Egyáltalán nem indult jól az év a magyar gazdaságban, a kiskereskedelem mellett az ipari termelés is jelentősen visszaesett januárban. A gyártás gyengélkedése különösen fájó pont, mert idén ebben az ágazatban van minden reménye az elemzőknek. Vagy az export biztosítja a gazdasági növekedést, vagy semmi.
Igazi adatáradatot önt ránk a héten a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), amivel a magyar gazdaság év eleji teljesítményéről tudhatunk meg többet.
- Hétfő reggel jelent meg a januári kiskereskedelmi forgalom összefoglalója (sajnos egyáltalán nem ment jól a szektornak),
- ma a januári ipari termelés első becslését ismerhettük meg,
- szerda reggel pedig a februári inflációs adattal fog kiderülni, hogy valóban túl vagyunk-e az áremelkedés csúcspontján.
A válságba kerülő kiskereskedelem után reménykedhettünk, hogy az ipar legalább kedvezően alakult, de az ágazat teljesítménye hervasztó volt:
a januári ipari termelés egy év alatt 0,2 százalékkal csökkent, decemberhez képest pedig még nagyobb, 5,1 százalékos volt a visszaesés mértéke.
Különösen az utóbbi adat aggasztó. Az elmúlt húsz évben mindössze 6 alkalommal csökkent ennél is jobban az ipari termelés egyik hónapról a másikra, legutóbb éppen a koronavírus-járvány tombolása idején, 2020 áprilisában (-29,4 százalék).
Miért ment ilyen rosszul az iparnak?
Az ipar gyengélkedése nem újdonság, tavaly október-novemberben szintén csökkent a termelés havi alapon. Decemberben már felpattanást láthattunk, ami némi reménykedésre adott okot. A most beérkezett januári adat azonban lehűtötte a kedélyeket: tavaly év végén nem egy tartós trend kezdetét láthattuk, hanem egy egyszeri kiugrást.
A hazai ipari termelés a koronavírus-válság előtti szinthez képest, piros színnel kiemelve a 2023. januári adat. Forrás: KSH
Korábban már írtunk arról a Forbes.hu-n, hogy 2022-ben egész jó éve volt a magyar iparnak: magára talált a járműgyártás, és kirobbanó, 76 százalékos növekedést mutatott fel a következő évtizedek leendő sztárja, a viták kereszttüzében álló akkumulátorgyártás.
A januári részletes adatokat csak a jövő héten hozza nyilvánosságra a KSH, így az év eleji gyengélkedés okairól egyelőre keveset tudunk.
A hivatal annyit közölt, hogy
- a legnagyobb súlyú alágak közül a villamos berendezés gyártása bővült a leginkább (ez a kategória foglalja magában az akkumulátorgyártást),
- de a járműgyártás és a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása is nőtt,
- ugyanakkor az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában csökkent a termelés volumene.
Tehát az akku- és autóipar továbbra is jól teljesített (a nagy hazai autógyárakban sem tudunk a megszokott év végi pihenőknél hosszabb gyárleállásokról), míg az élelmiszeripar változatlanul gyengélkedik. Utóbbi nem is csoda, az egekbe szökő energia- és takarmányárak jelentősen megdobják az ágazat költségeit, miközben a másik oldalon az elszálló élelmiszerárakkal már egyre kevésbé tudnak megbirkózni a magyar háztartások, és csökken az élelmiszerek iránti kereslet.
Számítanak a munkanapok
Tavaly januárhoz képest mindössze 0,2 százalékkal esett vissza a termelés, viszont ez az úgynevezett munkanaphatásnak köszönhető. Idén januárban ugyanis egy nappal többet dolgoztunk (21 helyett 22 munkanap), ami egy rossz hónapban is jelentősen javíthatja az éves indexet. A munkanaphatástól megtisztított mutató még nagyobb, 3,2 százalékos mérséklődést mutat éves szinten az iparban.
Minden reményünk az iparban
Úgy tűnik tehát, hogy az inflációs válság hatásait az ipar sem tudja kikerülni.
- A kiskereskedelem már tavaly decemberben elesett,
- a beruházások pedig több mint 6 százalékkal csökkentek 2022 utolsó negyedévében,
- ráadásul az állam mellett most már a vállalatok és a lakosság is visszafogta a fejlesztéseit.
Kis túlzással az iparban volt minden reménye az elemzőknek. A legtöbb előrejelzés szerint idén a háztartások fogyasztási kiadásai és az előbb említett beruházások is vissza fognak esni.
Az, hogy ennek ellenére sokan mégis enyhe, jellemzően 0,5 és 1,5 százalék közötti növekedést várnak az évre, egyedül az exportnak köszönhető.
A kivitelünk növekedését ugyanakkor a stabil ipari teljesítmény biztosíthatja, hiszen az ipari termékek a magyar gazdaság legfőbb exportcikkei.
Januárban a Magyar Bankholding 3,4 százalékos növekedéssel számolt idénre az ipari termelésben, míg Németh Dávid, a K&H vezető makrogazdasági elemzője februárban 3 és 5 százalék közé tette a bővülés várható ütemét.
Még csak egy hónapnyi adatot ismerünk az évből, így egyáltalán nem lehetetlen, hogy ezek az előrejelzések meg is valósuljanak.
Ettől még kétségtelen, hogy nem indult jól az év a magyar gazdaság számára.
