Új home office szabályozást vezetnének be Magyarországon. A szakértői vélemény szerint a részletek egyelőre még kidolgozatlanok, a részbeni távmunkára például jelenleg még szabályozás sincs. Szintén aggályosak lehetnek a home office adójogi szabályozásai és a napi munkaidő beosztása is.
Tegnapi értesülések szerint hamarosan a Parlament elé kerülhet a Munka törvénykönyv módosítása, amely az otthoni munkavégzés rugalmasabbá tételét célozza. A Niveus Consulting Group a Forbesnak eljuttatott közleményében véleményezte a home office újraszabályozás főbb pontjait és további kérdéseket vetett fel.
Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group jogi partnere kiemelte, hogy nem változtatni, hanem sok szempontból létre kell hozni a távmunkára vonatkozó szabályokat.
A Munka Törvénykönyvében ugyan találunk szabályokat a távmunkavégzésre, ezek elég nagyvonalúak és alapvetően arra készültek, ha kizárólag home office-ban dolgozik valaki.
Nagyon sok részlet kidolgozatlan, egyáltalán nincsen szabály a részbeni távmunkára, márpedig vélhetően a legtöbb munkaszerződést a home office és az irodai munkavégzés valamilyen kombinációjára szeretnék módosítani. Szintén problémás a home office adójogi szabályozása.
Amíg a munkavégzés helyén a munkáltató számos dolgot adómentesen biztosíthat (internet, telefon, hűtés-fűtés), ugyanez nem mondható el az otthoni munkavégzésről.
A home office közös döntés lenne
Jelenleg a távmunka akkor lehetséges, ha erről a munkaszerződésben rendelkeznek a felek, azaz kölcsönös megállapodásra van szükség. Ezen kívül a munkáltató a cégnél dolgozó alkalmazottaknál jogosult évi 44 munkanapra otthoni munkavégzésre rendelni – kivéve veszélyhelyzetben, amikor a kormány rendelete ezt korlátlanul lehetővé tette.
A javaslat a felek megállapodását követeli meg az otthoni munkavégzésre.
„A közös döntést helyes lépésnek tartom, hiszen van olyan munkavállaló, aki nem tud vagy nem szeretne otthonról dolgozni. Szintén problémás lenne, ha a munkavállaló teljesen egyoldalúan dönthetne arról, hogy otthon dolgozik, hiszen a munkáltatónak kell, hogy legyen ráhatása arra, hol dolgozik a munkavállaló”– tette hozzá a szakértő.
A javaslat szerint a munkaadó és a munkavállaló közösen határozhatná meg, melyik napokon dolgozhat otthonról.
Feltételezzük, hogy ezt előre a munkaszerződésben rögzítik, de egyes munkáltatóknál ennél nagyobb rugalmasságra van szükség.
A napi munkaidő beosztás is fontosabb lesz
A Munka Törvénykönyve jelenleg abból indul ki, hogy a távmunkában dolgozók munkaideje kötetlen. A koronavírus helyzet viszont pont azt mutatta meg, hogy olyan munkafolyamatok is végezhetők otthonról, amelyek rendes napi munkaidőbeosztáshoz kötődnek (telefonos ügyintézés, adminisztratív feladatok). Kérdés, hogy ilyenkor ezt hogyan lehet nyilvántartani, ellenőrizni, hiszen a munkáltatónak változatlanul kötelezettsége, hogy a heti 40 órás munkavégzési időtartamot nyilvántartsa.
Fischer Ádám szerint megoldás lehet, ha különböző informatikai eszközökkel ellenőriznének, a legegyszerűbb módon valamilyen munkavállaló által vezetett munkaidő-nyilvántartással, de akár
az eszközök (számítógép, telefon) távoli felügyelete is biztosíthatja annak ellenőrzését, hogy mennyi időt tölt ténylegesen a munkavállaló a munkájával.
Itt nagyon nehéz lesz meghúzni azt a határt, ami a munkáltató ellenőrzési szándékai és a magánszféra védelme között húzódik.
Változhatnak az adómentes támogatások is
„Miután az otthonról dolgozó munkavállalók értelemszerűen nem lesznek jogosultak a munkába járási támogatásokra, igazságosnak tartom, hogy cserébe kaphassanak adómentesen támogatást az otthoni rezsire, ahogy egyébként 2011-ig adómentesen lehetett a munkavállaló otthoni internet-előfizetését kifizetni.”
A javaslatban várhatóan szereplő összeg álláspontunk szerint fedezi az internet-előfizetés, valamint a rezsiszámlák növekedését.
Az átalányjellegű kifizetés minimalizálja az adminisztrációt, ugyanakkor kérdés, hogy hogyan viszonyul például a munkába járáshoz kapcsolódó költségtérítésekhez? A kettőt lehet együtt is alkalmazni vagy az egyik kizárja a másikat?
A javaslat alapján a munkáltatónak kell rendelkezésre bocsátania azokat az eszközöket – telefon, okoseszközök, laptop vagy nem irodai munka esetén alkatrészeket, berendezéseket –, amelyek a feladatok biztonságos ellátásához elengedhetetlenek.
Fotó: Andrew Neel // Unsplash
