Leegyszerűsítheti a pereskedést, ha a szerződésben benne marad az energetikai tanúsítvány. Novembertől ezt akár el is hagyhatják az ingatlaneladók.
Az ingatlan-adásvételi szerződésekben már nem kell feltüntetni az energetikai tanúsítványt – ettől függetlenül november után is kötelező marad. A vevőknek továbbra is fontos információ lehet az ingatlan besorolása. Ha a rezsiszámla magasabb, mint amit előzetesen vártak, akkor a tanúsítványnak fontos szerepe lehet a helyzet tisztázásában.
Korábban sokszor előfordult, hogy az energiatanúsítványt készítő szakértő nem ment el személyesen felmérni a lakást. Távolról, néhány paraméter alapján viszont nem szabályszerű felmérni a lakást. Az energiaárak emelkedése óta pedig a vevőknek különösen fontos, havonta mennyibe kerül fenntartani a kiszemelt ingatlant.
Ha a beköltözés után derül ki, hogy a rezsiköltségek a vártnál nagyobbak, akkor a szerződés alapján fel lehet vetni az eladó felelősségét. Ezért hasznos, ha a szerződésben szerepelnek az energiatanúsítványra vonatkozó adatok. Ha a tanúsítvány elkeveredik, akkor a vevők szó szerint ráfázhatnak.
Budapesten és Győrben a legnagyobb az árkülönbség
Az elmúlt években szétnyílt az olló a felújítandó és a felújított ingatlanok árai között az ingatlan.com adatai szerint. Budapesten a közepes állapotú, vagy felújítandó lakásokat átlagosan 814 ezer forintos négyzetméteráron hirdették, míg a jó állapotú, felújított, vagy újszerű lakásokat 972 ezer forintos egységáron. A vármegye-székhelyeken a közepes állapotú, vagy felújítandó ingatlanok átlagos négyzetméterára 461 ezer forint, a jobb állapotúaké viszont meghaladja a 600 ezer forintot. A legnagyobb különbség Győrben van, ahol a jó állapotú lakások akár 750 ezer forintos négyzetméteráron is hirdethetők a piacon.
