A Magyar Nemzeti Bank (MNB) megint emelt ma az alapkamaton, ami így 2008 után lett újra kétszámjegyű. A jegybank a kamatdöntés mellé mindig kiad egy jegyzőkönyvet is, amiből kiderül, hogyan látják a most zajló gazdasági folyamatokat és mik a várakozásaik.
Továbbra is a magas infláció elleni küzdelem az egyik legfontosabb kihívás az MNB előtt, amely rég látott magasságokba emelte ma az alapkamatot.
Az MNB helyzetértékeléséből is kitűnik: több válsághelyzet is egymásra rakódik, így:
- az orosz-ukrán háború,
- a koronavírus-járvány esetleges újabb hulláma,
- a magas nyersanyagárak és a továbbra is akadozó szállítási láncok növelik a recesszió kockázatát a világgazdaságban,
- a tartósan magas nyersanyag- és energiaárak hatásai,
- súlyosbodó európai aszályhelyzet.
Mindezek egy elhúzódó és magas inflációs környezetet vetítenek előre. A befektetők körében általános a kockázatkerülés, a nagy jegybankok – de igaz ez a régiónkra is – pedig elkezdték szigorítani a monetáris feltételeket: emelték a kamatokat és visszavonták az eszközvásárlási programjaikat. Vagyis: véget ért a pénznyomtatás.
Minderre jönnek rá a magyar specialitások:
- üzemanyagokat és a lakossági energiaárakat érintő kormányzati intézkedések tompítják a globális nyersanyagár-emelkedés hazai inflációra kifejtett hatását,
- ennek ellenére az inflációs várakozások magasak maradnak.
Az MNB tehát úgy látja – még ha konkrétan nem is fejtette ki –, hogy a kormány inflációt kivédő lépései eddig nem voltak valami hatékonyak. Az MNB ugyan nem részletezi, de a kormányzat a választások előtt hatalmas osztogatást hajtott végre, a lakosságnál így még van elkölthető pénz, ami csak tovább növeli az inflációt. Ezek a hatások szépen lassan kifutnak, de vannak újabb tényezők, amikkel számolni kell.
Az inflációra ható, újabb magyar tényezők az MNB szerint:
- energia-, a nyersanyag- és az élelmiszerárak emelkedése továbbra is gyorsan épül be a fogyasztói árakba,
- árdinamika várhatóan az őszi hónapokban tetőzik,
- „tetőpont idejére és az ezt követő inflációs pályára az árstop-intézkedések jövőbeli alakulása, illetve a lakossági áram- és gázárakat érintő kormányzati bejelentések jelentős hatást gyakorolnak”.
Ahogy arról korábban írtunk, a júniusi inflációs bontásból is látszik, hogy a rezsicsökkentés elengedése alaposan meglódíthatja majd az árakat felfele. Sőt, a jegybanki értékelés szerint a júniusban bejelentett adóváltozások hatásainak is ki kell futnia ahhoz, hogy az infláció érdemben csökkenjen majd, vagyis a katamódosítás is felfele hajthatja most az árakat. Az infláció csökkenéséhez persze egyéb, külső tényezők is szükségesek (pl.: a háborús feszültségek elsőkörös hatásainak lecsengése, a külső inflációs hatások mérséklődése). A legfontosabb kérdés azonban, hogy mikorra fog érdemben csökkenni az infláció?
Az MNB szerint az infláció várhatóan 2023 végén tér vissza a jegybanki toleranciasávba, majd 2024 első félévében éri el a 3 százalékos jegybanki célt.
A jelenlegi prognózis szerint ugyanakkor mindez nem fog párosulni recesszióval, vagyis a gazdaság visszaesésével. Az MNB az idei évre 4,5-5,5 százalékos, jövőre szerény, 2 százalék körüli növekedést vár. 2024-re pedig 3-4 között alakulhat a gazdasági növekedés.
