A környék és méret számít leginkább annak, aki ingatlant keres, az otthonkeresés pedig leginkább az interneten történik.
Néhány év alatt tíz százalékot emelkedtek az ingatlanárak Budapesten és a régió fejlettebb régióiban. A GKI Digital a Jófogás felhasználóinak körében végzett felmérése alapján 2015 óta a válaszadók 27 százaléka keresett vásárlás, míg 7 százalékuk bérlés céljából ingatlant.
A méret a lényeg
Az ár továbbra is a legfontosabb tényező az ingatlant keresők körében, de a sorban szorosan ott liheg a második szempont, a környék is. A lakásvásárlóknál fontosabb volt az alapterület (52 százalék), mint a házat keresőknél (49 százalék), de a lakások esetében hangsúlyos döntési szempontnak számítottak a fenntartási költségek is. A házak és sorházak esetében pedig az ingatlanhoz tartozó kert méretét említették a legtöbben, de a helyiségek elrendezése, illetve a fűtési rendszer is sokaknál szempont a döntés előtt.
Az ingatlanok után leginkább az online felületeken kutakodnak szívesen, átlagosan 3 platformon keresik az igazit. 2015 eleje és 2018 februárja között a többség házat, házrészt vagy sorházat keresett, de minden második internetező számára a lakás is opció volt. A keresett ingatlan típusát meghatározza a gyerekek száma is, ugyanis minél több gyerekkel él valaki egy háztartásban, annál nagyobb a valószínűsége, hogy házba költözne. Persze az is döntő tényező, hogy milyen településen keres valaki ingatlant, hiszen míg Budapesten és a nagyobb városokban a lakást keresők voltak többen, addig a kisebb településeken a házra vágyók tábora volt nagyobb.
A kompromisszum és a lakásvásárlás sokszor kéz a kézben jár
Bár a legfontosabb szempontokban hasonlóan vélekednek az internetezők, csak keveseknek adatik meg az, hogy a vásárláskor ne kelljen valamilyen kompromisszumot kötnie. Csupán alig több mint egyharmaduk találta meg a tökéletes választást, a felmért válaszadók viszont kénytelen volt igényeit csökkenteni, különben nem fért volna bele az anyagi keretek közé. 16 százalék viszont nem adta fel igényeit és végül a tervezettnél többet költött a választott lakásra.
A hitelfelvétel nem népszerű
Az ingatlanvásárlás során megkötött kompromisszumok többsége anyagi természetű, ebből is látszik, hogy az igények megvalósítása csak a legritkább esetben nem jelent komolyabb anyagi terhet. Ennek fényében meglepő, hogy a 2015 óta ingatlant vásárolni akarók között a hitelt törlesztők aránya összességében mindössze 37 százalék. Igaz a korosztályokat összehasonlítva jól látszik, hogy 25 és 40 év közöttiek az átlagnál gyakrabban érintettek, közülük minden második törleszti lakáshitelét. Az ingatlant keresők körében 29 százalék azon szerencsések aránya, akiknek nincs szükségük kölcsönre a vásárláshoz. A válaszadók mintegy ötöde pedig határozottan elzárkózik attól, hogy hosszú ideig tartozzon valakinek. A hitelfelvételt leginkább a 40-49 éves korosztály utasítja el, ami arra vezethető vissza, hogy őket érinthette leginkább a 2008-as gazdasági válság után a devizahitelek törlesztőrészleteinek megugrása.
A gyerekes családok ingatlanhoz jutásának segítésére megálmodott CSOK az ingatlant vásárlás céljából keresők körében ambivalens véleményeket váltott ki. Egyik oldalon a konstrukció sikerét jól jelzi, hogy a jelenleg is ingatlan keresők közül csaknem minden második (46%) egyértelműen pozitívan ítéli meg a CSOK-ot, miközben 60%-uk még gyermektelen családban él egyedül, vagy párjával. A leginkább „célkorosztálynak” tekinthető 25-40 évesek mintegy 40 százaléka önmaga is élt az ajándékba kapott pénzzel, vagy legalábbis jó lehetőségnek tartja azt a nagycsaládosok számára. Másrészt 10-ből 3-an riasztónak érzik a gyerekeik számát előíró szerződést, és sokan vannak azok is, akik szerint a CSOK elsődleges hatása az ingatlanárak emelkedésében realizálódik.
