A lakásépítési kedv idén majdnem 40 százalékkal esett, részben a koronavírus-járvány kedvezőtlen hatásai miatt. A csökkenő lakásáfának köszönhetően növekedés jöhet, 2026-ig akár 100 ezer új lakás készülhet el. A lakásállomány megújulásához azonban ez sem elég.
2020 első három negyedévében is folytatódott a használatba vett új otthonok számának növekedése, valamint az építendő lakások számának csökkenése. Összesen csaknem 13 ezer új lakás épült, 25 százalékkal több, mint egy évvel korábban – derül ki a KSH jelentéséből.
Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint az emelkedésben több tényező is szerepet kapott. Egyrészt sok, a korábbi években megindított lakásépítés csak az idén fejeződött be, másrészt az idén átadott lakóingatlanokra még nem vonatkoznak a 2021-től érvényes szigorúbb energetikai követelmények, ezért is igyekezett számos építtető befejezni az építkezést, ugyanis a szigorúbb előírások költségesebbé teszik a beruházást. (Bár az új energetikai követelmények miatt a jövő évtől környezetbarátabb, alacsonyabb kibocsátású lakások épülhetnek.) Balogh szerint a friss adatokból az is látszik, hogy
a vidéki lakásátadásoknak köszönhető a növekedés.
Felemás helyzet az országon belül
Az országon belüli különbségeket jól mutatja, hogy Budapesten 4,1 százalékkal, 2420-ra csökkent az átadott lakások száma, ezzel szemben a megyei jogú városokban, a kisebb vidéki városokban és a községekben 19-48 százalékos növekedés következett be.
Balogh szerint 2020-ban akár 22 ezer új lakás is elkészülhet. A cég kínálati adatai szerint október végén az eladásra hirdetett új lakások esetében a medián négyzetméterár 880 ezer forint volt. Debrecenben 624 ezer forintot tett ki, Győrben 494 ezer forintnál tartottak az árak, Kecskeméten pedig a négyzetméterárak mediánja 623 ezer forintra rúgott. (A medián négyzetméterár azt jelenti, hogy meghirdetett lakások felét ennél alacsonyabb, másik felét pedig magasabb áron kínálták az eladók.)
Még hanyatlik a lakásépítési kedv
A lakásépítési kedv ugyanakkor
jelentősen csökkent. Az első háromnegyed évben alig több mint 17 ezer
lakásépítési engedélyt adtak ki a hatóságok, ami közel 40 százalékos
visszaesést jelent éves szinten. Ez 2016 óta a leggyengébb kilenchavi eredmény,
az utóbbi években ugyanis rendre bőven 20 ezer felett volt a lakásépítési
engedélyek száma.
A lakásépítési kedv 2021-ben biztos, hogy elmozdul a mélypontról, mivel jövőre ismét a kedvezményes öt százalékos áfakulccsal lehet értékesíteni az új lakásokat.
Mivel az intézkedés lehetővé teszi, hogy a 2022-ben építési engedélyt kapott ingatlanokat még 2026-ban is öt százalékos áfával lehessen értékesíteni, így akár 100 ezer lakás is megépülhet ebben a következő hat évben.
„A csökkentett áfa újbóli bevezetése és az általános forgalmi adó visszaigényelhetősége új lendületet ad a lakásépítési szektornak, így áttételesen a nemzetgazdaság egésze szempontjából is kedvező hatású. A gazdaság, a lakáspiac, az építőipar és a lakásállomány szempontjából is óriási szükség van az öt százalékos áfakulcsra, ám ezt véleményünk szerint nem ideiglenesen, hanem hosszú távon kellene alkalmazni” – kommentálta a KSH gyorstájékoztatójának adatait Földi Tibor, a Cordia igazgatóságának elnöke.
A százezer lakás kétszégkívül jól hangzik, de fontos tény az is, hogy a lakásállomány százéves megújulásához legalább évi 40 ezer lakás építése szükséges. A 2019-ben épült mennyiség a szükséges lakásépítésnek mintegy fele, az eddigi 2020-as adatok ehhez képest visszaesést jeleztek. Ezzel Magyarországon a régiós országokhoz (Ausztria, Lengyelország, Németország, Szlovákia) képest jelentősen alacsonyabb a lakásépítési volumen mind a lakásállományhoz képest, mint népesség arányosan, hívja fel a figyelmet a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület.
Borítókép: Max Langelott / Unsplash