Brandon Griggs / Unsplash
Üzlet

Igazságtalanul vontak le a kauciódból? Csak egy hónap felmondási időt kaptál? A Habitat megregulázná a magánbérlakás-piacot

Forbes
2020. június 09. 5 perc olvasás

Lakásbérleti központ létrehozását, a bérleti szerződések kötelező regisztrációját, erős kaucióvédelmet, hosszabb felmondási időket és a rövid távú ingatlan-bérbeadás magasabb adóztatását javasolja a Habitat for Humanity Magyarország a Feketelakás 3.0 című csomagjában. Itthon jelenleg csak a lakosság körülbelül egytizede lakik albérletben, de a 35 év alattiak közt egyre több a magánlakásbérlő. A megfizethető és biztonságos bérlakásszektor sokkal több ember lakhatási problémáján tudna javítani.

Az 1993-as lakástörvény egyenlő félnek mondja ki a lakásbérlőket és a bérbeadókat, holott a bérlők sokkal kiszolgáltatottabb helyzetben vannak, hiszen a lakhatásuk forog kockán – mondják a Habitat for Humanity szakértői. Szerintük problémás a vitarendezés módja is, hiszen drága és lassú a bírósági eljárás.

Csak becslések vannak arra, hogy mennyire elterjedt a szerződés nélküli lakáskiadás, de az biztos, hogy százezrek lakhatását nem védik jogi garanciák –

a civil szervezet az ő helyzetüket javítaná Feketelakás 3.0 javaslatcsomag című friss kiadványa, amit kedd délelőtt mutattak be egy online sajtótájékoztatón.

„Kialakulóban van ma Magyarországon egy fiatal bérlői generáció. Közel minden harmadik háztartás, ahol 35 év alatti a háztartásfő, 2015-ben már magánbérlakásba volt bejelentve, a bérleti szektor súlya pedig általánosságban is egyre nő a piacon. A szektor bővülése ugyanakkor nem hozott magával olyan szükséges reformokat, amelyek ellensúlyozták volna a növekvő kereslet miatt megugró árakat és biztonságosabbá tették volna a lakásbérlést” – vázolta fel az alapproblémát Gosztonyi Ákos, a Habitat for Humanity Magyarország szakpolitikai munkatársa.

A Habitat fő javaslatai:

Szerződésregiszter kialakítása

Kötelező lenne regisztrálni a bérleti szerződéseket, erre nemzetközi példák is vannak (Írországban és Lengyelországban). A Habitat szerint ez ösztönözné a bérbeadókat a jövedelmek bevallására, és alapja lehetne a kaucióvédelemnek.

Lakásbérleti központ létrehozása

Az új központban elérhető lenne egy mediációs szolgáltatás is a gyorsabb és hatékonyabb vitarendezés érdekében, amit egy új pertípus, a lakásbérleti per bevezetésével egészítenénk ki.

Kaucióvédelem

A bérlő biztonságát javítaná a kaucióvédelem is: az összeget egy központi számlán kellene elhelyezniük a bérbeadóknak, és csak a vitarendezés után válna az elérhetővé. Ilyen rendszer működik ma például Spanyolországban és Nagy-Britanniában.

Adókedvezmények kialakítása

Engedménnyel kellene ösztönözni például a határozatlan idejű szerződéseket, illetve azok a bérbeadók is igénybe vehetnének kedvezményeket, akik a lakást nehezebben találó kisgyermekeseknek adnak bérbe ingatlant.

Felmondási idő meghosszabbítása

A szerződés hosszától függően a bérlőnek az időtartam 1/12, a bérbeadónak pedig az 1/6 részében kellene meghatározni a felmondási időt, vagyis például egy egyéves szerződésnél a bérlő egy hónappal előre, míg a bérbeadó két hónappal előre kellene, hogy jelezze a felmondást. Határozatlan idejű bérleti szerződésnél pedig a bérlőnek 2-2,5, míg a bérbeadónak 5-5,5 hónapos felmondást javasol a Habitat. Könnyebb ugyanis új bérlőt találni, mint új lakást, a jelenleg a törvényben megszabott 1-1,5 hónap erre nagyon kevés.

Hozzáférés az Airbnb és más szolgáltatók adataihoz

Az önkormányzatok összevethetnék az Airbnb adatait a saját adatbázisukkal, így könnyebben kiszűrhetnék az illegális lakáskiadókat. Nyugat-Európában és Észak-Amerikában is vannak már példák arra, hogy a nagyvárosok önkormányzatai hozzáférést kapnak az Airbnb és hasonló szolgáltatók adatbázisához. A rövidtávú lakáskiadás adókedvezményei is indokolatlanul nagyok a Habitat szerint, sőt az önkormányzatoknak szabad kezet kellene kapniuk abban, hogy magasabb építményadót vethessenek ki az effajta lakáskiadásokra. A Habitat szerint akár a háromszorosára is lehetne emelni ennek az adónak a maximumát.

Forrás: Habitat for Humanity Magyarország

Budapest: 130 százalékos drágulás

„A megfizethetőség szempontjából a legnagyobb probléma, hogy a lakbérek emelkedése jelentősen meghaladja a keresetek növekedését. A 2011 óta feladott albérlet-hirdetések adatai szerint országosan és a megyeszékhelyeken nyolc év alatt majdnem 90 százalékkal nőttek a lakbérek, míg Budapesten közel 130 százalékkal – ismertette a sokkoló adatokat Büttl Ferenc, a Feketelakás 3.0 másik társszerzője. – Ezért olyan lehetséges szabályozó eszközöket, konkrét lépéseket javaslunk, amelyek a lakásbérleti piac kínálati oldalára hatnak. A kínálat növekedésével az átlagos piaci albérletárak csökkennének, és többen tudnának ilyen módon lakhatáshoz jutni.”

A kiadvány emellett nagy hangsúlyt fektet a bérlakásépítésre és -felújításra. Ezt segítené egy önálló, központi Lakhatási Alap (LA) létrehozása, amely forrásokat adna elsősorban az önkormányzatoknak új szociális bérlakások építéséhez, illetve a meglévő szociális bérlakásállomány felújításához. Az alap egyik bevételét a lakhatási hozzájárulás adó jelentené, amelyet azoknak a tulajdonosoknak kellene fizetniük, akik nem lakhatási céllal – azaz például irodaként – hasznosítják ingatlanukat. Az összeg a javaslat szerint évente és négyzetméterenként 2500 forint lenne.

Borítókép: Brandon Griggs / Unsplash