A szokásosnál valamivel jobban beleláthattunk a gazdaságpolitikáért felelős döntéshozók gondolataiba az iparkamara évnyitó rendezvényén. Formálódóban a következő évek kormányzati prioritásai: keresnek félmillió új munkavállalót, magasabb fordulatszámon fognak pörögni a külföldi beruházások, miközben új ágazatok kerülnek a törvényhozás célpontjába.
A kormányközeli gazdasági elit színe-java megjelent a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) 2023-as gazdasági évnyitó rendezvényén. Az eseményen felszólalt Orbán Viktor miniszterelnök (a legfőbb gondolatait itt foglaltuk össze), valamint Nagy Márton gazdaságfejlesztési és Varga Mihály pénzügyminiszter is. A széksorokban pedig további kormánytagok, államtitkárok, bankvezérek és vállalkozók foglaltak helyet. Sőt, néhány perccel kezdés előtt befutott az ország harmadik leggazdagabb embere, Mészáros Lőrinc is.
Az eseményen elhangzott beszédeket azonban mégsem ők dominálták, hanem egy olyan gazdaságpolitikus, aki jelen sem volt a rendezvényen.
Matolcsy György jegybankelnökről van szó, aki 2020-ig rendszeresen adott elő az iparkamara évnyitóin, az utóbbi két évben azonban már kimaradt a programból.
Nem volt ez másként ma sem, az előadók mondandójában ugyanakkor rendre felsejlett Matolcsy alakja. Legtöbbször azért, hogy keményen kritizálják az MNB tevékenységét.
Megelőzzük Ausztriát? Inkább Románia minket!
Legelőször Parragh László iparkamarai elnök tartott előadást. Róla már régóta tudni, hogy nincs túl jóban az MNB-vel és most sem fukarkodott a kritikákkal. „Mi már 2017-től kezdve jeleztük, hogy inflációs veszély fenyeget minket. A jegybank ezt következetesen tagadta, még tavaly tavasszal is azt mondták, hogy 1-2 hónapon belül leáll az infláció emelkedése.” Hasonlóképpen nem értett egyet az MKIK-elnök az MNB optimista vízióival sem.
„Ki gondolta komolyan, hogy 2030-ban tényleg utolérjük Ausztriát? Az igazi kockázat az, hogy mikor ér minket utol Románia.”
Parragh szerint mindenki ítélje meg maga, hogy helyesek voltak-e az MNB lépései. Egy Magyarország méretű ország a gazdaságpolitikában sikeresen vihet unortodox módszereket. A monetáris politika ugyanakkor más történet, vélte az MKIK-elnök. Egy gyárat ugyanis nehéz kivinni az országból, míg egy államkötvényt bármikor el tud adni a tulajdonosa, ha úgy fordul a gazdasági helyzet.
- Parragh élesen bírálta a 18 százalékos jegybanki kamatszintet is, ami visszavetik a vállalatok fogyasztását és a beruházási aktivitásukat. „Jelenleg a gazdasági növekedés monetáris visszafogása zajlik.”
- A kamarai tevékenység kapcsán pedig kijelentette: a mai gazdasági helyzet kihívásait a piac önállóan nehezen tudja kezelni. Azért kell együttműködni a kormánnyal, hogy újjá tudjuk szervezni az ország energiaigényes iparágait.
- Röviden kitért a katás adózási lehetőség tavalyi szigorítására, amit az iparkamara az elsők között vetett fel. Állítása szerint sokan visszaéltek a kedvezményes adózási lehetőséggel és a bújtatott munkaviszony után jóval kisebb adót tettek be a közösbe. „Mi a vállalkozók 96 százaléka mellett szólaltunk fel, akik a munkabért a közterhekkel együtt fizették ki.”
Félmillió munkavállaló nyomában
Az iparkamara elnöke után a gazdaságfejlesztésért felelős miniszter a következő 10 év gazdaságstratégiájáról beszélt. Nagy Márton ugyanakkor nem volt annyira pesszimista a magyar felzárkózásról, mint Parragh. Szerinte 2030-ig elérhetjük az uniós fejlettség 90 százalékát. Jelenleg a 27 tagállamból a 20. helyen állunk, ami nem sokat javult 2019 óta. A következő években gyorsulhat a konvergencia, így akár a 15. hely is reális lehet.
A felzárkózás és a gazdasági növekedés alapja továbbra is a beruházás lesz Nagy Márton szerint. A célok teljesítéséhez ugyanakkor két problémát kell megoldani:
- Az ország energiaigénye soha nem látott szintre fog emelkedni, amit valahogy biztosítani kell. (Orbánnak már van is rá ötlete.)
- Valamint további félmillió munkavállalóra lenne szükség itthon – hiába nőtt 10 év alatt 1 millióval 4,7 millió főre a foglalkoztatottak száma.
Máshol kell keresni a keleti nyitást
A beruházások kétharmadát már belső forrásokból finanszírozza az ország, jelentette ki a miniszter. A maradék egyharmad rész pedig külföldről, túlnyomórészt közvetlen működőtőke-befektetésekből érkezik. Ebbe a kategóriába tartoznak az ázsiai cégek hazai akkumulátorgyártási beruházásai is. „A keleti nyitást nem az exportban, hanem a külföldi beruházásokban kell keresni” – mutatott rá Nagy. 2014-ben még csak ezek 19 százaléka érkezett ázsiai vállalatoktól, 2021-ben ez már 24 százalék volt és az évtized végére eléri a 30 százalékot is.
A beruházások másik jelentős forrása ugyanakkor belülről jön: a hazai vállalatok visszaforgatott nyereségéből. Nagy Márton szerint már a magyar irányítású vállalatok adják a magyar gazdaság árbevételének többségét.
De még vannak olyan szektorok, ahol le vagyunk maradva ebben. Ilyen például az élelmiszeripar, bolti kiskereskedelem, illetve a szállítás-logisztika ágazat is.
Utóbbival kapcsolatban hamarosan újabb döntéseket is fog hozni a kormány.
A visszatérő Matolcsy-szál
A magyar tulajdonú vállalatok felemelkedésének az a kulcsa, hogy be tudjanak kapcsolódni az ide települő külföldi gyárak beszállítói láncaiba. A gazdaságfejlesztési miniszter szerint az első beszállítói, ún. Tier 1 szinten leginkább a külföldiek rúgnak labdába (az autóipar esetén például a Bosch és a Continental). A második, Tier 2-es szinten pedig a magyar és külföldi cégek fele-fele arányban képviseltetik magukat. Az a cél, hogy a Tier 1-ben javítsunk a magyar arányon, a Tier 2-ben pedig dominánsak legyünk – jelentette ki Nagy Márton.
Azt is megemlítette, hogy a külföldi működőtőke-beruházásokra az állami költségvetésnek is egyre jobban kell áldoznia. Mindeközben pedig várja a kormány a banki hitelkihelyezések növekedését is. „Közeledünk a jegybanki témához, úgyhogy óvatos leszek. Megígértem, hogy nem beszélek erről” – tréfálkozott a miniszter.
Talán végre meghúzzuk a költségvetési nadrágszíjat
Végül Varga Mihály állt a mikrofonok elé. A pénzügyminiszter szerint az utóbbi három évben minden országban felborultak a makrogazdasági pályák. A költségvetés feladata most a konszolidáció, csökkenie kell az államadósság arányának és az államháztartási hiánynak is. Idén 3,9 százalékos hiánnyal számol a kormány, jövőre pedig 2,5 százalékkal terveznek egyelőre.
Hosszú idő után tehát ismét 3 százalék alá süllyedhet a GDP-arányos hiány.
A GDP-arányos államadósságban további mérséklődésre számítanak, 2024-re ismét 70 százalék alá eshet a mutató, 2026-ra pedig már 60 százalék alatti értékeket vetített előre Varga.
Nagyszabású programokban a költségvetési fegyelem ellenére sem lesz hiány a pénzügyminiszter szerint. Hamarosan nagyszabású energiahatékonysági programot indít el az állam, 1500-2000 milliárd forint értékben.
Hogyan fogunk adózni?
Adózás terén kevés változásra kell számítani Varga Mihály szerint. (Igaz, az extraprofitadóra itt nem tért ki külön a miniszter.)
- A társasági adókulcsok alacsonyan tartásában érdekelt továbbra is a kormány, amit a globális minimumadó sem fenyegethet.
- A fogyasztás típusú adók (mint például az áfa) ugyanakkor változatlanul magas szinten maradhat a jövőben.
- Varga belengette azt is, hogy 2024-ig az áfabevallást is digitalizálni szeretnék, ahogy azt néhány éve már megtették a személyi jövedelemadóval is. Ez érdemben csökkenthetné a vállalkozások adminisztrációs terheit.
