Megújult a Forbes magazin, odatették magukat Amerikában

Új dizájnt kaptunk Amerikából, és boldogok vagyunk vele. A legtöbb változáshoz kell egy kis idő, míg hozzászokik az ember, ehhez nekem igazán nem kellett. Kézbe vettem az új amerikai lapot […]

Bővebben

Így forradalmasította a divatot egy huszonéves magyar lány

Fischer Júlia száz évvel ezelőtti sikersztorija ma is megállná a helyét: még 30 sem volt, de már jól menő önálló divatüzlete volt, amit később lányával együtt felfejlesztett az ország első és legelőkelőbb modellházává. Minden addigi hagyománnyal szakítva bevezette a konfekciót és meghonosította a ruhaszalont, neki köszönhetjük, hogy a múlt század harmincas éveire Magyarország felkerült a divat világtéképére. Forbes Történelem.

 

Ha volt a monarchia idején diszruptív női szabó, akkor Fischer Júlia és lánya az volt. A májusi Forbes egyik legérdekesebb anyaga egy száz évvel ezelőttről hozott üzleti sikersztori, a Fischer Júlia és Társa Rt. története. Anélkül, hogy elspoilereznénk az egészet, álljon itt pár erős állítás, ami miatt érdemes elolvasni az egész írást (szerzője: Antal Zsuzsanna, a Budapesti Corvinus Egyetem kutatója).

 

  • Júlia 14 évesen döntötte el, hogy női szabó szeretne lenni, 26 évesen (1892-ben) önállósította magát.
  • Amikor férjhez ment, házasulási egyezményt (ma azt mondanánk: házassági szerződést) kötött, hiszen addigra már megalapította saját cégét, ezt a vagyont ő vitte a házasságba.
  • A szabóság a 19. század második felében kiugrási lehetőséget jelentett, hiszen kellő tehetség, üzleti érzék és kitartás mellett a vagyonosodási lehetőséget kínálta.
  • A ruházatnak fontos társadalmi üzenet volt, hierarchiába rendezte az embereket.
  • Pályája kezdetén Fischer Júlia a Gizella téri Gerbeaud cukrászdába járt ötletekért.
  • Kezdetben két segéddel és nyolc tanonccal, 1926-ban már negyven felszabadult munkásnővel, 21 férfi munkással és 26 tanulólánnyal dolgoztak.
  • Júlia és később lánya, Fehérvári Aranka sokszor mentek szembe a megszokással. Felbőszítették az iparági szereplőket: konfekcionáltak, modellterveket árultak, béreket emeltek.
  • 1923-ban így írt a Színházi Élet a Fischer-família modellházáról: “az egyik legnagyobb, legrégibb és legelőkelőbb ruhaszalon, amely a magyar divat irányításában feltétlenül vezető szerepet visz.”
  • 1935-ben pedig a francia Femina divatlap címlapján Európa divatközponttérképére Magyarország is felfért, ez legalább részben Fischer Júliának és Fehérvári Arankának volt köszönhető. Akkoriban úgy tartották, hogy a bécsi előkelőségeknek érdemes volt Budapestre is elutazniuk a legtrendibb divatért.

Hogy hogyan dolgozott Fischer Júlia, hogyan lettek ruhaköltemények a Gerbeaud-ban süteményező hölgyektől ellesett mozdulatokból, és végül mi történt a nagy hírű divatcéggel, az a májusi Forbes cikkéből részletesen kiderül. Az újság május végéig még a standokon. Lapozz bele a magazinba!

 

„Az volt a kihívás benne, hogy mindenki azt mondta, hogy ne, ne, ne! Mi meg azt, hogy de, de, de.”

Rétai Martin, a PocketGuide alapítója