Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Indul Halácsy kódközépsulija: mire leérettségiznek, profi programozók is lesznek

Az első évben hetente körülbelül egy nap kódolás lesz a Budapest School szeptemberben induló új tagiskolájában, a BPS Code nevű technikumban. Az óraszám évről évre emelkedik, és az érettségi után, az ötödik évben már csak szoftverfejlesztést és angolt tanulnak majd a diákok.

„Első ránézésre olyan lesz, mint egy 24. számú Petőfi Sándor Szakképző Iskola, csak BPS Code-nak fogják hívni a sulit. Újragondoltuk a programot, az iskola technikumként működik majd, és a szakköröket tettük a középpontba” – mondja Halácsy Péter, a Budapest School mikroiskolák társalapítója a BPS hálózat új középiskolájáról, amelyet a délutáni és hétvégi ingyenes kódolóworkshopokat szervező Skool társalapítójával, Koleszár Szilvivel együttműködve terveznek idén szeptemberben elindítani.

Országosan megújulnak a technikumok és a szakképző iskolák, ehhez kapcsolódik a most alakuló BPS Code egy magánfenntartású szoftverfejlesztő technikummal. Péterék azt mondják: azt az irányt követik, amit az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakemberei kidolgoztak, és mindezt az állami rendszernél rugalmasabban, azonnal a tanulók érdeklődéséhez és az aktuális piaci igényekhez igazítva teszik.

Nem informatikusokat képeznek majd, hanem a programozásra nyitott gyerekkel szeretnének foglalkozni, akik a világ aktuális kérdéseire a kódolást mint technikai eszközt használva keresik a választ.

„Összekötjük a számítástechnikát más területekkel, a jogtól az orvostudományon át a divatig, és aki ezek valamelyikében el akar merülni, az sok izgalmas informatikai tudást is kap majd az érettségi mellé. Vagyis nemcsak olyanok gyerekeket várunk, akik például a C++ programozási nyelv iránt érdeklődnek, hanem akik arra gondolnak, hogyan tudják majd a kódolási ismereteket az életben hasznosítani” – mondja Koleszár Szilvi, aki szakmai vezetőként lesz majd jelen a középiskolában.

Koleszár Szilvi szakmai vezetőként lesz majd jelen a középiskolában. Fotók: Sebestyén László

Reményeik szerint ugyanis szeptemberre a BPS tagiskolák államilag elismert iskolaként működnek majd, most az utolsó ÁNTSZ-engedélyekre várnak, az előző tanévekben tanulócsoport formájában oktatták a gyerekeket, a különböző tagiskolákban az óvodás korúaktól a középiskolásokig összesen 350 fiatalt.

Van alternatív, nemzetközi, nagyon zöld, innovatív és művészeti. Néhány saját tanterv alapján tanít, akad, ahol nem 45 perces tanórákra bontják az iskolaidőt, hanem blokkokba szervezik, és egy témakörhöz kapcsolódóan tanítanak minden tantárgyat. Idén februárban másodszor szedtük össze a legismertebb budapesti és főváros közeli magán-általánosiskolákat a tandíjaikkal együtt, most online is olvasható a lista. Nem rangsor!

Szakkör helyett főidőben

A technikum ötlete az után merült fel, hogy az idén januárban megjelent jogszabályok megújult formában tették lehetővé ennek az iskolatípusnak az indítását 2020 szeptemberétől. „Én is technikumba jártam annak idején, aztán sok évig szakgimnáziumnak hívták a hasonló iskolákat, és most újra visszajöttek a technikumok. Ez az iskolatípus Nyugat-Európában vagy az USA-ban is egyre népszerűbb. Ahelyett, hogy csak délutánonként, szakkörökön kódolnának a gyerekek, nálunk az első évtől főidőben lesz erre lehetőség. Olyan lesz, mint egy jó gimnázium, ahol az alaptárgyakat mindenki megtanulhatja, miközben nagyon elmélyülhet a technológia világában” – mondja Péter, hozzátéve, hogy Palkovics László innovációs és technológiai miniszter jóváhagyását már megszerezte a BPS Code, vagyis kísérleti iskolaként el tud majd indulni.

Az érettségi mellé hivatalosan szoftverfejlesztő és -tervező papírt is kapnak a végzősök. „Nem akarom azt mondani, hogy ilyen még nem volt, hátha valaki megsértődik, de tény, hogy iskolai keretek közt egyedi, speciális és úttörő lesz ez a középiskola.”

Fotó: Sebestyén László

A tervek szerint az első évben körülbelül heti egy napnyi időt foglalkoznak majd kódolással, aztán az óraszám évről évre emelkedik. Azt még nem döntötték el, hogy ez elsőben mindennap egy-két óra lesz, avagy heti egy egész nap. „A meglévő iskoláinkban is tesztelgetjük, mi a praktikusabb, ez a kísérletezés a modellünkhöz tartozik” – mondja Péter. Most Szilvi dolgozik a tartalmi részleteken. Trimeszterekben gondolkodnak, ahol egy tizenkét hetes periódusnak meghatározott témája lesz, és ehhez fogják az előre meghatározott tanulási eredményeket hozzárendelni. Annyi biztos: kiegyensúlyozott  iskolát ígérnek.

A végén már csak szoftver, angol és testnevelés tantárgyak szerepelnek majd az órarendben. Vagyis az ötödik évben úgy dolgoznak majd a fiatalok, mint az igazi szoftverfejlesztők: nem csinálnak mást, csak egy csapat részeként, előre meghatározott céllal, angolul szoftvert fejlesztenek.

A szignifikáns másik felnőtt

Szilvi és Péter akkor találkoztak először, amikor Szilvi a LogMeInnél dolgozott, Péter pedig a Prezinél. „HP (Halácsy Péter – a szerk.) már akkor támogatott minket, amikor 2014-ben elindítottuk a Skoolt, én pedig jó pár éve csatlakoztam a BPS tanárképzéséhez. Mivel a Skoolban hat éve tanítunk programozást fiataloknak, jó sok tapasztalatunk összegyűlt e téren, és mindketten azt gondoltuk, szuper lenne ezeket egy tényleges iskolában is hasznosítani” – mondja Szilvi.

A Skoolnál bevált jó gyakorlatokat mind beviszik majd a középiskolába. Fotó: Sebestyén László

Abban mindketten egyetértenek, hogy más lesz reggel nyolc és délután három között programozással foglalkozni, mint este hat után, esetenként hullafáradtan. „De az is igaz, hogy a délutáni tevékenység motiválja a gyerekeket, hiszen megtették azt az extra lépést, hogy oda elmentek. Itt pedig azért felmerülhet a kérdés: vajon két év múlva is érdekli majd őket, amibe 14-15 évesen belevágnak?” – mondja Péter, aki szerint szerencsére a magyar iskolák között van átjárhatóság, ha valaki meggondolja magát, akkor bármikor választhat magának új területet.

A Skoolnál bevált jó gyakorlatokat mind beviszik majd a középiskolába, így például mentorok lesznek a BPS Code-ban is. A Nokia és a Prezi dolgozói ezt a feladatot már el is vállalták. A mentorok nemcsak a szoftverfejlesztők közül kerülnek ki, egyik-másikuk egyéb területeken dolgozik, és az lesz a feladatuk, hogy a szakmai fejlődésben tanácsokkal segítsék a gyerekek munkáját.

„Azt szoktam mondani, hogy a tanárok mellett kell minden gyerek mellé egy szignifikáns másik felnőtt. Mindenkinek vannak emberek az életében, akiktől főleg tinédzserkorukban tanultak valami fontosat – és nem feltétlenül a pedagógusaik. Mi nyitott iskolát csinálunk, ahol valódi emberekkel, úgynevezett iparági szereplőkkel fogunk tanulni és projektelni. Olyan felnőttekkel, akiknek havonta egyszer meg tudja mutatni a gyerek, hogy mit alkotott. Nekem is volt ilyen szignifikáns felnőtt az életemben 16 éves koromban” – mondja Péter.

Szilvi szerint a mentor segítségével kontextusba tudják majd helyezni, hogy például amit programoztak, az a való életben mire lesz jó. „Ez az iskola nemcsak informatikusokat képez majd, hanem akármilyen területen tanulnak tovább a gyerekek, legyen az jog, orvostudomány vagy divattervezés, elmélyülhetnek az ahhoz szükséges informatikai ismeretekben.”

„Sokszor mondják mostanában, hogy a kódolás az új literacy” – teszi hozzá Péter. Szilvi pedig különösen büszke arra, hogy az első jelentkező a suliba lány volt.

Az iskola reagál a gyerekekre

A mentorrendszer amúgy a BPS általános iskolás korúakat oktató mikroiskoláiban is működik, és ez különösen hasznosnak bizonyult a karanténidőszak alatt. „Minden gyerek hetente kétszer beszélt a mentorával, vezettek mentornaplót is ezekről a konzultációkról. A másik dolog, ami nálunk most jól ment, az az önálló tanulás volt: mindig is azt gondoltuk, hogy az iskolában meg kell tanítanunk a gyerekeket önállóan tanulni. Most nagyot lehetett lépni ebbe az irányba: kiadtuk a házit, aztán ellenőriztük, hogy jól ment-e. És élesben lehetett tesztelni, hogyan tud reagálni az iskola a gyerekekre: például nyilván kivettük az órarendből a néptáncot, azzal, hogy majd táncolnak szeptemberben, és most inkább projekteken dolgoztunk” – meséli Péter. 

Az új középiskolában a mentorok mellett az óraadó szaktanároktól is elvárják majd, hogy nyitottak legyenek a technológiára, hiszen így vagy úgy, előbb-utóbb az ő óráikra is be fog kúszni a kódolás.

Most azzal számolnak, hogy idén szeptembertől huszonöt tanulóval kezdenek, aztán jövőre ötven, két év múlva pedig száz középiskolásuk lehet már. „Persze ha most százan jelentkeznek, azt is meg fogjuk oldani” – mondja Péter. A tandíj 130-150 ezer forint között alakul havonta, és ahogy a BPS többi tagsulijában, itt is lehet többet fizetni, hogy aztán a többletből tudjanak kedvezményes tandíjjal is felvenni gyerekeket. „Fix helyeket határoztunk meg négy kategóriában (mecénás, támogató, támogatott és ösztöndíjas), mert minél többféle anyagi helyzetű családot tudunk így fogadni. Ezzel a családok hatvan százaléka segíti a többi negyven százalék tanulását. Minden pénzügyi kategóriába jelentkező részt vehet a felvételi folyamatban. A nagyobb összeget felajánlók a saját kategóriájukban élveznek előnyt.”

A suli Budapest VI. kerületében, egy meglévő iskola épületében indul szeptemberben, de a céges környezet sem lesz idegen a BPS Code csapatának. És hogy az ugyanabban az épületben a hagyományos oktatásra járók majd irigyek lesznek-e a kódolósulisokra a magániskolákra jellemző barátságosabb tanulókörnyezet miatt? „A babzsákokat az IKEA-ban lehet megvásárolni” – mondják, hozzátéve: az első projekt várhatóan pont az lesz, hogy a gyerekeknek kell befejezniük a berendezést. „Én már biztos nem akarok nekik wifit kiépíteni, és a térkialakítást is rájuk bízzuk. Ez afféle csinálós iskola lesz” –  mondja Péter.

 

Megtanulhatsz néhány vállalkozói készséget, de a vállalkozói attitűdöt nem lehet megtanulni.