Extravagáns TikTokker, videójátékokat nyüstölő hangos gyerek, kis faluból vlogoló szomszéd lány – az influenszer szempillantás alatt lett az internet új generációs sztárja. Hitelesebbek, eredményesebbek a celebeknél, és lassan a szponzorgázsijuk is jobb. A Forbes első toplistája húsz digitális tartalomgyártóról, akik énmárkájukat üzleti sikerré, üzleti értékké kovácsolták.
Színes egyéniségek, markáns karakterek. Egyedi hangjuk van, nem félnek élni vele és belőle. A legkülönbözőbb digitális tartalmakkal építettek maguknak masszív követőtábort és egyre több pénzben mérhető üzleti modellt – ők az ország ma legértékesebb influenszerei. A magyar Forbes történetében először mértük meg, ki mennyire profi, népszerű, aktív, és hol a helye üzletileg.
Miniportrénkat Viszkok Fruzsiról, Whispertonról és Nessajról, valamint villáminterjúnkat az ország legértékesebb influenszereivel, TheVR Janival és Pistivel, valamint a lista részletes pontozásaival és leírásával keresd az újságárusoknál!
Érték, nem értékítélet
Valószínűleg nem először botlasz meg a „legértékesebb influenszerek” vélt paradoxonjában, ha fintorgással, de
legalább szemöldököt felvonva olvasod a szókapcsolatot. Olyan ez kicsit, mint cukorral enni a túrós tésztát: az influenszerjelenség heves, zsigeri, általában nem túl jóindulatú véleménycunamit vált ki.
Az érték – hát még a legértékesebb – pedig sokaknak talán nem az első fogalom, amivel leírnák ezt a világot.
Celeblistánkhoz hasonlóan azonban (az augusztusban lesz esedékes, és abban is sokan évről évre megbotlanak) az influenszerek seregszemléjét is üzleti értékük, énmárkájuk erőssége alapján végezzük el. Piaci értékről, nem értékítéletről beszélünk, és ugyan listánkban a tartalmi minőség vagy a profizmus is hívószavak, a tartalomgyártók
követőbázisának elemzésével, üzleti tevékenységük vizsgálatával kukkantunk a motorháztető alá.
Kit nevezünk influenszernek?
Azt a digitális tartalomgyártót, aki a magyar piacon meghatározó befolyással képes hűséges követőtáborának véleményét formálni, és bevételt hozó személyes tartalmai mellett üzleti megfontolásból népszerűsít termékeket, szolgáltatásokat is.
Ugyan az utóbbi időben a celebek is rákapcsoltak online jelenlétük szponzortartalmakkal való kiaknázására, és a Gazdasági Versenyhivatal definíciója szerint ők is influenszerek, a celebeket a hozzájuk igazított módszertannal rangsoroljuk „A legértékesebb magyar celebek” listán.
A pusztán digitális tartalomgyártásból híressé váló influenszereket tehát elkülönítjük a korábbi teljesítményből, ismertségből, hírnévből építkező celebektől.
Hogyan rangsoroltuk őket?
Száznyolcvan fős gyűjtésünket a szereplők közösségi médiás aktivitása, követőbázisa, potenciális elérése és üzleti tevékenysége (szponzorált tartalmak, illetve saját termékek, szolgáltatások) alapján negyven főre szűkítettük. A digitális tartalomgyártókat ezután a SentiOne online médiafigyelő platformmal, a HypeAuditor influenszer-adatbázissal, illetve a magyar influenszerpiaccal foglalkozó szakemberekkel értékeltük, négy kategóriában.
A követőbázis pontozásánál az összes releváns közösségi médiában elért követőszámokat, valamint azok kiegyensúlyozottságát vettük figyelembe. A HypeAuditor segítségével mértük az influenszerek közönségének minőségét, valódiságát és növekedési trendjét.
A kedveltség értékelésében a SentiOne Social Index és Brand Health Index mutatóit használtuk. Előbbi az interneten (hírszájtokon, fórumokon, blogokon, közösségi médiában és értékelőszájtokon) nyilvánosan közzétett összes magyar tartalom mennyiségét és érzelmi töltetét vizsgálta. A Brand Health Index a szereplőkről szóló pozitív és negatív tartalmak arányát – azaz énmárkájuk egészségét, kedveltségét – mérte.
Fotók: Krasznai Zoltán
Az aktivitás kategóriában az adott influenszerről szóló összes említés elérését, valamint követőtáboruk interakciójának arányát mértük a SentiOne egyedi algoritmusával. A HypeAuditor analitikáival azt pontoztuk, hogy mennyire képesek aktivizálni követőtáborukat (a lájkok átlagos száma és a tartalmak közötti eloszlása; a kommentek száma, valódisága; a lájkok és a kommentek aránya; a posztok potenciális elérése és megtekintése; a videós tartalmak nézettsége, megosztása és a reakciók gyakorisága; a virális tartalmak előfordulásának valószínűsége). Vizsgáltuk a személyes és a szponzorált tartalmakra érkező reakciók számának arányát is.
A tartalmi igényesség, profizmus kategóriában – a média, reklámügynökségek valamint az influenszerkampányokkal gyakran foglalkozó hazai top márkák képviselőiből álló – tizenkét fős zsűri több szempont alapján (márkák hiteles és sikeres képviselete, reklámfelkérések mennyisége és minősége, saját közösségimédia-tevékenységen túlmutató megjelenések, tartalmi igényesség és közösségépítő erő) pontozta a tartalomgyártókat. A SentiOne mérte a szponzorált tartalmak arányát is: a túl ritka vagy túl gyakori reklámtevékenység csökkentette az adott influenszer üzleti sikerességét vagy hitelességét.
Ezekből a kategóriákból – és a mögöttük álló, egyenként nagyjából százhúsz statisztikát és értékelést összegző adatsorból – tevődik össze az adott influenszer üzleti- és márkaértékének mutatója, a Forbes Influenszerindexe.
A szakmai zsűri tagjai
Vállalatok:
Endresz Mária – kelet-közép-európai digitálistartalom-menedzser, Viacom
Kocsis Máté – szenior influenszermarketing-menedzser, BioTech USA
Varga Anita Ágnes – marketingvezető, Rossmann
Vida Annamária – szenior marketingmenedzer, The Coca-Cola Company
Reklámügynökségek:
Forgács Mariann – alapító-tulajdonos, BeSocial
Gulyás János – tulajdonos, Wavemaker; a Magyar Reklámszövetség elnöke
Hajagos Rita (és csapata) – tulajdonos, Red Lemon Media
Steiner Bianka – PR specialist, Socially
Réti Dóra – vezető partner, Sunhill Media
Média:
Knittel Martin – újságíró, Forbes
Madzin Emília – újságíró, Forbes
Molnár Dávid – vezető szerkesztő, 24.hu
Vaszkó Iván – szerkesztő, Forbes.hu
