Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója szerint egy bizonyos szemétmennyiség kezelése nyereséges is lehet, ezért megpályázzák a 35 évre szóló hulladékkoncessziót.
A Mol Nyrt. az egyik társaság, amely pályázatot nyújtott be a kormány által kiírt 35 évre szóló hulladékkezelési koncesszióra – írja az Index. A hírt megerősítő Hernádi Zsolt nem tudja, hogy rajtuk kívül hány pályázó van.
Pénzeső vagy nullszaldó?
Tekintettel arra, hogy a Mol eddigi tevékenységi körébe legfeljebb a saját maga termelt hulladék kezelése, illetve biogáz-felhasználása tartozott, komoly portfólióbővítésre lehet szükség. Hernádi Zsolt szerint, mivel a beruházási igény része a pályázati anyagnak, nem árulta el, mennyi pénzt fektetne ebbe a Mol.
Kérdés, hogy az eddig jelentős veszteséggel, költséghatékonysági gondokkal küzdő hulladékkezelés racionális bevételt tud-e termelni.
„Ez, ahogyan a kiírásból is látszott, részben szabályozott tevékenység, ami nekünk nem új, mert a Mol is olyan tevékenységet végez, ami szabályozott, részben pedig piaci irányítású, amire rá is lehet fázni, de jól is lehet vele járni. Azt meg jól kell csinálni, egyszerűen” – mondta Hernádi.
A nagyvállalatok hulladékának a kezelése lehet leginkább pénzügyileg nyereséges, erre utalva a Mol elnök-vezérigazgatója azt mondta, hogy „nem megengedhető, hogy anyagában ássuk vagy égessük el a többnyire külföldről importált nyersanyagokat, amelyek egyébként újrafeldolgozás után nyersanyagként még hasznosíthatók lennének”.
Az ipari hulladék komoly nyersanyagforrás is lehet, a lakossági hulladék pedig válogatás után újrahasznosítható. Forrás: Paweł Czerwiński / Unsplash
Részben a koncessziós kiírást védve arról beszélt, hogy a feladatot korábban ellátó vállalkozások nagyon elaprózottan, nem méretgazdaságosan dolgoztak, ezzel szemben országos szinten lehet ezt hatékonyan végezni.
Alkotmányos módosítások
A koncessziós eljárást a hulladékgazdálkodási törvény elfogadását követően írták ki, 12 napos beadási határidővel. A kétkörös eljárás első felében a jelentkezők alkalmasságát vizsgálják meg, a második körre pedig a szempontoknak megfelelő pályázókat hívják meg a konkrét ajánlattételre.
A tövény elfogadása – mely lényegében állami tulajdonba vette a hulladékot – nem volt sétagalopp. Áder János köztársasági elnök alkotmányossági normakontrollt kért, mert szerinte olyan aránytalanságok voltak, hogy az egyébként értékes, újrahasznosítható hulladék átvételéért is a szennyező fizessen – ennek a panasznak helyt adott az AB. Nem változtatták meg azonban azt a tételt, hogy legyenek garanciái az államnak arra az esetre, ha a koncessziót elnyerő cég valamilyen okból működésképtelenné válik.
Kiemelt kép: Fotó: Forbes archív / Orbital Strangers
