképp jóval azelőtt, hogy bezsebelt minden rangos filmdíjat, köztük a legjobb külföldi filmért járó Oscart is.

Gábor a Saul fia forgalmazási jogáról már 2015 januárjában tárgyalt az alkotókkal, noha csak áprilisban derült ki, hogy a filmet egyáltalán bemutatják Cannes-ban.

Gyenis Ajándok és Böszörményi Gábor. Fotó: Orbital Strangers

A később Arany Medve-díjas Testről és lélekről című Enyedi Ildikó-filmet is akkor szerezték meg, amikor még nem volt kész. „És amikor Pong Dzsunho Élősködőkjét megvettük, csak egy ötperces részt láthattunk belőle, de már abból is azt éreztem, hogy eszméletlenül jó. Bár arra, hogy megnyeri az Oscart és a cannes-i filmfesztivál fődíját, talán ha egy százalék esélyt adtam volna” – vallja be Gábor.

Mindenesetre ezúttal is ráérzett valamire, hiszen az Élősködők később négy Oscar-díjat nyert, köztük a történelemben először nem angol nyelvű alkotás létére a legjobb filmért járó elismerést.

Gyenis Ajándokkal már a filmklubos időkben ismerték egymást, és amikor Gábor először a Mozinethez hívta dolgozni, Ajándok egy pillanatig sem habozott. Aztán ő lett a Mérőmókus ügyvezetője. 

„Már néhány éve terveztük, hogy indítunk egy művészfilmes Netflixet. A streamingpiacon mindenki a Netflixhez hasonlítja magát. De amíg a Netflix felfoghatatlan mennyiségű tartalommal áraszt el, mi mindig inkább olyan platformot szerettünk volna létrehozni, amivel egyfajta kurátori tevékenységet végzünk. Azt szeretnénk, hogy presztízst adjon egy filmnek, ha felkerül a Cinegóra. Épp ezért sokszor visszautasítunk filmeket. A Cinego legtöbb filmje pedig nem érhető el a Netflixen és az HBO Gón” – mondja Gábor.

Szerinte platformjuk éppen azért lehet nyereséges, mert réspiacon működik, szinte konkurensek nélkül. 

A Cinegón azért friss Oscarral és más rangos filmművészeti díjakkal kitüntetett filmek mellett nagy klasszikusok alkotásai is fellelhetők. Megnézhetjük Luis Buñuel mexikói, Werner Herzog német filmrendező filmjeit, de válogathatunk John Cassavetes görög–amerikai színész-rendező műveiből is.

A Cinego nevének eredetéről, üzleti modelljéről és a mozi várható jövőjéről a januári Forbesban olvashatsz. Itt bele is lehet lapozni a magazinba: 

"Itt nincs állami támogatás, nincs társadalombiztosítás, mindenki kimegy a pályára és megküzd a többiekkel!"