Jó így ünnepelni

2040 oldal Forbes kedd reggel. Az íróasztalomra mindig 10 példányt tesz egy kollégám, amikor megérkeznek a magazinok a nyomdából. Most egy kicsit magasabb a stósz: egyenként 204 oldalas a novemberi […]

Bővebben

Így lehetsz milliókat kereső pilóta nulla forintból

A pilótaképzés borzasztó drága, 15-20 millió forint, mire eljuthat valaki egy nagy utasszállító első tiszti székébe. Mégis elérhető megtakarítás nélkül indulóknak is. Íme hogyan lehetsz pilóta, ha ez az álmod és hajlandó vagy előfinanszírozni.  

Erős népbutítás, amikor a filmekben botkormányt soha nem látott amatőrök telefonos távmagyarázatok alapján tesznek le egy utasszállítót – vonom le a kézenfekvő következtetést, miközben kikászálódok a szimulátorból. A felszállás, meg a körözés, meg a megközelítés még csak-csak sikerült, de a landolás a legjobb esetben is csúnya kicsúszásba torkollt volna, ha a szomszéd ülésről nem érkezik segítség.

Aki megakadályozta a virtuális vészhelyzetet, Kovácsházi György, hamarosan megvalósíthatja gyerekkori álmát. Egyre közelebb kerül ahhoz, hogy a kisgépek után nagy utasszállítókat is vezessen. Ahol beszélgetünk, illetve repülünk, a műegyetem Vasúti Járművek, Repülőgépek és Hajók tanszéke. Épp a napokban indul a pilótaképzés második évfolyama, 15 fővel, ami azt jelenti, hogy feltöltötték a maximális keretet. Gyuri azonban nem itt volt első éves, hanem még a műegyetemi képzés beindulása előtt kezdett. Mégis itt konzultál oktatójával, azon egyszerű okból kifolyólag, hogy az őt képző cég, a CAVOK korábban is együtt működött az egyetemmel, a BME-s pilótaképzés pedig teljesen közös projekt.

Sokakat elriaszt, hogy 15 millió forint alatt nem lehet megúszni

Egyre többen foglalkoznak az országban pilótaképzéssel, a CAVOK az a hazai, pilóták által alapított és tulajdonolt magáncég, amely kifejezetten rágyúrt arra, hogy a lehető legközelebb vigye el a növendékeket ahhoz, hogy utasszállítókat vezethessenek. Odáig nagyon sokféle modulon keresztül vezet az út és iszonyat sokba is kerül. Sokakat elriaszt, hogy 15 millió forint alatt nem lehet megúszni, de volt, ahol ennek inkább a duplája volt jellemző. Mostanra az kezd kikristályosodni, hogy itthon a nagy európai pilótaképző cégekhez képest jóval olcsóbban lehet eljutni a pilótajogsiig.

Pár perce belehallgathatok oktató és növendék beszélgetésébe, egy laikusnak is érdekes leszállási procedúra, a circling téma. Rákérdezek, az oktató, Varga Ferenc felvési a táblára. Pilóták most ugorjanak a cikkben, konyhanyelven az a lényeg, hogy a gépi segítséggel csak megközelíteni tudja a repülő a repteret, a leszállás már látás alapján, kézi irányítással történik. Például csak az egyik irányból van olyan modern leszállító-berendezés, amely át tudja vinni a sűrű felhőzeten, ott is van a futópálya előtte, de erősebb a hátszél annál, mint amiben a szabályok alapján biztonsággal le lehet szállni. Ezért aztán miután kibukkan a felhőből, a megfelelő látási viszonyokban a repteret figyelve és megkerülve a túlsó irányból fordul a siklópályára és kezdi meg a leszállást, a lassítást segítő szembeszélben. Varga Ferenc tapasztalt pilóta, sok-sok éve repül és oktat, kérdem, hányszor szállt le így a valóságban, kiderül, egyetlen egyszer, nemrég, Nagyszebenben.

Ez is csak egy példa arra, hogy hiába veszik át a pilóták feladatait egyre nagyobb mértékben a gépek, tudni és folyamatosan gyakorolni kell a legritkábban használt procedúrákat is.

Kovácsházi György azt mondja, magolás is volt neki bőven, de ezzel már érzékelteti azt a különbséget is, ami a pilótaiskola és az egyetemi képzés között van. Előbbinél jórészt maga tanulja az elméletet a pilótajelölt, a műegyetemi kurzusnál viszont az egyetem tapasztalt oktatóitól hallgathatják a résztvevők a legfontosabb tantárgyakat.

khgy1

A szimulátorban: gyakorolni robotpilóta mellett is kell

Az, ha egy felsőoktatási intézmény és egy pilótaképzéssel foglalkozó társaság egymásra talál, legfőképp azért könnyíti meg az érdeklődők pilótává válást, mert a sok milliós képzés finanszírozása sokkal könnyebbé válik.

A tanulásra ugyanis diákhitel vehető fel, ami teljesen átírja az excel fájlt.

Leegyszerűsítve: aki a lehető legrövidebb úton bekerül egy légitársasághoz, annak az utolsó lépéseket (például típusengedély megszerzése) már a cége finanszírozza, ezért cserébe viszont az első két-három évben a meglehetősen sok levonás miatt alacsony lesz az amúgy sem túl izmos első tiszti kezdő fizetése. Épp mire elérkezik oda a friss pilóta, hogy ezeken túljutva normális fizetést kapjon, akkor kell elkezdeni a diákhitel visszafizetését. Pár év alatt, bizonyos repült órák után pedig akár duplázódhat is a pilóták illetménye, onnantól már pár év alatt el lehet jutni odáig, hogy a világ egyik legjövedelmezőbb állásában dolgozik a delikvens és tartozása sincs.

Aki belevág, nagyot kockáztat 

Persze ha valaki elhasal útközben, sokat bukhat az ablakon kidobott tandíjon. Varga Ferenc azt mondja, oktatói pályafutása alatt több száz pilótajelölt közül összesen hármat tanácsolt el.

Az alkalmatlanság szinte mindig kiderül az első fél évben, persze az is 2 és fél millióba fáj a műegyetemi képzésben.

Nyilván kockázati tényező az is, hogy kap-e állást a képzés végén a friss végzős. Úgy tűnik, a többség igen, a légi forgalom folyamatosan nő, a légitársaságok részéről egyre nagyobb igény van a pilótákra.

khgy2

Az, hogy hova mivel lehet bekerülni, változó. A legkönnyebb értelemszerűen azokhoz, akik a leggyorsabban növekednek és a legkevesebbet akarnak fizetni, az ultra fapadosokhoz. A legkevesebb repült órát a Ryanair várja el, náluk viszont egy brutálisan erős angol nyelvi teszt van, amin a nagy többség helyből elvérzik. Meg utána is legendásan kevés juttatást kapnak a pilóták, szállást is maguknak intéznek, ha egyik bázisról átdobják őket a másikra. A Wizz Airnél jóval több repült óra kell, meg már emberségesebb a bánásmód, de a hierarchia itt is megvan, az újak és még a friss kapitányi kinevetést kapók is évekig rotálódnak a bázisok között. Az easyJetnél még több óra kell, de azt mondják, hogy ott jobbak a körülmények, a fizetések is. A nagy nemzeti légitársaságokhoz szinte lehetetlen kezdőként bekerülni, de magyarként, egyáltalán külföldiként is a nullához konvergál az esély. A pilóták úgy tudják, a Lufthansánál az utolsó körig egyetlen egyszer jutott el külföldi, de ott őt is elutasították. Sok magyar pilóta, főleg ex-malévosok dolgoznak Ázsiában, a szakma csúcsának pedig – ami a fizetésben is megnyilvánul – a hosszú táv számít. Ezek a pilóták egy hónapban néhányszor átrepülik az óceánt oda, majd pár nap pihenő után vissza.

Olvasd el Üzlet rovatunk további cikkeit!
Ezeket láttad?
Címkefelhő