Szoftver- és mobilalkalmazásfejlesztőkből lesz továbbra is a legnagyobb hiány az informatikai munkaerő magyar piacán, ahol a foglalkoztatók egyre komolyabb erőfeszítéseket kell tegyenek az állások betöltéséért – derült ki a Codecool informatikai szakoktató cég HR-vezetők körében végzett kutatásából. Nem magyar jelenségről van szó, de az IT szakemberek hiánya egyre több szektort fog érinteni.
Felmérésében a Codecool 62 HR-vezetőt kérdezett meg (ők a legtöbb esetben minden kérdésre válaszoltak is), ez alapján próbáltak meg felállítani egy piaci helyzetjelentést.
A gazdasági fejlődés nyomán az IT-munkaerőre nem csak az IT-specifikus vállalatoknál van igény, ezért a megkérdezett cégek között ugyanúgy szerepeltek pénzintézetek, logisztikai cégek, médiavállalatok és kereskedők, mint kisebb-nagyobb informatikai fejlesztők, telekomcégek és szolgáltatói központok.
A munkaerőhiány hatásait negatívan ítélték a megkérdezettek, a vállalatok teljesítményére kifejezetten rossz hatással van ez a helyzet, nem is beszélve a HR-tervek teljesíthetetlenségéről.
Akik azt is mondják, jelenleg nincs problémájuk egyik pozíció betöltésével sem (6% összesen), a jövőre vonatkozólag már pesszimistábbak.
„Ugyanakkor a tendencia nyertesei a juniorok, elmondható, hogy az informatikai szakmában a legalacsonyabb jelenleg a belépési korlát” – hívta fel a figyelmet Boda József, a Codecool társalapító-cégvezetője: míg más szakmákban az első munkahely megszerzése, és a korai évek tapasztalatszerzése komoly önfeláldozással jár és csak nagy szerencsével abszolválható, a felmérés szinte minden megkérdezettje tárt karokkal várja a pályakezdőket, vagy pályamódosítókat.
Bért nem szívesen emelnek a munkáltatók
A megkérdezett cégek kétharmada él a cafetéria nyújtotta lehetőségekkel, ugyanakkor
csak a cégek harmada vállalkozik arra, hogy szükség esetén bért emeljen
, hogy a munkaerőhiányt csökkentse, vagy a meglévő munkavállalóit jobban megtartsa. Az eszközök között előszeretettel használják a megkérdezett cégek az állásbörzéket, illetve rendszeresen alkalmaz fejvadászt a cégek kétharmada. Ugyanakkor néhány, kifejezetten az informatika esetében sikerrel kecsegtető eszköz marad a sor végén. Speciális toborzási megoldásként ismertek a nyílt napok, a cégek negyede él csak ezzel az eszközzel, ennél is kevesebben írnak ki pályázatokat, vagy keresik ágazati szövetségek segítségét.
Az informatikushiányt a gyorstalpalók nem fogják megoldani
Nem igazolta szignifikánsan a kutatás azt a közkeletű vélekedést, hogy rosszabb a frissen végzettek felkészültsége, vagy hogy túlzottan a pénz motiválná a juniorokat. Ugyanakkor egyetértettek a megkérdezettek abban, hogy lojalitást elérni nehéz a pályakezdők esetében. A kutatásban résztvevő cégek többsége együttműködik köz- és felsőoktatási intézményekkel, valamint tréningcégekkel a munkaerőpótlás és -képzés területén. Ugyanakkor a privát oktatási központoknak a felvevőpiacra szabható képzési programjukban rejlő lehetőségeket még nem használják ki eléggé a cégek. Bíztató ugyanakkor, hogy megvan a nyitottság az ilyen oktatási partnerek felé. A kutatást bemutató sajtótájékoztatón felszólaló HR-vezetők egyetértettek abban, hogy mivel hosszú időre a hiány fogja meghatározni az informatikai munkaerő piacát, ezért stratégiai és intézményes válaszokat kell erre adni és sem munkavállalói, sem munkáltatói oldalon nem kielégítő megoldás a tűzoltás jellegű gyorstalpalók kínálatára hagyatkozni.
