Földrengésszerű változásra is van esély a technológiai szektorban, aminek során a gyártást uraló Kína pozícióit erősen veszélyeztetheti egy feltörekvő dél-ázsiai rivális. Jön a Made in India korszaka az elektronikai eszközök univerzumában, köszönhetően az elképesztő állami támogatásnak, olcsó munkaerőnek és persze a koronavírusnak.
Az elmúlt nagyjából három évtized során Kína szép lassan az elektronikai szektor legerősebb bástyájává vált. A legtöbb európai, amerikai, japán és dél-koreai cég a gyártás egy részét vagy teljes egészét átköltöztette a Kommunista Párt által uralt országba értelemszerűen színtisztán gazdasági okokból. Ennek következtében és ezzel párhuzamosan a helyi vállalatok is jelentősen megerősödtek, azonban Kína pozíciói e téren már a közeljövőben jelentősen gyengülhetnek.
Egy új trónkövetelő lépett színre, egy olyan ország, amely eltökélte, hogy legalábbis ezen a területen új Kínává válik, ez pedig nem más, mint India!
Lehet, hogy mindez elsőre hihetetlennek tűnik, pedig van pár olyan tényező, amely alapot adhat az ilyen irányú feltételezéseknek, lássuk most ezeket!
Állami akarat
2014-ben komoly politikai fordulat következett be Indiában, hiszen az a Narendra Modi lett a miniszterelnök, aki kampányában azt ígérte, hogy fellendíti az ország feldolgozóiparát, és ezen belül is az elektronikai eszközök gyártását.
Volt honnan előrelépni, hiszen 2015-ben az ország GDP-jének mindössze 15 százaléka származott a feldolgozóiparból, ami jelentősen elmaradt az e téren példaképnek tekintett Kínától (35 százalék), de még Malajziától és Indonéziától is (~25-25 százalék). 2020-ra ezt sikerült nagyjából 20 százalékra tornászni, és szintén beszédes adat, hogy az ország részesedése a globális elektronikai gyártásban 1,3 százalékról 3 százalékra nőtt.
Az eredményekkel azonban a kormány még mindig nem elégedett, legalábbis erre utal, hogy a 2020 májusában bejelentett, 266 millió dolláros gazdaságélénkítő csomagban kiemelt szerepet kaptak olyan elemek is, amelyek az elektronikai eszközök gyártását segítik elő. Többek között döntés született létfontosságú infrastrukturális beruházásokról, azaz utak, szállítási csomópontok, logisztikai központok és erőművek létrehozásáról.
Emellett bejelentettek egy célzottan a technológiai szektor szereplőinek szánt programot, aminek keretein belül az állam több milliárd dolláros támogatást nyújt új üzemek felépítésére, illetve a már meglévő kapacitás bővítésére.
2021 májusában az indiai kormány azzal állt elő, hogy 20 milliárd dollárt költenek a közeljövőben telefonokba, tabletekbe és televíziókba szánt folyadékkristályos kijelzők fejlesztésével és gyártásával foglalkozó vállalatok projektjeinek támogatására. Hogy ez nem csak valami légből kapott lózung volt, az pontosan 2021 telének első napjaiban bizonyosodott be. A Samsung bejelentette, hogy felhagy az LCD kijelzők gyártásával, mert nem kíván a továbbiakban részt venni az árháborúban, nem képes tartani a versenyt a feltörekvő riválisokkal. A gyártósorokat áruba is bocsájtják, amire már be is jelentkezett több kínai és indiai vállalat. Iparági források szerint jó esély van arra, hogy végül ez utóbbi, kifejezetten agresszíven nyomuló szereplők szerzik meg a Samsung korábbi eszközeit, amelyeket Dél-Koreából elszállítva, hazai pályán, azaz Indiában állítanának majd csatasorba. Hogy az állam ilyen komolyan és nyíltan támogat egyes ágazatokat, egyáltalán nem számít unikálisnak a szektorban. A Samsung és az LG is rendszeresen kapott dollármilliárdokat a dél-koreai kormányoktól ilyen célra. Többek között ennek köszönhető az LG mai dominanciája az OLED kijelzők területén, és természetesen ez a kínai konszernek esetében is bevett gyakorlat.
Olcsó munkaerő
India lakossága jelenleg 1,4 milliárd fő, az ország óriási humán erőforrás tartalékokkal rendelkezik, és nem utolsó sorban a munkaerő itt már olcsóbb, mint Kínában. Egy-egy ország életszínvonalát viszonylag jól mutatja az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritás alapján, és e tekintetben sokkoló a különbség, hiszen Kínában ez 2020-ban 17 192 dollár volt, Indiában pedig mindössze 6461 dollár.
Az persze már más kérdés, hogy milyen e munkaerő minősége és fegyelmezettsége. Durván egy éve bejárta a világot a hír, hogy pont a fizetésükkel elégedetlen munkások megszállták, elfoglalták és feldúlták az Apple egyik beszállítójának üzemét. Ez azért Kínában nem nagyon fordulhat elő, vagy legalábbis biztos, hogy a sztori nem jutna el a nemzetközi sajtóhoz. De emellett az is tény, hogy Kína demográfiai válságban van, a társadalom öregszik, ezáltal a munkaképes lakosság száma csökken, India lélekszáma pedig dinamikusan nő, és várhatóan 2027-ben e téren Kínát beelőzve a világ legnépesebb országává válik.
Robbanás előtt a belső kereslet
A kormány által meghirdetett általános gazdasági csomag egyik célja, hogy csökkentse a szegénységet, és növelje a vásárlóerőt az országban. Amíg például Európában nagyjából 1 százalék a butatelefonok piaci részesedése, addig Indiában még mindig 45 százalék körül mozog, de úgy, hogy három éve még durván 60 százalék volt. Világosan látható trend, hogy egyre többen vásárolnak okostelefont, a Counter Point Research piackutató szerint ez a piac évről évre húsz százalékkal bővül.
A már említett LCD kijelzők belső piaca az előrejelzések szerint a mostani 5,4 milliárd dollárról három év alatt durván 19 milliárd dollárra nő. Értelemszerűen pedig sokkal egyszerűbb és olcsóbb egy ilyen óriási piacra helyben gyártani, mint odaszállítani a termékeket, ami szintén egy olyan szempont, ami vonzóvá teheti az országot.
Távolodni Kínától
Egy tavaly végzett, több mint 200, nemzetközi ellátási lánccal rendelkező vállalkozás bevonásával elvégzett felmérésből kiderült, hogy a válaszadók 87 százaléka, tehát brutálisan nagy hányada úgy vélte, hogy rákényszerülnek az ellátási láncok megváltoztatására. Ez érintheti a beszállítókat, a komponensgyártókat, az összeszerelést is, és mivel Kína e területeken globálisan vezető pozícióban van, ez egyben azt is jelenti, hogy sokan a kínai partnerekkel való kapcsolataik újratervezésére készülnek.
A koronavírus-járvány bebizonyította azt is, hogy a vállalatoknak diverzifikálniuk kell földrajzilag is a beszerzési forrásokat.
Azzal, hogy 2020 elején Kínát gyakorlatilag lezárták, példátlan zavar keletkezett az ellátási láncokban, és ez rávilágított sok iparági szereplőnél arra, hogy mennyire kockázatos egyetlen forrástól függeni. Emellett Kínában egyre szigorodnak a környezetvédelmi előírások is, amelyek szintén az engedékenyebb India irányába tolhatnak sok vállalatot.
De akadnak itt még más problémák is, amelynek hátterében az egyre erősödő kínai tech cégek állnak. Korábban elképzelhetetlen volt például, hogy a Samsung az LG-től vásároljon komponenseket, idén viszont a cég bejelentette, hogy jövőre az ősi riválistól vesz majd LCD paneleket, mert nem akarják a kínai kijelzőgyártókat, a TCL CSOT-t és a BOE-t tömni pénzzel. Ez egy világos jele annak, hogy sokak szerint fenyegetően nagyra nőttek e konszernek, amelyek már a legnagyobb vállalatokra is komoly veszélyt jelenthetnek. És akkor még arról nem is beszéltünk, hogy az USA és Kína között kirobbant kereskedelmi háború sokakat óvatossá tett. Jó pár olyan cég került ideiglenesen vagy tartósan tiltólistára, amely beszállítója volt amerikai, japán vagy koreai vállalatoknak, ami értelemszerűen kisebb-nagyobb problémákat okozott a működésben.
Érkező nagyvállalatok
Hogy India kiemelt prioritásként kezeli a tech nagyágyúk országba csábítását, az nemcsak abból látszik, hogy megpróbálnak minél vonzóbb feltételeket teremteni, hanem abból is, hogy a lehető legmagasabb szinten nyilvánítják ki, hogy az országnak szükség van az ilyen irányú befektetésekre.
Maga Narendra Modi találkozott például a Samsung és az Apple vezetőivel, hogy meggyőzze őket arról, erősítsék jelenlétüket Indiában.
Az erőfeszítéseknek pedig már most látványos eredményei mutatkoznak. A Samsung például az Új-Delhi közelében található Noida-ban létrehozta a világ legnagyobb okostelefon gyárát, ahol évente 120 millió modell készül. Az LG hatalmas kijelzőgyárat és tv összeszerelő üzemet nyitott a nyugat-indiai Puneban, és a Panasonic is létrehozott egy saját üzemet az országban.
Az Apple arról határozott, hogy első körben a Kínában történő gyártás 20 százalékát áttelepíti Indiába. Egy vezető állami tisztségviselő szerint ez pedig csak a kezdet, és az amerikai cég valójában már Indiát tekinti a bázisnak a gyártáshoz, valamint az exporthoz, és lényegében diverzifikálja a termelését Kínából. Azt pedig a napokban jelentették be, hogy az iPhone 13 gyártását megkezdik a Csennaiban található Foxconn létesítményben, tehát már a csúcsmodelleket is elvitték Indiába.
Vigyázó szemünket Indiára vessük?
Azt nem állítanánk, hogy India a nagyon közeli jövőben átveheti Kína szerepét a tech iparágban, de erre akár már középtávon is lehet reális esély, és még az is benne van a pakliban, hogy az évtized végére megtörténik az őrségváltás. Ráadásul már vannak hatalmas, bár tény, hogy nálunk gyakorlatilag ismeretlen indiai tech cégek is. De hát pont a Xiaomi és a Huawei bizonyította be, hogy akár évek alatt is meg lehet hódítani a glóbuszt, így még akár az is előfordulhat, hogy 2025-ben már Lava vagy Karbonn telefonokat, esetleg Micromax televíziókat árulnak majd hazánkban is.
Borítókép: Darshak12Pandya / Pixabay