Július 1-től a Mol koncessziós cége kezeli a Magyarországon keletkező hulladékot, de rengeteg a nyitott kérdés. A nagyobb cégek kivárnak, a kisebbek pánikhangulatban próbálják eladni, amijük van.
Bő egy hónap múlva startol az új körforgásos hulladékgazdálkodási rendszer, miután a kormány 35 éves koncesssziós szerződést kötött tavaly a Mollal. A lakossági és ipari hulladékok, haszonanyagok nagy részét immáron a Mol erre a célra alapított leányvállalata (Mohu Mol Hulladékgazdálkodási Zrt.) fogja kezelni.
A Szabad Európa összegyűjtötte, mit lehet tudni az átállásról (és mit nem).
- A lakossági szegmensben nagy változás nem lesz.
- Az értékkel bíró ipari hulladékok esetében viszont nagyot fordul a világ. Több száz olyan kkv és családi cég van, ami eddig fém-, papír- vagy műanyaghulladék kezeléséből, feldolgozásából és továbbértékesítéséből élt.
Július elsejétől azonban erre nem lesznek jogosultak, a hulladék kizárólagos birtokosa a Mohu lesz.
Ezek a cégek az új rendszerben nem köthetnek üzletet, a Mohu alvállalkozói, bérmunkásai lesznek, amennyiben a koncessziós cég igényt tart rájuk. Ha nem, akkor az évek, évtizedek alatt felépített cégek becsődölnek. A cégeket körülvevő bizonytalanságokról egy hónapja mi is írtunk, de a Szabad Európa cikke alapján továbbra is sok a kérdőjel.
Nem tudni, mennyit fizet a Mol koncessziós cége
A Hulladékgazdálkodók Országos Szövetsége (HOSZ) szerint bő egy hónappal a koncesszió indulása előtt „még mindig óriási mértékű jogbizonytalanság és feszültség van a piacon, hogy a jogszerűen végzett gazdasági tevékenységük eredményeként létrejött vagyonelemnek mi lesz a sorsa”.
Egy példa: a hulladékkezelő cégek a július 1-jén rendelkezésre álló készleteket piaci áron, a jogszabályoknak megfelelően vásárolták a hulladéktermelőktől.
Egy hónap múlva azonban a készleteiket át kell adniuk a Mohunak vagy az általa kijelölt cégnek, ami valamekkora összegű kompenzációt fizet érte. Nem tudni, mennyit.
Ezeknek a cégeknek a hulladék képezi a legnagyobb vagyonukat, nem mindegy, hogy kifizetik-e nekik a piaci árat, vagy kevesebbet kapnak érte.
A helyzetet több dolog is bonyolítja.
- A hulladéktól nem tudnak megszabadulni a határidő előtt, mert csak nagyobb mennyiséget tudnak értékesíteni. Vagyis meg kell várni, amíg felhalmozódik a készlet.
- Probléma az is, hogy egy részük esetében már hozzáadott értéket képeztek a hulladék feldolgozásával, de nem egyértelmű, hogy a feldolgozott hulladék is a jogszabályi rendelkezés alatt értelmezendő-e.
- A feldolgozás során az eredetileg a koncesszió hatálya alá tartozó hulladék jellemzően keveredik a nem a koncesszió hatálya alá tartozóval. A feldolgozást követően a különválasztás nem megvalósítható.
A nagyobb hulladékgazdálkodók kivárnak, a kisebbek pánikolnak
Egy hulladékgazdálkodásban érintett cég ügyvezetője a Szabad Európának azt mondta, hogy pánikhangulat van a piacon.
„A kisebb vállalkozások pánikhangulatban vannak, próbálnak minden olyan hulladékot eladni, ami a koncesszió része”
– mondta. Úgy látja, a nagyobb vállaltok kivárnak, de a koncessziós rendszer indulása mindenkit letaglóz, a bizonytalanság mindenkit kikészít.
Borítókép: Hernádi Zsolt, a MOL-csoport elnök-vezérigazgatója beszédet mond a vállalat új székháza, a Kopaszi-gát mellett épült Mol Campus megnyitóján Budapesten 2022. december 8-án.
