A legtöbb orvosi mellényúlás a diagnosztikában fordul elő. Egy rosszul vagy későn felismert betegségnek komoly terápiás következményei lehetnek, miközben az is számít, hogy a szükséges vizsgálatokat költséghatékonyan végezzék el. Ezt ismerte fel a debreceni gyökerű Insimu csapata, applikációjuk elvileg végtelen számú diagnosztizálni való virtuális beteget állít elő orvostanhallgatóknak és gyakorló orvosoknak.
Tóth Gábor iszonyú hálás lett volna, ha a debreceni orvosi egyetemen, amikor ő odajárt, már létezett volna az a szimulációs eszköz, amit azóta többedmagával kifejlesztett.
„Az orvostanhallgatók értelemszerűen még nem rendelhetnek el vizsgálatokat, nem gyakorolhatnak élő betegeken, nem hozhatnak önálló döntéseket, csak elméletben tanulják meg a teljes diagnosztikus folyamatot. Így természetesen nem hibázhatnak, de nem is tanulhatnak a saját hibáikból”
– mondja Gábor, ma már végzett orvosként, PhD-vel és többéves egyetemi oktatói gyakorlattal a háta mögött, az Insimu betegszimulációs alkalmazást fejlesztő startup társalapítójaként és CEO-jaként.
Az Insimu applikációja ezt a hiányt pótolja: olyan eszközt ad az orvostanhallgatók kezébe, amivel gyakorolni tudják a klinikai döntéshozatalt. „Dr. House-t játszhatnak a telefonjukon” – mondja Gábor, az alkalmazás révén ugyanis virtuális pácienseken kell betegségeket diagnosztizálniuk, méghozzá ezt költség- és időhatékony módon, bizonyítékokra alapozva kell megtenniük. „Mindegyik szónak nagy jelentősége van” – hangsúlyozza Gábor, hiszen a diagnózis bizonyítása alapvető, az erőforrások és az idő pedig a valóságban is korlátozottak. Nem mindegy, hogy egy orvos milyen gyorsan és pontosan állítja fel a diagnózist, hogy elvégezteti-e a szükséges vizsgálatokat és nem csak blikkdiagnózist ad, miközben nem csináltat feleslegeseket sem.
Hogy az InSimu csapata miért pont a diagnosztikára koncentrál, és miért nem mondjuk műtéti szimulátort fejlesztett, azt viszonylag könnyű belátni. Gábor egy amerikai felmérést idéz, amely szerint az egészségügyi ellátás során felmerülő hibák körülbelül 90 százaléka diagnosztikai jellegű, még ha ez a probléma kevésbé látványos is.
„Ez a jéghegy víz alatti része. Az Amerikában indított perek többségénél, körülbelül 31-33 százalékánál a hibás, késői diagnózis a kiváltó ok.”
A betegszimulációs alkalmazás tehát ezt a problémát igyekszik csökkenteni azzal, hogy szimuláció eredményeként kvázi végtelen számú beteget állít elő – nem valós betegadatokból, de abszolút realisztikus eseteket, ráadásul nagyon sok atipikus, nem tankönyvi tünetet is felsorakoztatva. Momentán 150 betegséget fednek le, a belgyógyászat, a sürgősségi esetek, az onkológia és a neurológia a fő specializációk, ezeken a területeken annyit gyakorolhatnak a hallgatók, amennyit akarnak, miközben nagyon pontos visszajelzéseket kapnak, hol, mit rontottak el, hol javíthatják a diagnózis pontosságát és hatékonyságát.
Hogy ilyesmire szükség van az orvosi edukációban, az saját tapasztalatából Gábornak egyértelmű volt, de hogy az ötletből termék és ma már nemzetközi befektetőknek is vonzó és külföldi piacokon terjeszkedő cég szülessen, több minden kellett. Az alapítók – a kutatóorvos Tóth Gábor (CEO), a szoftverfejlesztő Katona Tamás (CTO) és a marketinges Herdon Andrea (CMO) – a debreceni egyetemről ismerték egymást. Négy évvel ezelőtt, 2015 decemberében beadták az ötletüket a Microsoft Imagine Cup startupversenyre, túljutottak az itthoni válogatón, részt vettek egy féléves tréningen, megnyerték a magyarországi és a közép-európai fordulót, és végül harmadikak lettek a globális döntőben Seattle-ben.
Mindez megadta az első nagy löketet és meghozta az első befektetői érdeklődést. A Hiventures mint leadbefektető, és a Startup Campus Incubator (korábban EH Invest) mint társbefektető összesen 140 millió forinttal szállt be az InSimuba 2017 nyarán, majd pár hónappal ezelőtt, 2019 szeptemberében a brit Founders Factory is befektetett a cégbe. Tőlük 250 ezer fontot vontak be (árfolyamtól függően 80-100 millió forintot), és ami legalább ilyen fontos: olyan mentalitás és szakmai segítség jön tőlük, amitől azt remélik, egész más pályára tudja állítani a céget.
A cél most a nemzetközi terjeszkedés, ehhez nagyon jól jön, hogy a Founders Factory akcelerátor programjában hat hónapon át fókuszált segítséget kapnak design, növekedés, üzletfejlesztés, fundraising, marketing és minden szükséges területen, illetve hogy olyanoktól tanulhatnak, akik már sok buktatót és sok exitet is megéltek.
Mostanában fog eldőlni az elsődleges üzleti modelljük is, egyelőre több irányban gondolkodnak. 2018 januárja óta bárki megvásárolhatja az appot az App Store-ban és a Google áruházában (a havi előfizetés 12,99 euró), de az egyéni előfizetőkön (B2C) túl – külön árazás mellett – az orvosi egyetemeknek és oktatókórházaknak (B2B) is árulják az applikációt a hallgatók és/vagy az oktatók számára. Az európai terjeszkedésben most ez tűnik a domináns célnak, egy ideje ezért az egyetemi funkciók fejlesztésén dolgoznak.
Eddig körülbelül 60 ezer felhasználójuk van, és ahogy Fürjes Balázs Zoltán, az EIT Health Innostars vezetője mondja, a csapat nagy erőssége, hogy a piaci, befektetői visszajelzések alapján folyamatosan képesek változtatni a koncepción, rugalmasan alakítani a fejlesztések irányát. Az Innostars ezért azon egészségügyi startupok hatos nemzetközi élbolyába is beválasztotta az InSimut, akikre 2020-ban mindenképpen figyelni kell.
Tóth Gábor és a most körülbelül tízfős csapat – nem számítva a betegségek kidolgozásában közreműködő radiológusokat, belgyógyászokat, gyerekorvosokat, onkológusokat és más szakorvosokat, összesen körülbelül 50 specialistát – további tőkét is terveznek bevonni. Smart moneyra, vagyis oktatásban és/vagy egészségügyben járatos befektetők szakmai, pénzügyi és network segítségére pályáznak, amivel aztán sikeresen bevehetik Nyugat-Európát és Amerikát, ugyanis az ötletnek csak akkor lesz igazán haszna és értelme, ha az valóban az orvosi oktatás és továbbképzés részévé tud válni.
Kiemelt kép: Tóth Gábor, az Insimu társalapítója és CEO-ja (Fotó: Sebestyén László)