Az iráni kormány azt a kínai technológiát használja, amit az ujgur kisebbség ellen is használnak. A szoftver segítségével monitorozni tudják az állampolgárok minden lépését, így szorítanák vissza a nemzetközi sajtóban terjedő videókat az utcai letartóztatásokról.
A 22 éves kurd Jina Mahsa Amini 2022 szeptemberében halt meg, miután az iráni erkölcsrendészet őrizetbe vette amiatt, mert nem viselte elég szorosan a hidzsábját. A fiatal nőt letartóztatása után egy kisbuszba tették, hogy elszállítsák és részt vegyen a szabályt megszegő nőknek tartott erkölcsi prédikáción.
A nővel együtt utazó letartóztatottak elmondása szerint Aminit már az autóban elkezdték botokkal ütni, a fejét odaverték a kisbusz oldalához.
Ezután részt kellett vennie a már említett előadáson, ahol a szünetben összeesett, három nappal később pedig meghalt Teherán egyik kórházában.
A halála után országszerte tömegek vonultak az utcára. A nők rendkívül szigorú öltözködési szabályai ellen zajló kormányellenes tüntetések a mai napig tartanak, sokan fejkendő nélkül protestálnak vagy nyilvánosan elégetik a hidzsábjukat.
Iránban az 1979-es iszlám forradalom óta szigorú előírások fűződnek a fejkendő viseléséhez. 1983-ben törvényben kötelezték a nőket, hogy hidzsábot viseljenek, ez azóta is érvényben van. Az előírást szigorúan betartatják. Az erkölcsrendészet rendszeresen járja az utcákat és előállítja azokat a nőket, akik lazán vagy egyáltalán nem hordják a fejkendőt.
A nőknek viszont ez a leghatékonyabb eszközük ahhoz, hogy a kormányzati elnyomás ellen tiltakozzanak.
Egyre gyakoribb, hogy női sportolók hidzsáb nélkül jelennek meg nemzetközi tornákon, így tett Sara Khadem sakkozó is. Ezzel enyhébb esetekben elveszthetik hozzáférésüket a tömegközlekedéshez, a banki és más alapvető kormányzati szolgáltatásokhoz. Rosszabb esetben akár többéves börtönbüntetést kockáztatnak meg.
A Wired cikke szerint most tovább szigorodhat az ellenőrzés: egyre több nőt nem az utcán, hanem a szabályszegés után egy-két nappal, az otthonukban tartóztatnak le. A beazonosításhoz kínai gyártású arcfelismerő kamerákat használnak.
Eddig gyakoriak voltak az utcai letartóztatások, ezekre nincs többé szükség
Az iráni törvényhozók tavaly augusztusban már felvettették, hogy arcfelismerő szoftvert használnának a hidzsábtörvény betartatására. Ezt erősítette meg egy, az erkölcsrendészethez köthető kormányzati tisztségviselő, Mohammad Saleh Hashemi Golpayegani egy szeptemberi interjúban, ahol azt mondta, a technológiát a „nem megfelelő és szokatlan megmozdulások” azonosítására fogják használni. Hozzátette,
a szabálysértők arcát a nemzeti személyazonossági adatbázisban megtalálható adatok alapján fogják azonosítani.
Mahsa Alimardani, az Oxfordi Egyetem kutatójához olyan beszámolók érkeztek, miszerint az utóbbi hetekben az iráni nők postán kaptak idézését, annak ellenére, hogy nem kerültek kapcsolatba a hatóságokkal.
A kutató szerint a 2015-ben létrehozott nemzeti személyazonossági adatbázis tárolja a biometrikus adatokat, így az arcszkennelést is. Az utóbbit elsősorban személyigazolványok készítéséhez használják – mostanra valószínűsíthetően az arcfelismeréshez is. Ez egyben azt is jelenti, hogy egy közösségi médiában terjedő videó alapján másodpercek alatt azonosítani tudják az adott személyt. Azadeh Akbari, a hollandi Twente Egyetem kutatója erről azt mondta a The Guardiannek, hogy
„innentől fogva minden iráni elfelejtheti, hogy egy buszon történő apró szabálysértés valaha is feledésbe merülne. Tudja a kormány, hogy ki vagy, meg fog találni és számolnod kell a súlyos következményekkel.”
Megerősítette az állítást az amerikai Freedom House kutatója, Cathryn Grothe is, aki szerint a közösségi médiát évek óta figyeli az iráni kormány a rezsim ellen lázadók azonosítására. Tudomása szerint azonban eddig nem volt példa arra, hogy az öltözködéssel kapcsolatos törvények betartatására használják az arcfelismerő technológiát.
„Iránnak mind a kormányzati akarata, mind a technológiai felkészültsége megvan ahhoz, hogy hatékonyan alkalmazzák az arcfelismerést” – nyilatkozta a Wirednek.
A technológia így lehetővé teszi, hogy csökkentsék a rendőrök utcai jelenlétét, egyben minimalizálják a nyílt konfilktusok számát a rendőrség és az állampolgárok között.
Amerikában már tiltólistán vannak
Iránban részben a Kínában is elterjedt Tiandy mesterséges intelligenciával foglalkozó biztonsági kameragyártó eszközeit használják.
- A vállalat a szektor egyik legnagyobb szereplőjének számít a világon, 2019-ben 620 millió dolláros árbevételt jelentett.
- Az IPVM (Internet Protocol Video Market) nevű megfigyelési iparágat nyomon követő vállalat jelentéséből kiderül, a Tiandy iráni honlapja egy időben az Iszlám Forradalmi Gárdát és az iráni rendőrséget is feltüntette vásárlói között.
- Azt egyelőre nem tudni, hogy Iránban a cég melyik eszközeit vetették be és azok mennyire pontos statisztikát nyújtanak a megfigyelt személyekről.
Tavaly a vállalat ellen az Egyesült Államok Kereskedelmi Hivatala szankciókat vezetett be, többek között arra hivatkozva, hogy a Tiandy rendszerét használják Kínában az ujgur muzulmánok azonosítására. Az IPVM jelentése szerint a vállalat weboldalán azt írják, a 4K kamerájuk
„képes beazonosítani egy arcról a személy korát, nemét és etnikai hovatartozását”,
míg az 5 megapixel felbontású eszköz pontatlan lehet az életkor és az etnikai hovatartozás meghatározása szempontjából. A kínai Tiandy az amerikai Intel alkatrészeit használta egyidőben. A csipgyártó nemrég közölte, hogy megszakították az együttműködést a kínai céggel.
Az iráni tüntetések továbbra is folytatódnak. Míg eddig többszáz rendőri túlkapásról szóló videó került nyilvánosságra, az arcfelismerő szoftverek bevetése még több eltitkolt, az otthonukban letartóztatott állampolgárhoz és színfalak mögötti kegyetlenséghez vezethet.
Az Emberi Jogi Aktivisták Hírügynöksége adatai szerint szeptember óta 519 tüntetőt – köztük 69 gyereket – öltek meg, ezrek kerültek börtönbe és több mint 19 300 embert tartóztattak le, akik közül több mint százra nagy valószínűséggel kivégzés vár.
