Hiába leszünk az Európai Unió soros elnöke, mégis benne van a pakliban, hogy euró-milliárdokat bukjon a kormány a következő hónapokban.
Mi történt? 2024 második felében Magyarország lesz az Európai Unió soros elnöke. Ez kiváló lehetőség lenne az Orbán-kormánynak, ám a számos szempontból speciális helyzetünk miatt mégsem várható diadalmenet. A pénzeink megszerzésében például nagyon sokat árt, hogy éppen a következő hónapokban választanak új vezetőket az uniós testületek élére.
Ha nem sietünk, a pénzek egy része végleg elveszhet – írja a 24.hu.
Mennyi pénz van befagyasztva?
- A hétéves költségvetés kohéziós, vagyis fejlesztési forrásainak egy részét az Európai Bizottság javaslatára a tanács, azaz a többi kormány fagyasztotta be. Ez a 22 milliárd euróból körülbelül 6,5 milliárd eurót érint. Ezek a jogállaminak is hívott feltételességi mechanizmussal befagyasztott pénzek.
- A hétéves költségvetésből járó kohéziós pénzek egészét blokkolták egy darabig az úgynevezett horizontális feljogosító feltételek, miszerint nem fizethet ki a bizottság pénzeket olyan országnak, amely nem tartja tiszteletben az EU alapértékeit. Erről maga a bizottság döntött, ahogy arról is, hogy ezt tavaly év végén feloldották, miután a magyar kormány teljesítette az elvárt igazságügyi reformot. Ez tízmilliárd eurónyi forrást jelentett a hét évre, ebből most már hívhatunk le pénzeket. Hívtunk is egyébként, Magyarország a mostani ciklusban a harmadik legtöbb kifizetést kapta a tagállamok között. A jövőre nézve aggasztóbb, hogy mi vagyunk az egyetlen tagállam, amelynek a kifizetett pénzekből van több, az előfinanszírozásból pedig kevesebb. Ez azt jelentheti, hogy a magyar kormány nem kezdte el megvalósítani a magyar költségvetés terhére azokat a projekteket, amelyekre az uniós pénzek feloldása után visszatérítést várhat.
- A második ponthoz tartozik, de némiképp különböző tőle, hogy úgynevezett tematikus feljogosító feltételekkel is blokkoltak Magyarországnak járó forrásokat. Összesen körülbelül 5 milliárd eurót. Ennek a felét már felszabadították, ezeket a nemek közötti egyenlőséggel és az akadémiai szabadsággal kapcsolatos ügyek blokkolták. Van viszont még körülbelül 2,5 milliárd eurónyi forrás, amelyhez nem férhetünk hozzá.
- A harmadik a Helyreállítási Alap, az EU koronavírus-járvány utáni nagy segélycsomagja, amiből eddig semmit nem kaptunk. Ez a hétéves költségvetésen kívüli összeg, nekünk nagyjából még egyszer annyi pénz járna belőle, mint a kohéziós forrásaink fele. Itt elég rosszak a kilátásaink, mert ezt a pénzt hamarabb kellene elkölteni a hétéves költségvetésnél. Vagyis 2026-ra el kellene számolnunk vele, miközben még hozzá sem férhetünk.
Miért kell sietnie a kormánynak? A feltételességi mechanizmusnak része egy olyan kitétel is, hogyha az adott évi költségvetési források befagyasztásától számított két éven belül nem oldódik meg a probléma, akkor azok a pénzek végleg elvesznek. A mechanizmusról 2022 decemberében szavaztak, így a két év az idén decemberben lejár.
Ha addig nem tudja megoldani a magyar kormány a mérföldköveket, a pénzek időarányos részét örökre elveszítjük. Ez körülbelül egymilliárd eurónyi forrás lehet.
Fotó: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, Orbán Viktor miniszterelnök és Klaus Iohannis román elnök az EU Stratégiai Menetrend 2024-2029 elõkészítõ megbeszélésén a bukaresti államfõi rezidencián, a Cotroceni-palotában 2024. április 3-án. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
