Demján Sándor hagyatéka

Milyen sörözőt hozott létre Budapesten Demján Sándor, ami a mai napig üzemel? (És tele van Demján-képekkel.) Kik zenéltek Sándor-napon, és úgy általában minden ünnepségen, ami számított Demjánnak – és miért […]

Bővebben

Így alakítja át az üzletet a geotech és az IoT

Geotech, IoT, big data. Érted már, mi mit csinál? És hogy miért lesz ez jó neked magánszemélyként vagy vállalkozóként? Most összefoglaljuk, és konkrét példákat is hozunk az amerikai Forbes cikke alapján.

A mobileszközök és a kapcsolt szenzorok terjedésével a földrajz elválaszthatatlan lett a modern technológiára épülő folyamatoktól és rendszerektől. Mobiltelefonok, okosépületek, üzemi rendszerek, autós navigációs rendszerek, hogy az önvezető járművek gyarapodó flottáit ne is említsük – mind online kapcsolatban állnak. Ahhoz, hogy minden egyes nap jól működjenek, szükségük van lokációs intelligenciára, helyinformációs rendszerre.

A kapcsolati rendszerek növekvő hálózatát „dolgok internete” néven szoktuk emlegetni (angolul Internet of Things, azaz IoT). Ez a komplex rendszer folyamatosan gyűjti az adatokat álló és mozgó szenzorok segítségével. A big data dolgozza fel ezeket az információkat, ez kell ahhoz, hogy érték (üzlet, szolgáltatás) legyen a végeredménye, akár privát, akár nyilvános. A helyalapú rendszerek pedig ehhez elengedhetetlenek, hiszen ezek fogják össze az információkat a „hol” kritérium alapján. Képesek olyan minták és összefüggések felfedésére, amelyek az üzleti döntéseket is jelentősen megkönnyíthetik, például az ellátási lánc optimalizálásával, valós idejű eszközkövetéssel logisztikai szempontok szerint, vagy a vásárlói szokások megmutatásával, hogy csak néhányat említsünk.

Találkozás az igényekkel

Hajlamosak vagyunk úgy tekinteni az IoT-re, mint szenzorok hálózatára, pedig gondolhatnánk rá úgy is, mint vonalkódra egy műanyag csomagoláson. Valami átlátható burokra, ami nemcsak a terméket mutatja meg, hanem annak mennyiségét is. Ilyen értelemben az IoT részletes nyomon követhetőséget és megértési lehetőséget kínál akár a romlandó áruk esetében is.

Csomagolt bogyós gyümölcsöket milliók fogyasztanak nap mint nap világszerte. Amikor megvásárolják őket a boltokban, joggal feltételezik, hogy azok frissek és jó minőségűek. Ám ahhoz, hogy a gyártó valóban garantálni tudja, hogy mire a gyümölcs a termőhelytől a fogyasztóhoz ér, a feldolgozóhelyen és a szortírozón át néha több országon keresztül, tudnia kell, merre mozog az áru. Merre, és hogy mikor, és hogy milyen állapotban van épp akkor. Ez könnyedén rámutathat arra, hogy mitől lesz egyik szállítmány rosszabb minőségű, mint a másik – mikor mi történhet vele –, és az hogyan kerülhető el legközelebb. Ehhez nyomon kell követnie, majd fel kell dolgoznia a pontos információkat. Visszahívások esetén ilyenkor az is elkerülhető, hogy bizonyos szállítmányokat feleslegesen hívjanak be.

A valós idejű térinfók értéke

Az IoT-adatokat használó mezőgazdasági termelők nem egyszerűen csak jobb minőségű árukat juttathatnak a boltokba, hanem az egész ellátási láncukat hatékonyabbá tehetik. Az idő tényleg pénz, és a fentiek alapján sejthető, hogy a logisztikai cégek is használják az IoT-t. Segítségével időt, üzemanyagot, túlórát spórolnak, pontosabbá és kényelmesebbé tehetik szolgáltatásaikat ügyfeleik számára.

Életszerű adatokat gyűjthetnek be közlekedésről vagy mondjuk áruforgalomról, ehhez mindössze annyi kell, hogy az emberek használják okostelefonjaik lokációs applikációit.

Ezeket feldolgozva a cégek máris sejthetik, hogy a fogyasztók hova utaznak, mennyit ingáznak, hol vásárolnak, hol töltik szabadidejüket. Ez egyben válasz arra is, hogy hol érdemes hirdetéseket elhelyezni, boltot nyitni, rendezvényt szervezni, növelve a megtérülési lehetőségeket.

Nagy adat a nagy döntésekhez

Az állami szektor is sokmindenre használhat IoT technológiákat, és ezek közül talán a katasztrófavédelem területén lehet az a leghasznosabb. Az Egyesült Államokban legutóbb például egy úttörő elemzés készült, még hónapokkal a Harvey hurrikán megérkezése előtt. Felmérték, hol várhatók áradások, és ezzel, a világon először, lemodellezhették, milyen következményeket hoz a vízkörforgásban egy természeti jelenség, azaz a hurrikán, így pedig fel tudtak készülni rá. Amikor a Harvey aztán tényleg lecsapott, a különböző szervezetek a téranalitika segítségével kombinálhatták a valós idejű információkat a korábbi jóslatokkal, ezeket feldolgozva pedig naprakész válaszokat tudtak adni arra, hogy holnap hol lesz szükség több menedékhelyre, áttelepítésre.

Az IoT túlzás nélkül életeket mentett.

A természeti veszélyekkel kapcsolatos adatok a biztosítótársaságoknak is a hasznukra válnak – az áradásokat, viharokat is a „hol” kérdés kapcsolja össze, és a geotechnológia képes magyarázatot adni rájuk. Ők az adatot az időjárás-jelentő szervezetektől szerzik, és kockázatelemző rendszerekkel elemzik. Használnak IoT-rendszereket is, amikor okostelefonokról nyernek adatokat. Az ilyen esetekben az emberek is információforrások, hiszen aktuális képeket, videókat, információkat osztanak meg az interneten geotagekkel. Az adathalmazokból a biztosítók már sejthetik, hol és milyen következményekre számíthatnak ügyfeleik tekintetében.

És mindezekben a „hol” a kulcs, és a földrajz nyelve.

Ha ennél részletesebben érdekel az IoT és a biznisz kapcsolata, itt találsz információkat.

Olvasd el Üzlet rovatunk további cikkeit!
Ezeket láttad?
Címkefelhő